Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
4. szám - Sümegi Pál–Molnár Dávid–Sávai Szilvia: A kisalföldi folyómeder-változások a jégkor végén az előzetes kronológiai, geológiai és őlénytani adatok tükrében
24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. Rába-Marcal Csikvándi-ér, Csángota-ér, Sokoró-ér, Pándzsa) medrei fosszilis formában folytatódnak a Rába-Marcal vízrendszer bal oldalán. Mivel a jobb parton található medrek a Rába-Marcal folyók allúviumának bal oldalán is megtalálhatók, ezért a morfológiai helyzet alapján egyértelműnek tűnik, hogy a bakonyaljai patakok, valamit a Rába-Marcal folyórendszer eredetileg ENy-i irányban, egymással párhuzamosan - a kavics és negyedidőszaki üledékvastagsági maximumok nyomán (3. ábra) Sárvár-Kapuvár-Mosonmagyaróvár irányba futottak le a Kisalfö ldön (5. ábra). így a Csornai-síkon található fosszilis mederhálózat nem a Rába mederváltozásait (Lovász, 2007), hanem azonos korú, párhuzamos, de eltérő forrásterülettel jellemezhető jégkori patakok és folyók egykori medreit őrzi (5. ábra) A jégkor végén a dunai hordalékkúp ENy-DK irányú kiterjedése és/vagy neotektonikai mozgások nyomán a Répce, a Rábca, valamint a Rába-Marcal vízrendszere a DK-ENy irányú lefutása a Kisalföldön Ny-K irányúvá vált, és Bakonyaljától a Kisalföld centruma irányába kifejlődött DélKisalföldi Hordalékkúp Síkságot ketté metszette (6. ábra). 6. ábra: A bakonyaljai patakok által kialakított jégkori Dél-Kisalföldi Hordalékkúp Síkságot kettémetsző Rába-Marcal allúvium Ny-K-i irányú szakasza A = A bakonyaljai patakok által kiépített, a Rába-Marcal kaptúra nyomán a Rába-Marcal folyómedrek jobb partjára került hordalékkúp nem fejlődő, fosszilis része (Csornai-sík), B = A bakonyaljai patakok által kiépített, a Rába-Marcal kaptúra nyomán a Rába-Marcal folyómedrek bal partjára került hordalékkúp aktívan fejlődő része (Dél-Kisalföldi Hordalékkúp Síkság), C = Bakony A Rába-Marcal allúvium Ny-K-i irányú lefutása nyomán meder, folyóhát és mögöttes mocsár rendszerét, és a mögöta bakonyaljai patakok lefejeződtek (kaptúra), így a Bakonyhoz közelebb eső, jobb parti részeik aktívan fejlődő hordalékkúp részt alkotnak, míg a Rába-Marcal mederrendszerének bal partján található mederrészek élővíz elöntés nélkül maradtak. A fosszilis hordalékkúp rész (Csornai-sík) további fejlődése a Rába és Marcal folyóknál az áradások nagyságától, az áradmányvizek és az áradó víz által szállított hordalék mennyiségétől vált függővé. A bakonyaljai patakok által kiépített, de a kaptúra nyomán fosszilissé vált hordalékkúp részen a további aktív geomorfológiai fejlődés lezárult, elsősorban a fluviális formák (folyóhát, mögöttes mocsár, meder) közötti különbségek kiegyenlítődése, a Rába-Marcal folyók hordalékának lerakódása, felhalmozódása, valamint talajképződés zajlott. A Magyar Kisalföld folyóvízi (paleohidrológiai) hálózatának fejlődése kiemelkedő jelentőségű a hordalékanyagszállítási irány átalakulásának szempontjából, a negyed-időszaki rétegek felhalmozódása szempontjából pedig alapvető. Ugyanakkor kiemelkedő fontosságú kérdéskör a lefejeződés kora is, mivel az elmúlt 20-30 ezer év során a növényzeti fedettség, a fizikai és kémiai mállás lehetőségei alapvetően átalakultak a vizsgált területen, így a paleo-hidrológiai rendszer átalakulásának kora a fluviális rendszer fejlődésének környezeti hátterét is meghatározta. A lefejeződés korának meghatározására a területen lemélyített fúrások geológiai és őslénytani vizsgálata, valamint a régészeti lelőhelyek feltárása során kialakított geológiai szelvények feldolgozása nyomán nyílott lehetőség. Ugyanis a Csorna határában található Csoma-Lórét lelőhelyen a Bakonyból induló és a Csornai-síkon áthúzódó jégkori patakmeder folyótes mocsár holocén során a Rába-Marcal hordalékkal történő feltöltődésének nyomait egyaránt sikerült feltárni. Az aktív folyóvízi feltöltődés a radiokarbon elemzés nyomán egyértelműen 15.000 naptári (cal BP) évnél idősebb volt a Csornai-síkon és ennek nyomán a bakonyaljai patakmedrek által létrehozott hordalékkúp valószínűleg a jégkor végén vált inaktívvá, azaz a Rába-Marcal kaptúra még a jégkorban, valószínűleg annak utolsó fázisában történhetett. A NY 289° K 109° • 2 km 7. ábra: Kóny és Barbacs községek közötti szélbarázdává alakult jégkori Dél-Kisalföldi Hordalékkúp Síkságot alkotó, holocén során feltöltődött folyómeder és a hordalékkúp üledéket fedő eolikus, közte tipikus lösz rétegek Ezt támasztja alá a vizsgált területen végzett régészeti geológiai fúrások üledékföldtani elemzése is, mivel ennek
