Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.
27 Keresztes, Zs. Gy., Nagy, E., Somogyi, B., Németh, B., Bartha, Cs., Székely, Gy., Drago§, N., Vörös, L. (2011) Az Erdélyi-medence sós tavainak trofítási viszonyai. - Hidrol. Közi. 91: 46- 48. Nübel, U., Garcia-Pichel, F., Muyzer, G. (1997) PCR primers to amplify 16S rRNA genes from Cyanobacteria. - Appl. Environ. Microbiol. 63: 3327-3332. Somogyi, B., Felföldi, T., Dinka, M., Vörös, L. (2010) Periodic picophytoplankton predominance in a large, shallow alkaline lake (Lake Fertő/Neusiedlersee). Ann. Limnol. - Int. J. Lim. 46: 9-19. West, N. J., Schönhuber, W. A., Fuller, N. J., Amann, R., Rippka, R., Post, A. F., Scanlan, D. J. (2001) Closely related Prochlorococcus genotypes show remarkably different depth distributions in two oceanic regions as revealed by in situ hybridization using 16S rRNA-targeted oligonucleotides. - Microbiology-SGM 147: 1731-1744. Wu, Q. L., Xing, P., Liu, W-T. (2010) East Tibetan lakes harbour novel clusters of picocyanobacteria as inferred from the 16S-23S rRNA internal transcribed spacer sequences. - Microb. Ecol. 59: 614-622. Xing, P., Hahn, M. W., Wu, Q. L. (2009) Low taxon richness of bacterioplankton in high-altitude lakes of the Eastern Tibetan Plateau, with a predominance of Bacteroidetes and Synechococcus spp. Appl. Environ. Microbiol. 75: 7017Zwirglmaier, K, Jardillier, L., Ostrowski, M.„ Mazard, S., Garczarek, L., Vaulot, D., Not, F., Massana, R., Ulloa, O., Scanlan, D. J. (2008) Global phylogeography of marine Synechococcus and Prochlorococcus reveals a distrinct partitioning of lineages among oceanic biomes. Environ. Microbio. 10: 147Comments on the reliability of scientific papers using the example of picocyanobacteria inhabiting continental aquatic habitats Felföldi, T. y Somogyi, B. y Keresztes, Zs. Gy., Márialigeti, K. and Vörös, L. Abstract: Having limited knowledge in a given scientific area may result in less reliable hypotheses and conclusions that could appear in scientific papers. Therefore one should assess former concepts in the light of findings present in the newest publications. Changes in species names, renaming, division and unification of taxa are usually known features among scientists who are not familiar with the details of these revisions (that in many cases rely on the results of molecular biological analyses). Due to the lack of distinct morphological characters, the taxonomy of the smallest cyanobacteria that inhabit continental aquatic habitats, the form genus Synechococcus, is based on the comparative analysis of certain genomic regions. An interesting phenomenon was observed during the genetic characterization of some Synechococcus isolates from shallow lakes and during the detailed survey of available data, namely that recent publications may also contain misleading information. It was found, that the reason of this was the limited knowledge of the scientific field in question and a "shortcoming" of a widely-used database search tool. Regarding the distribution of taxa with low available background data, such information on biogeography could significantly change only within one or two years. Furthermore, it is likely that the distribution of these small aquatic microorganisms is not hindered by geographic distances, as it was suggested by some recent publications. Keywords: picocyanobacteria, 16S ribosomal RNA gene, biogeography, undersampling, database search. Morfológiai kiegészítések a Moina Brachiata (Jurine, 1820) esetén Flórián Norbert 1, Nédli Judit 2, Török Júlia 1, Hufnagel Levente 4, Forró László 5 'BCE Matematika és Informatika Tanszék, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, 1118. Bpest, Villányi út 29—43., 2MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete Tihany, 8237. Tihany, Klebeisberg Kuno. u. 3., 3ELTE TTK, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117. Budapest, Pázmány Péter sétány l/A, 4MTA, „Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz" Kutatócsoport, 1118. Budapest, Villányi út 29-43., sMagyar Természettudományi Múzeum Állattára, 1088. Budapest, Baross u. 13. Kivonat: A Moina brachiata (Jurine, 1820) időszakos kisvizek gyakori Cladocera faja. A faj funkcionális morfológiai leírásában Goulden 1968ban megjelent monográfiája jelent alapot. Bár szinte minden egyes európai Cladocera határozóban szerepel, a faj legtöbb bélyegének leírásában a szerzők Goulden munkájára hivatkoznak. Az utóbbi években a faj magyarországi populációin izoenzim vizsgálatokat végeztek, amelyek azt mutatják, hogy kriptikus fajról van szó. Ennek kapcsán morfológiai vizsgálatokat kezdtünk, melynek során számos olyan bélyegre figyeltünk fel, melyek a szakirodalomban másképp, illetve pontatlanul vannak leírva. Egymástól földrajzilag távol eső populációkat vizsgáló tanulmányokban több diszkrét bélyegnél eltéréseket találtunk, pl.: a végkarom tövén lévő fésű tüskéinek száma, a héj hasi szegélyén lévő nagy egyedülálló szőrök száma, érző sörték száma az első csápon, tollas sörték száma. A magyarországi populációkból származó egyedek bélyegei, morfometriai változói szélesebb tartományt fognak át, mint a különböző földrajzi régiókból leirt egyedeké. A geográfiai régiók közti eltérések mellett számos bélyeg a szakirodalomban pontatlanul volt leírva, pl.: efippium rajzolata, szem fölötti bemélyedés a fejen, befüződés mértéke a test és a fej között, utópotroh szőrözöttsége. Ezen bélyegek vizsgálata során is pontosabb kiegészítéseket tettünk. A 3. és 4. lábon lévő szürősörték vizsgálata során kapott adatok alátámasztani látszanak Grzesiuk és Mikulski (2006) hipotézisét, miszerint a szűrőapparátus struktúrája eltérhet szalinitás szerint. Kulcsszavak: Moina brachiata, szalinitás, morfológia. Bevezetés és célkitűzés: A Moina brachiata (Jurine, 1820) időszakos kisvizek gyakori Cladocera faja. A faj funkcionális morfológiai leírásában Goulden 1968-ban megjelent monográfiája jelent alapot. Bár szinte minden egyes európai Cladocera határozóban szerepel, a faj legtöbb bélyegének leírásában a szerzők Goulden munkájára hivatkoznak. Az utóbbi években a faj magyarországi populációin izoenzim vizsgálatokat végeztek, amelyek azt mutatják, hogy kriptikus fajról van szó. Ennek kapcsán morfológiai vizsgálatokat kezdtünk a fajon, melynek során számos olyan bélyegre figyeltünk fel, melyek a szakirodalomban másképp, illetve pontatlanul vannak leírva. Célunk ezen bélyegek pontosítása illetve a magyarországi populációknál fennálló bélyegkombinációk, mennyiségi bélyegek felderítése volt. Anyag és módszer: A szakirodalmi feldolgozás mellett vizsgáltuk a magyarországi populációkban fennálló sémákat. A morfológiai vizsgálatokhoz 3 nemzeti park (Kiskunsági NP, Körös-Maros NP, Hortobágyi NP) eltérő szalinitású (181-11320 ^S/ cm) kisvizeiből vettünk mintákat 3év (2005, 2006, 2007) tavaszán, valamint egyes minták esetében 2008 őszén. A kiválogatott Moina brachiata példányokat, a megfelelő előkészítések után fénymikroszkóppal és szkenning elektronmikroszkóppal vizsgáltuk. Vizsgáltuk a 3 fő testtáj: a fej, a törzs és az utópotroh bélyegeit (4. ábra), valamint külön az efippiumok mintázatát is. Eredmények és értékelésük: Fej bélyegei Az első csápok csúcsán lévő érzőszőröknél (5. ábra) érdekes számadatokat kaptunk (1. ábra). Gulyás és Forró (1999) szerint ezen sörték száma a Daphniidae családon belül állandó (9). Dumont és Negrea (2002) óvatosabb megfogalmazása szerint leggyakrabban 9. Egy faj, a Moina dumonti leírása esetében találtunk konkrét számot (9) (Kotov és mtsai, 2005), mások, mint pl. McNair (1976) csak annyit említ, hogy érzősörte csoportok vannak az első csápok csúcsán. Az érdeklődés hiányát valószínűleg az okozza, hogy fénymikroszkópban nagyon nehezen látszik, a pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok esetén, a szárítás során igen könnyen összetapadnak, így szintén nehezen használható. A nagy eltérést (5-12) okozhatja megfigyelési hiba is. A szélső értékeket többször ellenőriztük, mégsem találtunk esetükben sem több, sem kevesebb sörtét, de ha ezt ennek ellenére mérési hibának tekintjük, akkor is feltűnő a 6 és 8 sörteszámú csápok nagy aránya, és az, hogy az eddig állandóan 9-nek tekintett érték csak igen kis hányadban van jelen.