Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Sümegi Pál–Molnár Dávid–Sávai Szilvia: A kisalföldi folyómeder-változások a jégkor végén az előzetes kronológiai, geológiai és őlénytani adatok tükrében

SÜMEGI P. - MOLNÁR D. - SÁV AI SZ.:A kisalföldi folyómeder változások 25 cca. 15-25 kyr nyomán egyértelműen bizonyítani lehetett, hogy a bakonyaljai hordalékkúp inaktívvá vált részén a felszín eolikusan átalakult és a futóhomokkal fedett folyóvízi összlet felszínén típusos löszrétegek alakultak ki (7. ábra). A rétegsor és a radiokarbon elemzések nyomán a következő fejlődési sorozatot sikerült lehatárolnunk (8-10. ábra).

. cca. 20-30 kyr 8. ábra: A bakonyaljai patakok és folyók nyomán kifejlődött jégkori Dél-Kisalföldi Hordalékkúp Síkság aktivan fejlődő szakasza a jégkor végén A jégkor utolsó szakaszában 15.000 naptári év előtt, valószínűleg 20-30 ezer év között a hordalékkúp Csornai-síkon kifejlődött része még aktívan fejlődött északnyugati irányba a Kisalföld belső területei felé (8. ábra). Majd mintegy 15 és 25 ezer év között a Rába-Marcal rendszer Ny-K-i irányú bevágódása, a rábai allúvium kifejlődése, kialakulása nyomán mind a felszíni paleohidrográfiai helyzet, mind a felszín alatti paleohidrológiai áramlási viszonyok alapvetően átalakultak a vizsgált területen (9. ábra). A Rába-Marcal allúvium kifejlődése nyomán a hordalékkúp felszínébe mélyedő csatorna fejlődött ki, lefejeződés (kaptúra) alakult ki (9. ábra). A kaptúra és meder kifejlődése nyomán a hordalékkúp felszínközeli része kiszáradt, és a hordalékkúp homoküledék anyagának helyben történő áthalmozódása, a hordalékkúp feszín-közeli részének eolikus transzformációja (átalakulása) indult meg. Ennek nyomán futóhomok rétegek, futóhomokból álló morfológiai egységek fejlődtek ki, a vékony futóhomok lepeltől kezdődően egészen a több méter vastagságú futóhomok buckákig (Borsy, 1977) (9. ábra). Lefejeződés A hordalékkúp maradvány felszíne kiszárad - eolikus folyamatok indulnak el 9. ábra: A jégkori Dél-Kisalföldi Hordalékkúp Síkság megváltozott paleohidrológiai viszonyainak alakulása, valamint eolikus átformálódása a Rába-Marcal mederbevágódását és kaptúráját követően 10. ábra: A jégkori Dél-Kisalföldi Hordalékkúp Síkság eolikus átformálódását követően a hulló por felhalmozódása és eolikus lösszé alakulása, az eolikusan transzformálódott felszín eolikus stabilizációja, fixálódása a jégkor végén A fluviális hordalékkúp jégkor végi eolikus átformálódása, a futóhomok réteg kifejlődését követően mintegy 14-19 ezer évek között eolikus poranyag halmozódott fel a területen és a jégkor végi klímán tipikus (eolikus) löszréteggé alakult (10. ábra). Az átlagosan méteres, de helyenként több méter vastagságú felső würm végi és késő-glaciális hideghullámokban kifejlődött, viszonylag jelentős karbonát tartalmú eolikus löszréteg egy fedő horizontot alkotva futóhomok rétegeken stabilizálta, fixálta a hordalékkúp felszínén kifejlődött futóhomokformákat. Ennek nyomán a futóhomok képződés a késő-glaciális során a vizsgált területen lezárult, az eolikus lösz rétegek egy zárt lepelként megakadályozták a futóhomok további mozgását. Ennek nyomán a Bakonyaljáról induló és a Kisalföld belső területei felé nyúló jégkori Dél-Kisalföldi Hordalékkúp Síkság aktív folyóvízi fejlődése, a Rába-Marcal folyók mederbevágódása, kaptúrája, a hordalékkúp inaktív és aktív részének elkülönülése, valamint az inaktív rész eolikus átformálódása és fixálódása még a jégkor végén lezajlott. Összefoglalás A Csornai-síkon, a Győr és Csoma közötti autópálya építkezéshez kapcsolódó régészeti feltárások során sikerült átfogó kronológiai, geológiai és őslénytani vizsgálatokat végezni a jégkorban kialakult Dél-Kisalföldi Hordalékkúp Síkságon. Ennek nyomán egyértelműen megállapítható volt, hogy a területen megtalálható, jégkor végéig aktívan fejlődő hordalékkúpot - a korábbi természetrajzi megfigyelésekkel szemben - egy DK-ÉNy-i irányú párhuzamos mederhálózat, elsősorban bakonyaljai patakok építették fel. A hordalékkúp Csornai-síkon található része akkor vált inaktívvá (fosszilis rendszerré), amikor a jégkor végén 15 és 25 ezer naptári évek között a Rába-Marcal folyórendszere az addigi megközelítőleg D-É-i futásirányát Ny-K-i irányúvá változtatta, a hordalékkúpot kettévágta, lefejezte (kaptúra) a bakonyaljai patakok medreit. A kaptúra nyomán a hordalékkúpnak a Bakony felőli oldalán (Bakonyalja) továbbra is aktív folyóvízi felszínformálódás zajlott, míg a Rába-Marcal folyórendszer bal partján, a Csornai-síkon az aktív folyóvízi üledékképződés lezárult, a talajvízszint csökkenése, a felszín kiszáradása nyomán eolikus felszínformálódás, futóhomok képződés indult meg. A futóhomok felhalmozódását és futóhomokformák kifejlődését a jégkor végi por-akkumuláció, eolikus löszös rétegek kifejlődése, a lösztakaró felszín-fixáló hatása zárta le. A Csornai-sík fluviális formáinak (folyómeder, folyóhát, mögöttes mocsár rendszer) felszínének kiegyenlítődési folyamata is megindult a lefejeződést követően, és az egész jelenkor (holocén) során a folyó-