Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

3. szám - Nagy István: Az Alföld vízgondjainak kezelése: A Tisza folyó

15 Az Alföld vízgondjainak kezelése: A Tisza folyó. Nagy István 5008. Szolnok, Körte ót l/A - nagy21@mailbox.hu Kivonat: A Tisza életében az 1982-97 közötti évek békésen, nagyobb árvizek nélkül teltek el. Az 1997 utáni években viszont egymást érték a rendkívüli, újabb és újabb rekord magasságokon lefolyó és sokszor pusztító árvizek. Ilyen nagymértékű árvízszint emelkedésre ennyi idő alatt nem volt példa, még az árvízvédelmi töltések kiépítésének időszakában sem. A kiépített művek alkalmatlanok voltak az árvizek biztonságos levezetésére. A korábbi kedvező árvízvédelmi biztonság a minimálisra, a védett értékekhez viszonyítva Európában példanélküli alacsony szintre csökkent. Az árvízvédelmi biztonságot újra hosszú távra, kedvező szintre emelő beavatkozások megtervezése előtt ismernünk kell, hogy mik okozták az árvízszint emelkedését és mi várható a jövőben. árvízvédelmi biztonság, nagyvízi meder vízszállító képessége, hullámtér használat, hordalék lerakódás. Kulcsszavak; Bevezetés Az Alföld, a Tisza és mellékfolyóinak életében az 1998 őszétől eltelt éveket a rendkívüli vízgazdálkodási események sokasága jellemezte. Sorra dőltek meg az árvízi rekordok, és utoljára az 1940-es években előfordult nagyságú belvíz elöntések alakultak ki. Eddig nem tapasztalt volumenű árvízi védekezésekre került sor, mégis több töltésszakadás következett be jelentős károkkal a Tiszán és egyes mellékfolyóin. Tanulmányomban a tiszai árvízi helyzettel foglalkozom (amelyben, természetesen nem kerülhető el a teljes vízgyűjtőjére való kitekintés sem). Fontosabb árvízi események a Tiszán 1998-tól: - 1998. novemberében Kárpátalján töltésszakadások a Tiszán és mellékfolyóin, hatalmas károkkal. Tiszabecs alatt a Tisza bal parti töltésén a vízátfolyást sikerül elzárni, ezzel hazai területen a töltésszakadást elkerülni. - 1999. tavaszán kritikus árvízi helyzet a Bodrogon és a Tisza Tokaj - Mindszent közötti szakaszán. Egyes vízmércéknél a folyó a korábbinál 70 cm-rel magasabban tetőzik. (1999 nyarán rendkívüli csapadékok és vízállások a Zagyva-Tarna és a Laskó patak vízgyűjtőjénjelentős károkkal.) - 2000 tavaszán előbb kritikus árvízi helyzet a ZagyvaTarna folyókon alakult ki, amit azonnal követ a Bodrog és a Tisza, Tokaj - országhatár közötti, helyenként újabb 70 cmes árvízszint növekedést okozó árhulláma. A kialakult helyzetet jól jellemzi, hogy a Közép-Tiszán 155 km-en kellett egy hét alatt a töltéseket és az úgynevezett „magas partokat" emelni. A meglévő és a magasított védvonalak koronaszintje és a tetőző vízállás közötti különbség 298 km-en volt 20 cm-nél kisebb! - 2001 tavaszán gátszakadások voltak Kárpátalján a Tiszán és mellékfolyóin. Hazai területen vízátfolyások a Batár bal parti töltésein, töltésszakadás a Túron és két helyen Tarpa fölött a Tisza jobb partján. (Az ukrán és a magyar területeken jelentős károk keletkeztek.) - 2006. tavaszán újra rekord szintű árvíz alakult ki a Tisza Martfűtől délre, valamint a Hármas-Körös Kunszentmárton alatti szakaszán. A töltésszakadást ismét csak rendkívüli védekezéssel sikerült megelőzni. - 2010. nyarán a Sajón és a Hernádon alakult ki rekord vízszintű árhullám töltés szakadásokkal, ami a Tisza kis árhullámával egyesülve a Sajó torok és Szolnok között alakított ki ismét kritikus vízszintet. Taskonynál a Tisza vízszintje az előírt töltéskorona szintje alatt 40 cm-rel volt, amikor megnyitásra került a tiszaroffi árvízi tározó, ezzel sikerült megelőzni a további vízszintemelkedést és a még súlyosabb helyzetek kialakulását. Töltésszakadások és tározónyitás nélkül Taskony alatt a töltés előírt magasságát meghaladó vízszint alakult volna ki. Az előzőekben leírtakat számokban kifejezve a következő két táblázat mutatja be. 1. táblázat Jelentősebb árhullámok a Tiszán 1998 után VÍZMÉRCE Maximális vízállások Mértékadó VÍZMÉRCE 1998 előtt 1998 blBi 1999 brit 200(1 ben 2001 ben 2006-ban 2010 ben (cm) Tiszabrcs 6S0 708* 260 488 736* 406 225 662 Tivadar 865 964* 656 783 1014* 698 467 929 Vásárosnaménv 912 923* 836 882 943* 833 619 985 Záhony 751 737 657 711 758* 665 496 803 I)omb rád 890 815 758 833 822 756 617 856 Tokaj 880 872 894 928 847 892 819 916 Tiszalök 785 747 795 831 725 782 737 806 Tiszap alkon va 733 725 774 804 704 769 798** 798 Tiszaffirrd ""88 767 835 881 717 835 858** 814 Kiskört alsó 908 890 978 1030 829 981 991** 931 TiszaotT 958 940 1033 1088 877 1035 1029** 994 Tiszabö 949 926 1023 1080 866 1028 1018** 997 Szolnok 909 897 974 1041 836 1013 954** 961 Martfű 888 835 926 1003 776 986 915** 923 Tiszaug 843 752 844 932 688 946 820 880 Csongrád 935 780 891 994 721 1034 867 »71 Mindszent 982 780 891 1000 731 1062 879 1003 SzeRed 960 705 817 929 660 1009 838 971 Megjegyzés: • töltésszakadások következtében kialakult tetőző vízállások " a Tiszaroffi árapasztó tározó nyitása következtében kialakult tetőző vízállások Az ismertetett adatokhoz szükséges megjegyezni, hogy 1998-ban és 2001-ben az ukrán és magyar területen bekövetkezett gátszakadások nélkül a Felső-Tisza vízmércéin a számítások szerint 50-150 cm-rel magasabb vízállások is kialakulhattak volna, persze megfelelő töltés-magasság esetén. Nem véletlen, hogy a Kárpátalján 1998 után elkezdett töltés-magasítás helyenként eléri a 300 cm-t is, jellemzően 200 cm körüli értéket. A Kárpátalján a Tisza fejlesztett jobb parti töltése 180-200 cm-rel magasabb a hazai oldalon lévő töltés előírt magasságánál!