Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

3. szám - Nagy István: Az Alföld vízgondjainak kezelése: A Tisza folyó

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 3. SZ. 2. táblázat Árvízszintek növekedése a Tiszán 1998-2008 között VÍZMÉRCE 1998-2008 évek között! ví zszi ntnövekedés Előírt töltéskorona magasság MÁSZ+lm LNV (legnagyobb árvízi vízállás) Töltéskorona (cm) Előírt töltéskorona LNV Tiszabecs 56* 120.96 + 1 in 736 762 26* Tivadar 149* 114.69 + 1 m 1014 1029 15* Vásárosnamény 31* 111.83+ lm 943 1085 142* Záhony 7* 106.17+ lin 758 903 145* Dombiad <F 102.62 + 1 in 890 956 66* Tokaj 48 98.49 + 1 m 928 1016 88 Tiszalök 46 97.38 + 1 m 831 906 75 Tiszapalkonya 71 95.26 + 1 m 804 898 94 Tiszafüred 93 92.31 + 1.5 m 881 964 83 Kiskört alsó 122 90.65 + 1 m 1030 1031 1 Tiszaroff 130 90.08 + 1 in 1088 1094 6 Tiszabö 131 89.85 + 1 m 1080 1104 24 Szolnok 132 88.39 + 12 m (belterületen) 1041 1061 20 Martfű 115 87.55 +1 in 1003 1023 20 Tiszaug 103 86.36 + 1 m 946 980 M Csongrád 99 85.9 + 1 in 1034 1071 37 Mindszent 80 84.84 + 1 in 1062 1103 41 Szeged 49 83.41 + 1.5 in (bp. Maros torkolatik.jp. Algyői híd fölött 1 km-ie) 1009 1071 62 Korábbi nagy Felső-Tisza-i árvizek esetén, Kárpátalján mindig voltak töltésszakadások, a jövőben ezek árvízszint csökkentő hatásával nem számolhatunk. Sőt, az itt végrehajtott árvízvédelmi fejlesztések következtében az árhullámok gyorsabban, nagyobb csúcs-vízhozammal, magasabb szinten és több hordalékkal érkeznek a határ szelvénybe. Az 1. kép alján Várinál a 2001. évi ideiglenes védvonal, mögötte az elkészült új árvízvédelmi töltés látható. 1. kép. Töltésmagasítás a Borzsán, Várinál 2001 után A táblázatokban ismertetett árhullámok közös jellemzője: - a Tisza és mellékfolyói árvízvédelmi töltései a jelenlegi kiépítés mellett alkalmatlanok voltak az árhullámok biztonságos levezetésére, jelentős védekezések ellenére sem sikerült minden esetekben elkerülni a töltésszakadást, - egyik árhullám elleni védekezést sem nehezítette erős szél, hullámverés, ami a korábbi tiszai védekezések gyakori jellemzője és jelentős veszélynövelő tényezője volt, - az árvízvédelmi rendszerben korábban meglévő biztonsági tartalékok lenullázódtak, vagy minimális értékre csökkentek, - a Tisza-szabályozás megkezdése óta ilyen rövid idő alatt ilyen nagy mértékű árvízszint emelkedésre még nem volt példa. A fentiek miatt a Tisza mentén új helyzet állt elő, amely értékelése során választ kell adnunk többek között a következő kérdésekre: - Milyen az árvízvédelmi biztonság a Tisza mentén? - Miért emelkedtek az árvízszintek, milyen okok, milyen mértékben játszottak ebben szerepet? - Hogyan változik a jövőben az árvízvédelmi biztonság, mi a teendő? Az árvízvédelmi biztonság jelenlegi helyzete a Tisza védett árterein Magyarországon jelenleg nincs árvízi biztonsági előírás, valószínű ennek a következménye, hogy annak rendszeres ellenőrzése elmarad. Az 1976-ban kiadott és kisebb módosításokkal jelenleg is érvényes, a folyók mértékadó árvízszintjeiről (rövidítve: MÁSZ) szóló rendelet csak a tervezési előírás szerepét tölti be. A folyók árvízi helyzetéről szóló értékelések, statisztikák az árvízvédelmi biztonság kérdésével nem foglalkoznak, elsősorban azt vizsgálják, hogy az előíráshoz képest milyen arányban vannak kiépítve a töltések. (ma-már ezt sem tartjuk nyilván) (1976-ban erről az előírásról egyesek azt állították, hogy az a százévenként átlagosan egyszer előforduló vízállásnak felel meg. Ez az akkori adatok szerint sem volt minden folyóra érvényes, ma már pedig szinte alig található olyan folyószelvény, ahol az még fennállna (a számításokat az 1970 -es meder állapotra végezték el). A Közép-Tiszára 1976-ban meghatározott száz évenként előálló vízszint, ma már négyötévenkénti gyakoriságúnak felel meg. (Például a Kiskörealsó vízmércénél a Tisza az elmúlt 12 évben négyszer haladta meg azt. 1999-ben 47 cm-rel, 2000-ben-rel 99 cm-rel, 2006-ban 50 cm-rel és 2010-ben 60 cm-rel (ekkor úgy, hogy a tiszaroffi árvízi tározó megnyitásra került). Ebben a szelvényben a töltéskorona előírt magassága 100 cm-rel nagyobb a MÁSZ-nál. A töltéskoronák kiépítési szintje többségében az 1934-es, illetve az 1956 előtti előírást, és az akkori állapotot veszi alapul, amely azóta lényegesen megváltozott, így hamis képzetet eredményez. (Csak megjegyzésként: A holland előírás szerint az árvizekkel veszélyeztetett folyók töltéseit az átlagosan 1250 évenként visszatérő árvizekre - és nem vízszintekre - kell méretezni). 1976 előtt az árvízvédelmi biztonságot - többek között a töltéskorona és a korábban előforduló legnagyobb árvízszint közötti különbséggel jellemezték. 1976 óta ilyen felmérés a Tiszáról nem készült, csak az egyes védelmi szakaszokról. A töltés korona és a legnagyobb árvízszint töltés-