Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula–Kele Sándor–Capezzudi, Enrico: Jelentősebb toszkánai mészképző hévforrások geokémiai vizsgálata

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. 2. táblázat. A vizsgált toszkánai mészképző hévforrások mikroelemeinek táblázata (Megjegyzés: A vezető nyomelemeket kiemelten jeleztük) A többi nyomelemet, amelyek az előzőekben általunk felállított mennyiségi követelményeknek nem felelnek meg, illetve a vizekben általában csak kis értéket képviselnek a­Iárendelt nyomelemekként önálló csoportba soroltuk. Összegezve a fent leírtakat a vizsgált hat mintából meg­határozott harminc elem egymáshoz viszonyított mennyisé­gi elosztását figyelembe véve a nyomelemeket két nagy csoportba soroltuk: 1. Vezető nyomelemek 2. Alárendelt nyomelemek Ezekről a csoportokról a következőkben adjuk meg értékelő összeállításunkat (2. táblázat): 1. Vezető nyomelemek Ebbe a csoportba a 2. táblázatban közölt sorrendet figye­lembe véve a következő nyomelemek tartoznak: lítium, bor, alumínium, mangán, rubidium, stroncium, cézium, fluor, bróm, jód. Mivel e csoporton belül egyesek kiug­róan nagy mennyiségben fordulnak elő a vizekben, ezért a vezető nyomelemeket két alcsoportra bontottuk: Azo­kat a nyomelemeket amelyek mennyiségileg uralkodnak a források vizében a domináns nyomelemek csoportjába soroltuk. Azokat a vezető elemeket pedig, amelyek mennyi­ségileg az előzőekhez képest csak korlátozott szerepet ját­szanak a vizekben, a kísérő vezető nyomelemek csoportjá­ba vettük fel. Ezeknek az átlag mennyisége rendszerint meghaladja a 100 (ig/l-t, (kivételt képez az alumínium). A vezető nyomelemekről a következő értékelést állítot­tuk össze: 1.1. Domináns vezető nyomelemek sorába tartoznak oly nagy mennyiségi értékeiket figyelembe véve, hogy ezek együttesen, de esetenként külön-külön is jelentős mértékű feldúsulásban mutathatók ki. így esetenként meghaladják a rajtuk kívüli összes más nyomelemet (bór). Domináns ve­zető nyomelemek közé tartozik a bór, stroncium, fluor, lí­tium és a bróm. Ezekről külön-külön a következő összehasonlító elem­zést készítettük: Bór. Ez az elem igen szélsőséges értéket képviselve for­dul elő a vizsgált vizekben. A bór minimális mennyisége 305 (ig/1 értékben (Bagni San Filippo) fordul elő, míg a maximumát 52,139 (ig/l-ben (Acqua Borra) mértük. Ez a kiugróan magas szám a minimumnak több mint 170 szere­se. Tehát a két érték közötti különbség igen jelentős, amely­ből az a következtetés vonható le, hogy a vizsgált források­hoz kapcsolódó hidrodinamikai rendszerekben a bór feldú­sulásának lehetőségei igen tág határok között ingadoznak. A bór a többi forrásvízben 6690-16,248 (ig/1 között változott. A bórra kapott értékek azt jelzik, hogy a térség ma már in­aktív vulkánosságához kapcsolódóan a bór feldúsulásának feltételei általában kedvezőek, de esetenként kiválóak. A rendszerek számított bór átlaga 14,217 (ig/1 Stroncium. Vizsgálva a stroncium mennyiségi adottsá­gait a forrásokban szembetűnően magas értékek mellett ha­tározott kiegyensúlyozott feldúsulás állapítható meg. A mi­nimális stroncium érték 11,690 (ig/1 a maximum pedig 15,200 (ig/1. így a minimum és a maximum között csak 3510 (ig/1 érték különbség állapítható meg, amely kb. 30% növekményt jelent a minimumhoz képest. Ebből megálla­pítható, hogy a stroncium feldúsulásának feltételei a forrá­sokhoz kapcsolódó hidrodinamikai rendszereken belül kö­zel egyenlőek. A rendszerek stroncium átlaga 13,852 (ig/1, amely érték megközelíti a bór átlagát szélsőséges ingadozá­sok nélkül. Lítium. Ez az elem is a bórhoz hasonlóan igen szélsősé­ges ingadozásokat mutat a vizsgált forrásoknál. A kapott minimális érték 156 (ig/1, míg a maximum 9837 (ig/1. Ez az igen jelentős mennyiségi különbség több mint 60 szoros, de nem olyan nagy, mint a bór esetében. Érdekes módon a legkisebb lítium érték a bórhoz hasonlóan a Bagni San Fi­lippo-i forrásoknál jelentkezik, míg a maximum is meg­egyezően az Acqua Borra-i vízben van. Összehasonlítva a vizekben a bór és a lítium ingadozását feltételezhető bizonyos genetikai összefüggés közöttük, mert ahol a bór mennyisége nagy, ott a lítiumé is nagy, de közöttük a kapcsolat nem lineáris. Ebből az a hidrodinami­kai következtetés vonható le, hogy a források rendszereiben a bór és a lítium alakulásának feltételei hasonlóak, de eze­ken belül érvényesülnek olyan folyamatok, amelyek miatt az egyes rendszerekre jellemző egyedi adottságok is hang­súlyozódnak. A források vizében kimutatott lítium számí­tott átlaga 2395 (ig/1. Ez jelentős csökkenést jelez a bórhoz és a stronciumhoz viszonyítva. Fluor. A halogén nyomelemek közül mennyiségileg a fluor egyenletes feldúsulása tapasztalható a vizsgált forrás­vízben. A fluor minimális értéke 2000 jig/1, a maximális fluor pedig 3000 jxg/1. A két érték alapján megállapítható, hogy a maximum éppen 50 %-os növekményt mutat. Tehát a kapott mennyiségi értékei alapján szélsőségektől mentes kisebb ingadozás mellett a fluor relatíve magas értéket mu­tat az összes forrásvízben és az átlagértéke megközelíti a lí­tiumét (2333 (ig/1). Rendszerdinamikailag ebből az a követ­keztetés valószínűsíthető, hogy mennyiségi növekedésének feltételei kisebb ingadozások mellett közel azonos. A fluor hasonlóan a stronciumhoz, közelítőleg egyenle­tes értékekkel jelentkezik a vizekben, csak jóval kisebb ér­Nyomelemek jig/1 1 2 3 4 5 6 Li 970 880 156 180 2600 9587 B 9580 6690 341 305 16,248 52,139 Al 77,3 28,4 109 23,3 10,8 134 V 2,02 0,70 0,53 0,25 8,79 25,9 Cr 7,67 2,84 0,5 0,5 11,2 9,31 Mn 60,2 122,0 193,0 90,1 14,9 178 Co 1,14 1,18 1,36 0,92 0,98 1,41 Ni 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 10,4 Cu 1,97 0,5 0,5 0,5 5,2 3,32 Zn 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 4,0 As 0,80 0,67 51,8 33,4 580 5,64 Se 1,6 1,35 1,0 1,0 6,84 10,4 Rb 120 107,0 27,4 24,7 205 706 Sr 14,730 13,434 15,200 13,350 14,720 11,690 Mo 0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 1,0 Cd 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,4 Sn 0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 1,0 Sb 0,1 0,17 0,1 0,1 0,2 0,4 Cs 109 73,8 5,95 4,15 215 564 Ba 18,1 19,7 24,1 25,6 40,0 34,4 La 0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 1,0 W 0,25 0,25 0,25 0,25 1,09 1,0 Ti 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,4 Pb 0,55 0,53 0,25 0,25 0,65 1,21 Bi 0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 1,0 Th 0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 1,0 U 0,25 0,25 0,47 0,25 0,5 1,0 F 2000 2000 3000 2000 2500 2500 Br 365 231 55,5 53,1 1494 4720 I 333 57,7 10,5 14,8 316 847

Next

/
Oldalképek
Tartalom