Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Nagy László: 257 éves a Mirhó-gát

76 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 2. SZ. re Hám Ignác megyei mérnököt küldöttem ki, míg Dévaványára, mely most már a Tisza átja által fenyegettetik és hol egy új védtöltésnek rögtönzése elkerülhetetlen, ezen munka rendes vezetése és végrehajtásával Timon Bertalan megyei főmérnököt bíztam meg. Március hó 28-tól 31-ig a megyének Tiszán inneni, valamint a Tiszántúli egy részét személyesen beutaztam... A Tiszántúli részben kevésbé kedvező a helyzet: a taskonyi gát elszakadásával, ami március 23-án reggeli 6 órakor történt, az egyébként mentesített területek is árasztattak el az árvíz által. így Tiszaszalók községét nagy részben és Abád községet pedig kis részben az ár által elborítottaknak találtam, és mivel az Abád mellett levő úgynevezett "Búg-gát"

1

4 megnyittatott, s ekként Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszaigar, Tiszaszöllös stb. községek is veszélyeztettek. Mivel pedig úgy ezen gát átvágatása, valamint más óvintézkedéseknek elkésett és nem kellő eréllyel történt foganatosítása iránt az Örvény-abádi Tisza Szabályozási Társulat elnöke is panaszt emelt, a lehető intézkedéseket a helyszínen megtettem. Egyszersmind ezen ügy behatóbb megvizsgálásával a megyei főügyészt megbíztam, mely vizsgálatnak eredményeihez képest annak idejében a szükséges előterjesztést megtettem. Tiszaroff községben az ár a védmüveket megkerülve, az eddigi ármentes területen rontott be, az úgynevezett Tólaposát, 1100 hold területet ellepte, s midőn ez megtelt, a községbe tódult a víz s bár Boros Frigyes királyi főmérnök mindenképp igyekezett az áradat megakadályozására, de a munkaerő csekélységénél fogva az nem sikerült. Tiszaroff község három szigetcsoportot képez, a közlekedés ladikokkal tartatik fenn. Emberélet nem volt áldozatul,élelemről gondoskodva van..." Borbély Miklós az Örvény-abádi Tisza-szabályozó Társulat társelnöke 1876. augusztus hó 8-án levélben hívta fel a Miniszterelnök figyelmét, hogy Tokajtól a Körösökig egy nagy társulat alakítása volna szükséges (OL-K173-1876-49363). Ezt nem csak a topográfiai viszonyok indokolják, de így az ártér fejlesztés hozzájárulási kulcsa is egységes lehetne, és a gátak egységes fenntartása megoldható lenne. Ez utóbbinál lényeges volt a probléma, ami az 1876. évi árvíznél is megmutatkozott, hogy „az idei árvíz - részint a szomszéd társulat vétkes mulasztása - részint az itteni közigazgatási közeg önhatalmú eljárása folytán

1

5 - ezen társulat területére bocsátván, azáltal a társulati mentett ártér egy tetemes részén a vetések megsemmisítettek, és a védtöltések a víz ostromának két oldalról kitéve annyira leszálltak, és lejtői anynyira lemosódtak, hogy azok teljes helyreállítására az idén június hó elején készült mérnöki számítás szerint 150000 forint roppant összeg szükségeltetik. ... a szomszéd társulatok védmüveinek vétkes elhanyagolásából, és a hiányos felügyeletből eredt ez évi szerencsétlenség ne ismételtethessék meg, mit ezen társulat érdekeltsége csakis egy nagy, erős, minden érdekeket felkaroló, a Tisza bal partján Tokajtól Szolnokig, illetőleg Csongrádig terjedő társulat alakítása által véli eszközölhetőnek. ... a Tisza melléke az eddigi felületesség mellőzésével behatóan tanulmányoztatván, és pontosan megvizsgáltatván, azon elővigyázatból, nehogy a most fennálló egyes védtöltések között - rendkívüli körülmények esetén - a védtöltéseknek e környéken már többször előfordult megkerülése

1

6 bekövetkezhessék." „A Mirhó töltés megkerülése alkalmával az árvíz Tiszaszalók Taskonytól köztudomás szerint nem csak Tiszabőig, de a fegyverneki határon át Kenderes Kisújszállásig és onnan a Berettyó Körösig terjed, bár a fegyverneki határ egy részében a Büdös-ér medencéjébe és onnan Törökszentmiklós Mezőtúr felé terjedésében töltések által akadályoztatott, mégis Törökszentmiklós várost és környékét rémülettel töltötte el. Miután nagyobb árvizek esetén éppen úgy lehetséges, hogy a fegyverneki beltelkek közötti rendszer nélküli töltések elszakadása esetén az árvíz a fegyverneki határon át a Mirhó medencéhez tartozó kenderesikisújszállási határokba behatol, vajon ki lenne azon szakértő, ki a Tiszaörvény-tiszabői és Fegyvernek-tiszaszajoli társulatok területén az ártérfejlesztéssel megbízva, meg merné határozni, hol van a Mirhó- és Büdös-ér medencéje között a határvonal. A társulat tartalék tőkéjét is felemésztette, és ez okból a mulaszthatatlanul szükséges töltés kiegészítési-helyreállítási költségek az érdekeltekre eszközlendő új előírás általi fedezésére képtelen. Kegyelmes Úr! A társulat jelen szerencsétlen helyzete nem saját hibájában, hanem kedvezőtlen alakulási viszonyiban találja eredetét és jelenleg részben a szomszéd társulat vétkes hanyagsága

1

7, részben az itteni közigazgatási közeg önhatalmú eljárása okozta

1

8. A kiömlött vizek kisebb részét a mirhói és taskonyi szakadások kimélyült medrén vezették vissza. Nagyobb részük, hosszabb levonulás és tartózkodás után, a Berettyó és a Körösök völgyén talált lefolyást, elöntve a Nagy- és Kissárrétet. A Heves megyei alispán jelentése szerint víz alatt voltak a következő települések: Abád, Tiszaszalók, Tiszaörvény, Tiszaszöllös, Tiszaderzs, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszabő, Fegyvernek, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Szajol, Tiszaszentimre, Tiszaigar és Kunhegyes. A szakadásokat az év végéig sikerült betölteni. Szegheő Attila kir. főmérnök által 1876 július 3-án összeállított kimutatás szerint a Közép-tiszai gátszakadások következtében 91023 kat. holdat (52338 ha) borított el az árvíz. Ennek a területnek a nagy része a taskonyi, majd a Mirhó-gát szakadásának eredményeként került víz alá. A határok, melyek vagy egészen, vagy részben vízzel elboríttattak, a következők: Kunhegyes, Tiszaszalók, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszabő, Kenderes, Fegyvernek, Kisújszállás, Karcag, Túrkeve, Mezőtúr. Ezen felül Szegheő szerint a holt Berettyó jobb partján az ideiglenes rögtönzött gátak által megvédett árterület a gyomai, dévaványai, füzesgyarmati, szeghalmi, püspökladányi és szerepi határban 69996 kat. holdat (40250 hat) tett ki. Összefoglalás A Tisza partjára kihelyezett védvonal fokozatos erősítése és magasítása miatt a Mirhó-gátat, mint második védelmi vonalat az 1876. évi árvíz után újra helyreállították. Mint földmű ma is fennáll, de árvízvédelmi fővédvonal funkciója az egységes védvonal kiépítése óta nincs, csak árvízvédelmi lokalizációs vonalként szerepel és csak úttöltésként használják. A Mirhó-gát jelentőségét egyrészt abban kell látni, hogy hosszú évtizedeken keresztül ellenállt az árvíznek, és igen nagy területeket vont ki a vízzel elönthető alföldi részekből, másrészt az első olyan létesítmény volt a Kárpátmedencében - mely nem csak lokális érdekeket képviselt, hanem hatása több vármegyére kiteijedt. Úgy tűnik a Mirhó -gát árvízvédelmi története befejeződött, csak egy tábla és a vízügy emlékezete rögzíti helyét. Irodalom A Közép-tiszai Armentesítő Társulat történeti leírása 1846-1886, (1888), Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest. Nagy L. (2007): Az 1876 évi árvizek, Fejezetek a vízügy múltjából c. sorozat 11. kötete. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa, Innova-Print Kft. nyomda, ISBN 978-963-87073-5-2. Nemzeti Hírlap, Pesti Napló árvíz alatti számai. Országos levéltár: OL-K173-1876-4-9363. A kézirat beérkezett: 2011. június 10-ém NAGY LÁSZLÓ PhD, oki. mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszékének docense 1

4 „Abádszalók község pedig végpusztulással fenyegetvén, miután annak népe a község melletti partokra sátorba költözött, a közigazgatósági hatóság, hogy a még össze nem omlott 2/3 rész épületeket megmentse, a Buggát átvágásával az áradatot a legnagyobb áldozattal védett" mentett Örvényabádi Tisza Szabályozási Társulat területére bocsátotta, minek folytán védtöltéseik két víz közé jutván lesüllyedtek. A mérnöki kimutatás szerint ez a Társulatnak legkevesebb 150000 forint kárt és költséget okozott." 1

5 Megint a Bug-gát hatósági megnyitásáról van szó. 1

6 A töltés megkerülése elsősorban a gátak koronájánál alacsonyabb ma- 1

7 A Szalók-taskonyi gát rossz minőségére és alacsony voltára utal. gaspartokra, vagyis a gátak közötti töltésezetlen magaslatokra utal. 1

8 A Bug-gát hatósági megnyitásáról van szó.