Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Nagy László–Takács Attila: Újabb szolnoki partmozgás 2010-ben

NAGY^^jabbjizo^ 53 7. ábra. A lekönnyítésnek (B) önmagában minimális a hatása B eset: Lekönnyítésként a padka szintjének mélyebbre helyezése jöhet szóba úgy, hogy a padka szélessége legalább 3 méter maradjon. Ez kb. 1,5 méteres talajréteg eltávolítását jelentheti. Ez a tervezett lekönnyítés önmagában a biztonsági tényezőt alig növeli, hatása alig kimutatható, mindössze n = 1,03-re változott. Természetesen a hozzá tartozó kritikus csúszólap (7. ábra) is alig változott a tönkremenetelhez képest. Meg kell jegyezni, hogy a rézsű tetejére kirakódott lebegtetett hordalék biztonsági tényező csökkentő hatása ennél lényegesen nagyobb, illetve annak leszedése a biztonsági tényezőt ennél nagyobb mértékben javítja, hiszen az teljes egészében a csúszólapon belülre esett. 8. ábra. A kőszórásos megtámasztás (C) a biztonsági tényezőt kis mértékben növelte, de a kritikus csúszólap alakja lényegében nem változott A C esetben egy kőszórással kialakított lábazati megtámasztás lehetőségét vizsgáltuk: kb. 3 m szélességben, a vízmérce szerinti -1,0 méteres magasságig építve került be a számításba. Teljes térfogata 21 m

2 folyóméterenként. Ennek hatására a biztonsági tényező már kicsit jelentősebb mértékben, n = 1,09-re változott, a kritikus csúszólap (8. ábra) lényegében változatlan lefutású. 9. ábra. A szivárgó-építést (D) követően kialakuló tönkremeneteli kép 10. ábra. Kőszórásos megtámasztás és szivárgó-építés együttes hatására kialakuló kritikus csúszólap (E eset) D esetként egy a vízmérce szerinti 1,5 méteres szinttel kialakított szivárgó hatását vizsgáltuk úgy, hogy a szivárgó borda kb. a padka koronáéi függőlegeséig készül. Ezzel a módosítással a kritikus csúszólap alakja (9. ábra) is megváltozott: a talpponti csúszólap a szivárgó borda sarokpontján keresztül alakul ki. A hozzá tartozó biztonsági tényező n = 1,19-re nőtt. Az E eset a C és D kombinációja a lábazati megtámasztás és a szivárgó-építés egyidejű kialakítása. A kialakuló kritikus csúszólap (10. ábra) az előző, D esetben kapottal egyezik meg, a biztonsági tényező n=l,31-ra emelkedett. Az F eset a felmerült háromféle helyreállítási mód kombinációját jelentette: a lábazati megtámasztás és szivárgó-építés mellett a lekönnyítés is elkészül. Ebben a kombinációban a tönkremenetel geometriája (11. ábra) alapvetően különbözik az előzőktől:talpponti csúszólap helyett alámetsző csúszólap lesz, amely egy-két méterrel a lábazati kőszórás előtt fut ki a meder felszínére. Ezen kívül a felső kimetsződése nem a padkára fut ki, hanem a padka belső éléhez. Egy méteres lekönnyítés esetén a kapott biztonsági tényező n = 1,35-re és 1,5 méteres lekönnyítésnél n = 1,39-re adódott. 11. ábra. Kőszórásos megtámasztás, szivárgó-építés és lekönnyítés együttes hatására kialakuló kritikus csúszólap (F eset) 1.40 — ^ 1.35 •— j 1,30 — í 1.25 — ? 1.20 % 1.15 — v> § 1.10 — 3 1.05 r 1.00 — = 0.95 — •I 0.90 — S 0.85 — 0.80 — A B C D E F vizsgált esetek 12. ábra. A számított biztonsági tényezők 3. táblázat. A számított biztonsági tényezők Eset Biztonsági tényező B - a lekönnyítés hatása 1,03 C - a lábazati kő megtámasztás 1,09 D-a szivárgó építés hatása 1,19 E - a C és D eset együttesen 1,31 F - a B, C és D eset együtt 1,39 A számítás során kapott biztonsági tényezők összesítése a 3. táblázatban és a 12. ábrán látható. Tekintettel arra, hogy sem a mederrézsű biztonsági tényezőjére, sem árvízvédelmi gát vízoldali rézsűjének állékonyságára előírással nem rendelkezünk, elfogadva a karakterisztikus értékkel számolt n = 1,3 5-ös biztonsági tényezőt a mederrézsű állékonynak mondható, ha mindhárom biztonság növelő beavatkozást egyszerre elkészítjük (F eset a 2. táblázatban és a 12. ábrán). 6.2. A megsuvadt szakasz helyreállításának részletei Az elvi helyreállítási javaslat fontosabb részletei: 1. A rézsű terhelés csökkentése a vízoldali padka alatt a homokos összlet alja alá benyúlóan 11-12 méterenként egy méter széles vízkivezető bordát kell kialakítani. A borda nyúljon hátra a padka korona fél szélességéig, vagyis a „homok" réteg középső szintjén vízszintesen kb. 6-7 métert a talajban. A bordák javasolt száma 6 db. A bordát nemcsak a talajjal érintkező részen kell geotextíliába „csomagolni", hanem a vízoldalon is, hogy a vízszint változások ne mossák be az esetlegesen kiülepedett lebegtetett hordalékot.