Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. 1-7. mintavételi pontok). A Csanyik-völgyre eső alsó részen a P. felina majdnem mindenhol kimutatható volt, a legnagyobb egyedsűrűséget itt találtam. A D. gonocephala első kimutatott előfordulása az árvíz előtt és után egyaránt a középső szakaszban a Chinoin üzem melletti gázló/híd. Ettől kezdve jelen van egészen a Szinváig, amit a 2009-ben végzett (kevésbé részletes) vizsgálattal nem találtam ezen a területen (FÜLEP 2010). (5. ábra 7-15. mintavételi pontok) Planária mintavételi helyek a Bükk hegységi Garadna patakon és a Király-kút vízfolyásán (Platyhelminthes: Tricladida) 4 Fülep Teofil 2003-2010 ' Jelmagyarázat / Legend • 1. Mintavételi hely / Sampling site — Vízfolyás / Flowing water ^^ Állóvíz

/Still water [^P Település / Settlement 2 km ^ K T"\ S Látó-kövek Szentlélek LILLAFÜRED /. ábra. Planária (Platyhelminthes: Tricladida) mintavételi helyek a Bükk hegységi Garadna patakon és a Király-kút vízfolyásán Planáriák (Platyhelminthes: Tricladida), Garadna. Bükk. 2010 3,5 3 I I 2. ábra. A planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) 1995/ 3. ábra. A planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) 2010-es 2003-es előfordulásai a Garadna patakban (árvíz előtt). Planáriák (Platyhelminthes: Tricladida), Király-kút vízfolyása. Bükk. 2009 előfordulásai a Garadna patakban (árvíz után). Planáriák (Platyhelminthes: Tricladida), Király-kút vízfolyása, Búkk, 2010 3,5 3 2.5 2 1,5 1 0.5 0 10 11 12 13 14 15 3,5 3 2,5 I I 10 11 12 13 14 15 4. ábra. A planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) 2009-es előfordulásai a Király-kút vízfolyásában (árvíz előtt). 5. ábra. A planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) 2010-es előfordulásai a Király-kút vízfolyásában (árvíz után). Jelmagyarázat: Vízszintes 1- : Mintavételi pontok a forrásrégiótól a torkolatig. Függőleges 1: kevés 1-3 pld./3 perc; 2: közepes 4-9 pld./3 perc; 3: sok 10< pld./3 perc • Polycelis felina Dugesia gonocephala Véleményem szerint a Garadna patak esetében a planáriák elterjedésének nagyfokú változatlanságát az tette lehetővé, hogy a meder a kérdéses részeken kevésbé bevágódó, lapos partú és mindenhol köves, így az állatok menedéket találhattak az intenzív áramlás idején. A Király-kút vízfolyása esetében a meder felső szakasza azonban bevágódó és agyagos partú, kevésbé köves, így a fokozott vízsebesség jobban lesodorhatta az élőlényeket, ez okozhatta a P. felina populáció szembeötlő lejjebb tolódását. A középső szakaszban a meder U alakú, agyagos, sima falú és meredek partú, árvíz esetén sokkal kevesebb menedékhelyet nyújthat. Az alsó szakaszban a Csanyik-völgyben az iszapos üledék kimosódott a mederből, és az a hegyi patakokra leginkább jellemző köves aljzatúvá vált, kiváló élőhelyet biztosítva a planáriák számára. Jelen tapasztalatok alapján az áradások hatása a planáriák elterjedésére esetleges. Az erőteljes áradások a meredek, agyagos partú, kevésbé kövezett aljzatú vízfolyások esetében lesodró, romboló hatásúak; míg az aljzat átmosásával, az iszapos üledék kihordásával és kövek feltöltésével