Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

3. szám - Bezdán Mária: A Debrecen K-2073 jelű kútban észlelt rétegvízszint változásainak kapcsolata a tiszai vízállásokkal és a vízállás-kilengésekkel

23 A Tisza középső szakaszának vízjárása összefüggést mutat többek közt a Debrecen K-2073 jelű kútban észlelt rétegvíz mozgásával, árvízi hurokgörbe, mércekapcsolat-történeti vonal, korreláció, nyomáskiegyenlítés. és a folyón lefelé haladó árhullám kapcsolata „árvízi hurokgörbéhez" hasonlító hurkokat ír le. Igen szoros a kapcsolat Tiszakeszi környékén illetve Martfű-Csongrád között. Itt tisztán kirajzolódnak a „mércekapcsolat-történeti vonalak", ami a rétegvíz és a folyó vízállása kapcsolatát igazolja. N > Ol ÍE CO fei £ N C > S r -s XI <1) Q -10 -11 -12 -500 0 500 Vásárosnamény vízállás [cm] 1000 A Debrecen K-2073 jelű kútban észlelt rétegvízszint változásainak kapcsolata a tiszai vízállásokkal és a vízálláskilengésekkel Bezdán Mária 1113. Budapest, Vincellér u. 40. Kivonat: Kulcsszavak: 1. Előzmények A Hidrológiai Közlöny 2011/5 számában megjelent „A Tisza rejtélyesnek tűnő vízállás-változásai Martfűnél" című publikációmban felvetett téma kapcsán kerestem a csapadékvíz felszín alatti megnyilvánulásait, amelyek egy időben jelentkeztek a tiszai vízálláskilengésekkel. Az egyidejüségi vizsgálat kimutatta, hogy Magyarország területén több rétegvíz-kút, illetve karsztvíz-kút vízszintadata is összefüggésbe hozható a jelenséggel (Bezdán, 2012). A VITUKI által összegyűjtött és a Vízrajzi Évkönyvekben közölt talaj- és rétegvízállások megvizsgálása során megállapítottam, hogy — többek között - a Debrecen K-2073 jelű rétegvíz-kútban észlelt talajvízszintek kimutatható kapcsolatban állnak a Tisza vízállásaival. 2. A vizsgálat menete A rendelkezésre álló rövid adatsorok és a heti/10 naponkénti észlelések megnehezítik a kutatást. Szerencsére a 2000. évben a Debrecen K-2073 jelű rétegvíz-kútban napi sűrűségű leolvasás állt rendelkezésre, így módomban állt annak összehasonlítása a Tisza vízállásaival. Koordinátarendszerben ábrázoltam az év napi vízállásait. Az így kapott pontpárok elméletileg egy 45°-os egyenes mentén kellene, hogy szóródjanak, ahhoz, hogy kimondhassuk, hogy a két adatsor között függvénykapcsolat áll fenn. A rétegvízszintek és a Tisza vízállásai nem követik ezt a szabályt, de ez a vízállások azon tulajdonságából adódik, hogy a vizekre ezen a területen időnként duzzasztások, illetve süllyesztések hatnak (Bezdán, 2011a). Ezek a hatások azonban, mint ahogy az már a szakirodalomból jól ismert, ugyanakkora vízhozamot más vízállás mellett vezetik le az apadó illetve az áradó ágban, és ez árhullámonként is változik (Péch-Hajós, 1898; Bogdánfy 1906; Schoklitsch 1930; Schaffernak 1935; Korbély, 1937; Németh 1954; Vágás 1984; Bezdán, 1997, 1998, 1999, 2008). Ezzel a szemlélettel nézzük végig a kapott eredményeket. A Tisza felső szakaszán észlelt vízállások és a rétegvízszintek ábrázolásakor láthatjuk, hogy időnként jól kivehető vonalak mentén helyezkednek el a pontok. A kútban észlelt réteg-vízállások és a Vásárosnaménynál észlelt tiszai vízállások között ezek alapján időszakosan kimutatható kapcsolat áll fenn. (1. ábra). A felrakott pontok napról-napra követik egymást ugyanúgy, mint az egyes árhullámok alkalmával felrakott szomszédos vízmércék vízállásai. Ráadásul itt most nem csak egy árhullámot ábrázolunk, hanem az egész év vízállásai kerültek felrakásra, és az egymásra kerülő különböző árhullámok pontpárjai adják a kissé kuszának tűnő „ponthalmazt". De nézzük tovább a kút adatai és a Tisza lejjebb lévő állomásain észlelt vízállások között kialakuló vonalak alakulását. A folyón lefelé haladva szorosabb lesz a kapcsolat, látszik ez a szép hurkokat leíró vonalakból (2-4. ábrák). A kúttal észlelt talajrétegben kialakuló vízállás 1. ábra: A Vásárosnaménynál észlelt tiszai vízállások és a Debrecen K-2073jelű kútban észlelt rétegvízszintek kapcsolata 2000-ben ro > o> 0) ? £ m T <N H £ N C > 0) o <D t— J3 <1) Q -5 -7 -9 -10 -11 -12 -500 0 500 Záhony vízállás [cm] 1000 2. ábra: A Záhonynál észlelt tiszai vízállások és a Debrecen K -2073jelű kútban észlelt rétegvízszintek kapcsolata 2000-ben Mind a két vízszintemelkedést ugyanaz a lehulló csapadék vagy a hóolvadásből származó beszivárgás, illetve lefolyás generálja. A Tisza jobb parti mellékfolyói azonban hozhatnak még a Tiszába olyan csapadékvizeket, amelyek a debreceni kútban nem jelentkeznek, ezzel lazítanak a rétegvíz és a folyó vízállása közötti kapcsolat szorosságán. A vízállások megemelkedését a csapadék indítja el mind a felszín alatt, mind pedig a folyóban. A