Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. mok molekuláris biológiai módszerekkel történő azonosítá­sa során a korábbi munkákban sok esetben csak ennek a génnek egy részét vizsgálták. Ugyanis a megfelelő specifi­tású PCR primerek csak ennek szakasznak az elemzését tet­ték lehetővé, hiszen a tenyészetekben és a vízmintákban élő egyéb baktériumok DNS-e zavarta a vizsgálatokat. A fent nevezett keresőprogram alapbeállításai viszont megengedik, hogy a rövidebb, de hasonlóbb nukleinsav szekvenciák ne jelenjenek meg a legjobb találatok között. Az alkalmazott heurisztikus algoritmus pontozási rendszere ugyanis a ha­sonlóság mértékét és az összehasonlított DNS darabok il­leszkedésének hosszát együtt veszi figyelembe. Referencia adatbázis nélkül (mint amilyen például a valid baktériumfa­jok típustörzseinek 16S rRNS génjeit tartalmazó EzTaxon adatbázis, Chun és mtsai., 2007) azonban a rövidebb DNS szakaszok alapján megalkotott csoportok, illetve a kizárólag ilyen rövidebb szakaszokkal jellemzett pikocianobaktérium izolátumok és környezeti klónok megtalálása csak a keresé­si alapbeállítások módosításával lehetséges. A csoport LS II csoport^-^gt&z— M csoport ^jg/ggt»* 2. ábra. Néhány kontinentális pikocianobaktérium csoport földrajzi előfordulása [a fVu és mtsai. (2010) által újként leírt csoport mintavételi helyeit fekete ellipszis jelöli] Ezek szerint a különböző pikocianobaktérium csoportok előfordulása szélesebb körű, mint azt a legújabb közlemé­nyek alapján gondolhatnánk és elteijedésüket kevés tényező korlátozza. Azt viszont, hogy egy adott helyen milyen geno­típusok fordulnak elő ténylegesen, az ökológiai hatások szabják meg. Bár az A csoport ilyen tekintetben kozmopoli­ta jellegeket mutat, az LS II csoportot mindeddig kizárólag oligotróf tavakból írták le. Az ökológiai hatások elsőbbren­dűségét a földrajzi terjedés korlátai fölött a pikocianobakté­riumok esetében alátámasztja az is, hogy az Erdélyi-meden­ce sós tavaiból is olyan genotípusok előfordulását mutattuk ki (a tengeri Synechococcusok VIII-as csoportja), amelyek jellemzően óceánok és tengerek lakói (Zwirglmaier és mts­ai., 2008). Következtetések Úgy tűnik, hogy a földrajzi barrierek viszonylag köny­nyen átléphetők a pikocianobaktériumok számára, és az e­gyes filogenetikai csoportok előfordulását az adott víztérben döntően az ökológiai hatások befolyásolják. Az „alulmintá­zottság" miatt előfordul, hogy egyes újként leírt csoportok csak egy-két évig tartják meg egyedi mivoltukat, hiszen ed­dig nem vizsgált élőhelyek bevonásával könnyen előbuk­kanhatnak ezen mikroszervezetek rokonai. Az egyedi cso­portok megalkotása viszont az esetek egy részében nem volt megalapozott, valószínűsíthetjük ugyanis, hogy a DNS ada­tok összehasonlítása során az általánosan használt kereső­program beállításai nem voltak megfelelők s a hasonló ge­notípusok rejtve maradtak az elemzést végző kutatók előtt. Az alapbeállítások felülvizsgálata bizonyos esetekben tehát szükséges. Különös körültekintést igényelnek a kiforratlan taxonómiájú csoportok, és a fajazonosításra kevésbé elter­jedten használt genomi régiókkal kapcsolatos vizsgálatok. Minden egyes közlemény eredményeit tehát érdemes megfelelő kritikával kezelni, hiszen csak az alkalmazott módszerek megfelelő mélységű ismeretében és az adatbázi­sok alapos áttanulmányozása után vonhatók le megbízható következtetések. Előfordulhat azonban más tudományterü­leten is, az itt bemutatott példához hasonlóan, hogy rejtett furcsaságok, torzítások és hibák miatt csak a publikációk nyers adatainak újraértékelésével juthatunk megfelelő mi­nőségű információkhoz. Köszönetnyilvánítás A kutatást az OTKA (K 73369) támogatta. Köszönet illeti Kovács W. Attilát, Duleba Mónikát és Stephan Karit a pikocianobaktérium izo­látumok tenyésztésében és molekuláris biológiai jellemzésében nyújtott segítségéért. [A filogenetikai elemzésekről és a kontinentális vizekben megtalálható pikocianobaktérium csoportok előfordulásáról részlete­sebb információk a Felföldi és mtsai. (2011b) cikkben találhatók.] Irodalom Altschul, S. F.. Madden, T. L„ Schäffer, A. A., Zhang, J., Zhang, Z., Miller, W„ Lipman, D. J. (1997). Gapped BLAST and PSI-BLAST: a new generation of protein database search programs. - Nucleic Acids Res. 25: 3389-3402. Castenholz, R. W., Norris, T. B (2005) Revisionary concepts of species in the Cyanobacteria and their applications. - Algol. Stud. 117: 53-69. Chun, J., Lee, J. 11, Jung, Y, Kim, M„ Kim. S„ Kim, B. K„ Lim, Y. W. (2007) Ez­Taxon: a web-based tool for the identification of prokaryotes based on 16S ribosomal RNA gene sequences. - Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 57: 2259­Felföldi T., Somogyi B., Márialigeti K., Vörös L. (2008) Duna-Tisza közi szikes tavak pikoplanktonjának molekuláris biológiai jellemzése. Hidr. Kzl. 88: 55­Felföldi, 7°., Somogyi, B., Márialigeti, K., Vörös, L. (2009) Characterization of photoautotrophic picoplankton assemblages in turbid, alkaline lakes of the Carpathian Basin (Central Europe). - J. Limnol. 68: 385-395. Felföldi, T„ Somogyi, B., Márialigeti, K., Vörös, L. (2011a) A Fertő tó mikroba­közösségeinek jellemzése tenyésztéstől független, csoportspecifikus mole­kuláris biológiai módszerekkel. - Hidrol. Közi. 91: 42-44. Felföldi, T., Somogyi, B.. Márialigeti, K., Vörös, L. (201 lb) Notes on the biogeo­graphy of non-marine planktonic picocyanobacteria: re-evaluating novelty. ­J. Plankton Res. 33: 1622-1626. Ivanikova, N. V., Popels, L. C., McKay, M. L„ Bullerjahn, G. S. (2007) Lake Su­perior supports novel clusters of cyanobacterial picoplankton. - Appl. Envi­ron. Microbiol. 73: 4055-4065. Jasser, I., Królicka, A., Karnkowska-Ishikawa, A. (2011) A novel phylogenetic clade of picocyanobacteria from the Mazurian lakes (Poland) reflects the ea­rly ontogeny of glacial lakes. - FEMS Microbiol. Ecol. 75: 89-98. Jones, S. E., Newton, R. J., McMahon, K. D. (2009) Evidence for structuring of bacterial community composition by organic carbon source in temperate la­kes. - Environ. Microbiol. 11: 2463-2472. Katano, T., Fukui, M., Watanabe, Y. (2001) Identification of cultured and uncul­tured picocyanobacteria from a mesotrophic freshwater lake based on the partial sequences of 16S rDNA. - Limnology 2: 213-218.

Next

/
Oldalképek
Tartalom