Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
2. szám - Albert Julianna–Jordán Győző–Valdman István–Kalmár János–Damjan Gheorge–Ioana Napradean–Hermann Viktor: Bányászattal kapcsolatos környezeti szennyezés jellemzése a Varátyik-patak vízhálózatában Erzsébetbánya (Baiut), Máramaros-megye (Románia)
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 2. SZ. a legnagyobb Zn koncentráció értéket a Breiner bányából kifolyó savanyú bányavízből kaptuk (BSW-18, 68201 jj.g/1) (5. ábra). Hasonlóan kiugró Zn koncentráció lálható a Cizma bánya bejáratából kifolyó bányavízben (BSW-07, 9533 (xg/1) (5. ábra). Érdekes, hogy ilyen mértékű kiemelkedő Zn koncentráció a Lápos-folyó vizében az érces tározó alatt is észlelhető (BSW-12, 8466 ng/1) (2. ábra), ahol az érces hányó a Lápos-folyótól 10 m-re helyezkedik el és a településtől kb. 2 km-re, délre található. A meddőhányók alatt vett vízmintákból is nagy Zn koncentráció értékek mutatható ki (4. ábra). A mellékágak fém szennyezetsége igen változók, a legnagyobb Zn érték a Coinciuluiucului-völgyben található Coinciuluiucului-patakból vett minta (BSW-04, 1215 p.g/1) (3. ábra). A mérések során a legnagyobb Cu koncentráció értékeket a Cizma bánya (BSW-07, 15875 ng/1) és a Breiner bányából BSW-18, 3899 |ig/l) kiáramló savanyú bánya vízből kaptuk (5. ábra). Ugyanilyen Cu koncentráció mutatható ki a főág mentén (BSW-06, 2582 ng/1 (1. ábra), amely pontok mentén a bányavíz kapcsolatban áll a felszíni vízlefolyással (4. kép). A mellékágak mentén változó Cu koncentráció értékek mutathatók ki. Ezek a réz koncentáció változások legfőképp a Varátyik-patak és a Coinciuluikului-patak összefolyásánál mutatható ki. A főág mentén végzett utolsó vízmintavételi pontnál, ahol a Lápos-folyó eredeténél a Cu koncentráció nagyon nagy (BSW-12, 845 (xg/1) (1. ábra). A kapott érték jóval meghaladja a felszíni vizekre vonatkozó EU és a RO STAS 4706/1988 jogszabályok által megszabott nehézfém szennyeződés koncentráció határértékét. Az ólom koncentráció érték úgy a bányabejáratoknál, mint a főág mentén változó (2-5 ábrák). Nyilvánvaló, hogy ezek a Pb koncentráció értékek, noha kisebb mértékben, a Cu és a Zn koncentrációkhoz hasonlóan meghaladják a megengedett szennyezetségi határértéket a felmért területen. A geokémiai háteret, azaz a bányászat által nem érintett patak szakaszokat a BSW-13-14 illetve BSW- 02 minták az előforduló legkisebb fémkoncentrációkkal jól reprezentálják a Zn esetében. Érdekes, hogy alacsony oldott fém koncentrációk adódtak esetenként meddőhányóknál és bányabejáratoknál (pl. BSW-15 és BSW-17). A környezeti veszélyek nem szűnnek meg egy bánya bezárásával, sőt gyakran akkor kezdődnek, vagy fokozódnak az ellenőrzés és felügyelet hiányában. Az elhagyott és szennyezett területek ökológiai időzített bombák lehetnek, hiszen a bányaipar maga mögött hagyva örökségét, nem szívesen költ pénzt a szennyezett terület megtisztítására, amelyek így mind nagyobb területeket szennyezhetnek el. Erséetbányán is a bányaipar megszűnése után merültek fel a legnagyobb szennyezéssel kapcsolatos problémák. A vízminták szisztematikus vizsgálata kimutatta, hogy a bányászati tevékenység megszűnése után a terület hol és milyen mérnehézfém koncentráció érték a bányabejáratoknál mutatható ki a bányákból kiáramló toxikus savanyú bányavízből. A kutatási területen a szennyezésért legnagyobb mértékben a főág mentén a Varátyik-patak mellett található Cizma és Breiner bányákból kiáradó bányavizek a felelősek. 5. Összefoglaló Az erzsébetbányai bányavidéken a bányászati tevékenységek által okozott nehézfém szennyeződés a felszíni vizek vizsgálatával kimutatható. Az elhagyott bányabejáratok feltöltődtek toxikus fémtartalmú és savanyú kémhatású bányavízzel. A szennyezett vizet a Varátyik-patak gyűjti össze, ami végig folyik a falu hosszában és bele torkolik a Láposfolyóba és végül a Szamosba. A Cisma és a Breiner bányából kiáradó bánya víz a legnagyobb mértékben szennyezett. A Breiner bánya bejáratát a bányaipar megszűnése után befalazták 2007-ben. Az erzsébetbányai vízgyűjtőhöz hasonló szomszédos bányákkal terhelt kisvízgyűjtőből kiáramló szennyezett vizek összegyűlnek, és a nagy folyókon keresztül végül elérhetik az országhatárt. 4. kép. A Cizma bányából kiáramló savanyú bányavíz beömlése a patakba. Vízhozam mérés köbözés módszerrel. Irodalom Achim, V. & Ciolte, A. 1991: Documentor technic si monografic. Casa de presa si editura Baia Mare, Baiut. Albert, J. 2010: A színesfémérc bányászat okozta szennyeződések vizsgálata (Baiut, Máramaros megye) Erzsébetbánya bányaövezet vízhálózatában. Szakdolgozat, Babe§-Bolyai Egyetem, Kolozsvár. Kalmár, J. 2000: Zagytározók a nagybányai bányavidéken. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Valdman, I. 2002: A Rotunda-Kelemen (Gutin-hegység, Románia) pipe-breccsa ércesedés földtana, ásványtana és genetikája. Ph.D értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Ásványtani Tanszék, Budapest. Mine Waste Directive 2006/21/EC. Directive 2006/21/EC the European Parliament and of the Council on the management of waste from extractive industries and amending Directive 2004/35/EC. Ministerul Apelor si Protectiei Mediului. www.mmediu.r o . A kézirat beérkezett: 2012. .január 3. tékben szenvedett környezeti szennyeződést. A legnagyobb Analysis of environmental pollution from mining activity in the Varatic Creek, Erzsébetbánya (Baiut), Máramaros County, Romania Albert, J. 1-Jordán, Gy. 1- Valdman, I. 2- Kalmár, J. '- D. Gheorge 3-1. Napradean 2- Hermann. V. 1 'Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest 2Baia Mare Geological Institute, Baia Mare, 'North University of Baia Mare, Romania Abstract The objective is to investigate the heavy metal contamination along the stream water courses of the Varatic Creek in the Erzsébetbánya (Baiut) polymetallic ore mining area, near Baia Mare in Romania. Water samples were collected in summer in 2009 and were analysed for dissolved heavy metal content. In this study Pb, Cu and Zn concentrations were found above national and international environmental standards. Based on the collected samples it was possible to characterize natural geochemical background and pollution due to historic mining.
