Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

33 pedig élőhely létrehozó, építő hatásúak lehetnek a planária­populációkra. A laposabb és köves partú és medrü vízfolyá­sok jobban megtartják a planáriapopulációkat a heves ára­dások idején. Ez rámutat arra is, hogy a mesterségesen be­szűkített, mélyített és sima falú meder természetvédelmi szempontból a planáriák számára sem kedvező. Köszönetnyilvánítás A tanulmány/kutatómunka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV­2010-0001 jelű projekt részeként - az Új Magyarország Fej­lesztési Terv keretében - az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom ÁBRAHÁM, A. - BICZÓK, F. - MEGYERI, J. (1957): Hydrobiologische Unter­suchungen am östlichen Teile des Bükk-Gebirges. - Acta Biologica Szegediensis Acta Universitatis Szegediensis 3/1-2: 55-79. ANDRÁSSY, I. (1984): Laposférgek állattörzse-Platyhelminthes. In: MÓ­CZÁR, L. (szrk.): Állathatározó 1. Tankönyvk. Bpest, pp. 36-39. FÜLEP , T. (2004): Az örvényférgek (Platyhelminthes: Turbellaria) elteijedé­sének vizsgálata a Bükk hegységi Garadna patak vízgyűjtőjén. - Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 28: 83-87. FÜLEP, T. (2005): Az örvényférgek (Platyhelminthes: Turbellaria) elteijedé­sének vizsgálata a Bükk-fennsík térségének vizeiben- Acta Biologica Debrecina Suppl. oecologica hungarica 13: 95-107. FÜLEP, T. (2010): A planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) előfordulása a Bükk hegységi Forrás-völgy vízrendszerében. - Acta Biologica Debre­cina Supplementum oecologica hungarica. 21: 83-90. HARTWICH, H.-J. (1977): Laposférgek törzse-Plathelminthes. In: Urania Ál­latvilág. Alsóbbr. állatok. Gondolat Kiadó, Bp, pp. 121-167 MÖDLINGER, G. (1943): A hazai örvényférgek gyűjtése és konzerválási módja. - Fragmenta faunistica hungarica 6/2: 67-72. PAULS, S. (2004): Ergänzungen zu Reynoldson & Young (2000). - In: HAA­SE, P. - SUNDERMANN, A.: Standardisierung der Erfassungs- und Aus­wertungsmethoden von Makrozoobenthosuntersuchungen in Fließge­wässem. Abschlussbericht zum LA WA-Projekt O 4.02. REYNOLDSON, T. B. - YOUNG, J. O. (2000): A key to the freshwater triclads of Britain and Ireland with notes on their ecology. - Scientific Publicati­ons of Freshwater Biological Association (FBA) 58., The Ferry House, Far Sawrey, Ambleside, Cumbria, 72 pp. SÁSDI, L. (2002): Vízrajzi, vízföldtani viszonyok. - In: BARÁZ, CS. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 155-165. Effects of the 2010 year's extraordinary rainfalls on the triclad fauna (Platyhelminthes: Tricladida) in the Caradna stream and Király-kút water flow of the Bükk mountains, Northeastern Hungary T. Fülep Abstract: There was 3.5 times higher rainfall in Hungary, May 2010, than generally in this period. Extremely flows gone along the streams even to the smaller ones. Dedicated studies were carried out in two sampling areas in the Bükk mountains, where the triclad fauna was known before. The aim of the research was to get information about the effects of devastating flood on the triclad fauna (Platyhelminthes: Tri­cladida). Distribution was not significantly affected by heavy floods in the Garadna stream. The animals probably found refuge on the brink of the stony bed and stony flat bank. The flood was destructive where Polycelis felina population was drifted down in the incised valley and clayey bank of Király-kút which the water flow was low in refuge. The flood was constructive where sediments were washed out in the lower part of the stream creating stony bed for the triclads. In the aspect of nature conservation that points out that the manma­de narrowed bed with smooth wall is not advantageous for the triclads. Keywords: flood, planarian/triclad/Tricladida fauna, distribution, zonation, bed, Bükk mountains. Újabb adatok a planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) előfordulásához a Bükk-fennsíkon és a Déli-Bükk északi peremén Fülep Teofd Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16. Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet, 3515 Miskolc-Egyetemváros; URL: http://teo73.freeweb.hu, E-mail: f.teo73@freemail.hu Kivonat: A Bükk-fennsík kistáj fennsíki részén és fennsíkperemi völgyein, a Nagy-fennsík területén gyűjtöttem planáriafaunisztikai adatokat, mos­tanáig nem vizsgált vizekből. A Déli-Bükk északi peremén, Répáshutától északra kutattam. A Crenobia alpina két újabb víztérből került elő a Nagy-fennsík tetején, a korábbról megismert planária-lelőhelyekkel egy vonal mentén (Jávorkút - Fekete-sár). A Déli-Bükk északi peremén a C. alpina és a Dugesia gonocephala fordulnak elő, a Polycelis felina nem került elő. Meglepő, hogy a tszf. -667 m magasan fakadó Őrházi-forrásban a hegyi patakok alsó/középső szakaszára jellemző D. gonocephala él. A szüktürésü hidegkedvelő C. alpina i­gen kisméretű populációi felmelegedés, kiszáradás, vagy más kedvezőtlen környezeti változások hatására eltűnhetnek, élőhelyei lero­molhatnak. Élőhelyeik fennmaradásának biztosítása a biodiverzitás megőrzése szempontjából fontos természetvédelmi feladat! Kulcsszavak: planária/Tricladida fauna, Bükk hegység, Crenobia alpina, Dugesia gonocephala, élőhely, biodiverzitás, természetvédelem. Bevezetés A laposférgek törzsébe tartozó hármasbelű örvényférgek, ismertebb nevükön planáriák (Platyhelminthes: „Turbellar­ia": Tricladida) többnyire ragadozó és dögevő, rejtőzködő életmódot folytató vízi állatok, helyenként tömeges képvi­selői a vízi élővilágnak. A planáriák jellegzetes képviselői a hegységi források és vízfolyások gerinctelen makrofaunájá­nak. Az európai középhegységek legfontosabb örvényféreg­fajai a szarvasplanária [Crenobia alpina (Dana, 1766)], a sokszemű szarvasplanária f Polycelis felina (Dalyell, 1814)] [= P. cornuta Johnston, 1822], és a füles planária [Dugesia gonocephala (Dugés, 1830)]. A gyors folyású vizekben élő három faj elteijedése övezetességet mutat (pl. HARTWICH 1977). Jelen dolgozatban újabb adatokat közlök a Bükk-fennsík és a Déli-Bükk északi peremének planárafaunájához. Anyag és módszer A Bükk-fennsík forrásait a 2010.06.26., 10.30., 11.06., 11.11., 11.13. napokon, a Déli-Bükk vizeit 2010.11.02. és 11.03. napokon kutattam. A Bükk-fennsík kistáj fennsíki ré­szén és fennsíkperemi völgyein, a Nagy-fennsík területén gyűjtöttem planáriafaunisztikai adatokat néhány, mostanáig nem vizsgált vízből, ahol elsősorban a forrásokat kutattam. A Déli-Bükk északi peremén a Kis-Répáskúti-völgy és a Diós-patak térsége vizeinek zömét kutattam, a Répáshutától északra eső részen. A patakokat és oldalágaikat vizsgáltam a kezdeti forrásoktól Répáshutáig illetve a víznyelő-barlan­gig. Mintavételi pontokat a jellegzetes helyeken, a meder­változásoknál, és a jelentősebb oldalágak torkolatánál jelöl­tem ki. A faj(ok) előfordulási területének határát kerestem ­ez két faj együttes vagy szomszédos lelőhelyen történő elő­fordulásánál érdekes különösen. A mintavételi pontokon lOméteres szakaszokat jelöltem ki, kőforgatásos módszerrel (egyelés, futózás) dolgoztam. MÖDLINGER (1943) útmutatását követve alaposan átkutat­tam a medret. A planáriákat elsősorban a lassan áramló ré­szeken a kövek és a vízbe hullott növényi törmelék (levelek, ágak) alján kerestem. Átvizsgáltam azonban a mederfene-

Next

/
Oldalképek
Tartalom