Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Nagy László–Turai Péter: Kína új vízerőművei a Jangcén - Nagy László–Huszák Tamás: Zagygát-szakadás Észak-Olaszországban

70 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. melléktermék tárolását szolgálta, a finom szemcsék leülepítésével. A zagytározó medencét kb. 400 méterre építették a feldolgozó üzemtől, 150 m-rel magasabban és 800 m-re Stava városának házaitól és szállodáitól. A zagytározó a zagykertészkedés elvei alapján fokozatosan épült ki. Az első medence gátjának építése egy 9 méter Felső zagytározó magas kezdőtöltés építésével indult, melyet a korábban kifejtett talajból, vízáteresztő meddőből és bazalttömbökből alakították ki. Erre a kis kezdőtöltésre - mely a későbbi gát alapjaként szolgált - építették zagykertészkedéssel a homok töltést a felvízi magasításnak megfelelően. Alsó zagytározó Kezdőgát 0 10 20 Kezdögát 1. ábra: A zagygátak keresztmetszete. A zagykertészkedés eredménye, hogy a gátat kívül homok réteg fedi, befelé haladva nő a zagy finom szemcséinak részaránya Az első gát így felvízi bővítéssel épült 1:1,23 rézsűhajlással (Berti és tsai 1988). 1969-ben, amikor a zagygát elérte a 19 méteres magasságot egy újabb zagytározóra volt szükség (1. ábra). A meddő iszapot, amely a flotációs üzemből érkezett egy hidrociklon dolgozta fel, amely elválasztotta a durva szemcséket a finomabbaktól. A nagyobb szemcséket, a homokot felhasználták gátépítésre. A hidrociklonból kikerülő finomabb szemcsék az ülepítő tó belseje felé vándoroltak, ahol fokozatosan leülepedtek. A hidrociklonon történő áthaladás és a durvább szemcsék leválasztását követően a maradék anyag, ekkor 95 % vízből és 5 % iszapból állt. A lebegő részecskék a gravitáció hatására a medence aljára süllyedtek, majd a felette lévő víz lassan a túlfolyón keresztül elfolyt. Ahogy a medence alja feltöltődött (feliszapolódott) a túlfolyót elzárta volna, a túlfolyót ledugózták, így a víz fél métert emelkedve eggyel magasabb túlfolyón keresztül ömlött be a nyelőbe (3. kép). Ezt a vizet visszavezették a flotációs üzembe. 3. kép:A Prestavel oldalában kialakított, már ledugózott nyelők A második tározó gátját - nem ismert megfontolások a lapján - az első felett kezdték építeni minden előkészítés nélkül 1:1,43 rézsűhajlással. Ezt a gátat eredetileg központosán magasították, a kötelezően kialakítandó szivárgók kialakítása nélkül. A zagytározó nyelőjének függőlegesen minden fél méteren volt bevezetése. Amikor a zagy szintje elérte a nyelő szintjét, a bevezetést lezárták, és a víz elvezetése a fél méterrel fentebbi nyelőn keresztül folytatódott. Sajnálatos módon a túlfolyó vezetékeket az ülepítő medencén keresztül helyezték el, úgy, hogy az részben zagyra került. Az egyenlőtlen süllyedések miatt a folyamatos lejtés nem volt biztosítva, a cső részben eltömődött. A vízelvezető csövet a gáttesten keresztül vezették el. Az új gát alapja túlságosan közel került a meglévő tározó felső széléhez. Ahogy a gát nőtt úgy az alapja is szélesedett olyannyira, hogy az alsó tározóban lévő konszolidálatlan iszap fölé is benyúlt (/. és 2. ábra). Mivel ez gátat szabott a további központos magasításnak, a gát további magasítása felvízi módszerrel történt. A 70-es évek közepén úgy tűnt, hogy a bánya lassan teljesen kimerül (valószínűleg ezért is volt tulajdonos cseréje 1980-ban). A termelés leállásának elkerülésére úgy döntöttek, hogy az alsó medencében lévő iszapot újra feldolgozzák, és az innen kikerülő nem használható anyagot a felső tározóba töltik be. A második tározó végül nem szolgálta ezt a célt, mivel újabb ásványereket fedeztek fel. Ennek eredményeképpen a második tározó nem az elsőből kitermelt anyag újrafeldolgozását, hanem az újonnan felfedezett fluorit készletek kiaknázását szolgálta. A felső gát amikor elérte a 19 méteres magasságot további engedélyeztetés vált szükségessé az emelés miatt. Az engedélyt meg is kapták 5 méteres padka kialakítása után tovább lehetett növelni a gát magasságát 35 méterig. A kivitelezés a megkezdett 1:1,43 rézsűhajlással folytatódott (2. ábra). A zagygátak magasítása háromféleképpen történhet: felvízi, alvízi és központos bővítéssel. A felvízi bővítésnél a homokot a hidrociklonból a zagyoldalra, a medence belsejébe, míg az alvízi bővítés esetén a gát külső részére, központos esetén pedig mind a belső mind pedig a külső oldalra egyaránt engedik. Ülepítő tó