Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

69 mos más tanulmány is bizonyítja, hogy a két part kovaalga közösségei sokkal inkább különböznek fajösszetétel szempontjából, mint az egyes medencéké (Ács et al., 2007a; Bolla et al., 2010; Stenger-Kovács és Padisák, 2009, Horváth és Stenger-Kovács, 2011). A különbség abból adódik, hogy a déli parton a hullámzás illetve az ide irányuló lebegő részecskék miatt rosszabb a fényklíma, ezért itt jellemző a Fragilaria fajok nagyobb aránya, melyek toleránsak az árnyékolással szemben (Ács et al., 2007a, Bolla et al., 2010; Horváth és Stenger-Kovács, 2011). Az északi és déli part nyilvánvaló különbsége mellett, két egymással szemben lévő egy északi és egy déli (Tihany és Szántód) mintavételi pont kovaalga közösségeiben azonban hasonlóság mutatkozott. Mindkét hely nádbevonatában kimagasló dominanciát ért el az Achnanthidium minutissimum (31 % és 46,2%). A szél keltette áramlások jellegzetes, állandóan változó horizontális áramlási mintázatokat hoznak létre a tóban (Padisák, 2005), Tihany és Szántód között (E4, D3) folyóvízi viszonyok jellemzőek. A bevonat alsó szintjén elhelyezkedő kovaalga fajok a viszonylag alacsony fényintenzitást jól tudják hasznosítani, emellett ellenállnak az árvizek okozta zavarásnak (Francoeur and Biggs, 2006; Stenger-Kovács et al., submitted). Az A. minutissimum is ebbe a csoportba sorolható, magas áramlási sebességet toleráló faj (Stenger-Kovács et al., submitted), amely megmagyarázza a tihanyi és szántódi mintákban a faj kimagasló dominanciáját. A kovaalga közösség hasonlósága tehát valószínűleg a széliránytól függő vízáramlásnak tudható be. Megfigyeltük, hogy Balatonmáriafürdő (D5) faj összetétele élesen elkülönül a többi mintáétól (3. ábra). Ezen a helyen ugyanis kimagasló dominanciával bírt a Staurosira grigorszkyi (39,9%), máshol ez a faj csak elhanyagolható számban jelent meg. Minden bizonnyal ez azzal hozható összefüggésbe, hogy Balatonmáriafürdőnél az ortofoszfát (62 ngL"

1), az összes foszfor (153 |xgL"') és az ammónium (0,28 mgL"

1), mint növényi tápanyagok mennyisége kiugróan magas volt (Horváth és Stenger-Kovács, 2011). Az évszakok fajösszetételét vizsgálva megállapítottuk, hogy a nyári, őszi és téli minták jól elkülönültek, valamint néhány helyen az évszakok közötti átmenet is megfigyelhető volt. A tavaszi hónapok kovaalga összetétele jelentősen különbözött a többi évszakétól. Ez valószínűleg az újonnan növő nádon történő kolonizációnak köszönhető (Ács et al., 2007b). Az Achnanthidium minutissimum egész évben domináns fajként jelent meg. Emellett tavasszal a Diatoma tenuis és a Diatoma moniliformis dominanciája volt számottevő.Nyártól télig megjelenő domináns fajok voltak az Amphora pediculus és a Cocconeis placentula, melyek mellett nyáron a Rhoicosphenia abbreviata, a Navicula cryptotenella, és a Staurosira grigorszkyi aránya is jelentős volt. Őszszel jellemző volt még a Cymbella excisa, melynek mennyisége a téli időszakban sem volt elhanyagolható. Ezenkívül a téli hónapokban kiemelkedő volt a Gomphonema olivaceum és a Fragilaria capucina var. vaucheriae dominanciája. A tó ökológiai állapotbecslését a Balatonra kidolgozott MIB (Multimetric Index for Balaton) index segítségével végeztük el. Az index értékei azt mutatták, hogy kelet-nyugat irányban egy enyhén növekvő trofitási gradiens figyelhető meg (4. ábra). A Keszthelyi-medence két mintavételi pontjára közepes ökológiai állapot jellemző, míg a többi medence elérte a 12,4-es jó vízminőség határát (4. ábra). 4. ábra: Átlagos MIB indexértékek a mintavételi helyeken ( ^ : csökkenő trofitási gradiens a növekvő MIB indenek megfelelően; : 12,4-es MIB érték, a közepes és jó ökológiai állapot határa) Fig. 4: Average value of the MIB index on the sampling sites ( —•: decreasing trophic gradient according to the increasing MIB index values; : 12.4 MIB value, the medium and good ecological status boundary) A különbséget az magyarázza, hogy a Keszthelyi-medence még mindig magasabb trofitású, amelyet a Zala folyó tápanyag-terhelése okoz (Istvánovics, 2000; Horváth és Stenger-Kovács, 2011). Konklúzió A vizsgálat során megállapítottuk, hogy 2007-2008 között a balatoni nádról gyűjtött minták esetében eltérések vannak az északi és déli part kovaalga közösségének fajöszszetételében, valamint azt, hogy a balatonmáriafurdői minták jelentősen különböznek a többitől, a Straurosira grigorszky dominanciájának és a magas tápanyag tartalomnak köszönhetően. Hasonlóság mutatkozott Tihany és Szántód fajösszetétele között is, melynek oka nagy valószínűséggel a magas, szinte folyóvízi áramlási sebességhez alkalmazkodott fajok dominanciája. Megfigyeltük a közösség faj összetételének évszakos elkülönülését, valamint a MIB index értékeiben enyhe nyugat-kelet irányú növekedést tapasztaltunk. A mintavételi helyek ökológiai állapota a vizsgált index alapján közepes és jó állapot között ingadozott. A Keszthelyi-medencére közepes, a tó többi medencéjére pedig jó ökológiai állapot jellemző. Köszönetnyilvánítás A kutatást az OTKA K 75552 támogatta. Irodalom Acs, E., Kiss, K.T.(1997) Kovaalgák Mintavételi Módszerei és Vizsgálata. - In: Török, K. (Szerk.): Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer Iv. Növényfajok. - Mtm Budapest Pp.11 l-l 14. Ács, É., Kiss, K.T. (2004) Algológiai Praktikum. ELTE Eötvös Kiadó Budapest. Pp. 127-131. Ács, É., Szabó, K., Tóth B., Kiss, K.T. (2004) Investigations Of Benthic Algal Community (With Special Attention To Bentic Diatoms) In Connection With Reference Conditions In Wfd. - Acta Botanica Hungarica 46: 255-278. Ács, É„ Szabó, K„ Kiss, Á. K., Tóth, B., Záray, Gy., Kiss, K. T. (2006) Investigation Of Epilithic Algae On The River Danube From Germany To Hungary And The Effect Of A Very Dry Year On The Algae Of The River Danube. - Arch. Hydrobiol. Suppl. Large Rivers 16:389-417. Ács, E. (2007) A Velencei-tó bevonatlakó algáinak tér-és időbeli változása, kapcsolata a tó ökológiai állapotával. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 17:9-111. Ács, E., Borics, G., Kiss, G., Reskóné Nagy, M., Várbíró, G., Kiss, K.T. (2007a) Fitobenton Vizsgálatok Tanulságai A Balaton És Vízgyűjtője Patakjainak Példáján. Magyar Hidrológiai Társaság, Országos Vándorgyűlés Cd Kiadvány. Pp. 28. Ács, É., Borsodi, A.K., Kiss, É„ Kiss, K.T., Szabó, K.É., Vladár, P., Várbíró, G., Záray, Gy. (2007b) Comparative Algological And Bacteriological Examinations On Biofilms Developed On Different Substrata In A Shallow Soda Lake - Accepted Paper In: Aquatic Ecology, Pp. 11 Imp:0.898 Bolla, B., Borics, G., Kiss, K.T., Reskóné, Nagy M., Várbíró, G., Ács, E. (2010) Recommendations For Ecological Status Assessment Of