Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. A mintákat 2005-ben és 2006-ban 25x25 cm élhosszúságú Surber mintavevővel (0,0625 m

2 felületről), 2007-ben pedig 25 cm-es élhosszúságú „kick & sweep" (K&S) vízihálóval 2 m-es transzekt mentén (0,5 m

2 felületről) vettük. A mintavételek minden esetben alacsony vízállásnál, budapesti vízmércén mért 150-250 cm közötti időszakban történtek. A minták a helyszínen 4%-os formaldehid oldatban lettek konzerválva, majd a laboratóriumi feldolgozás után 70 %-os alkoholba kerültek tárolásra. Az adatok elemzése kizárólag élő egyedek alapján készült. A fizikai-kémiai paramétereket (hőmérséklet, vízáramlás, vezetőképesség, zavarosság, redox-potenciál és pH) a helyszínen mértük. A mederanyag esetében négy méret szerinti frakciót (durva (C), finom (F), nagyon finom (V), ultra finom (U)) és azok szervesanyag tartalmát (CBOM, FBOM, VBOM, UBOM), valamint az összes szervesanyag tartalmat (TBOM) vizsgáltuk (Tóth et al. 2008). A kagylófauna térbeli mintázatának megállapításához ordinációs és klasszifikációs módszereket is használtunk. A többváltozós statisztikai elemzéseket a PAST (Hammer et al. 2009) és CANOCO programcsomag (Ter Braak és Smilauer 2002) segítségével végeztük. A főkomponens analízissel (PCA) készült ordináció a környezeti tényezők szerint csoportosuló mintavételi helyeket ábrázolja. A klaszter analízis mennyiségi adatok alapján, az Euklideszi távolság és a Bray-Curtis hasonlóság segítségével készült. Ezzel a módszerrel arra kerestük a választ, hogy milyen hasonlóságot mutatnak a különböző mintavételi helyek kagylófaj-együttesei. A kagylófauna és a környezeti tényezők közötti kapcsolatot kanonikus korreszpondencia analízis (CCA) segítségével elemeztük. Az elemzés előtt az egyes környezeti tényezőket a faj együttesekre gyakorolt hatásuk alapján „forward selection" technikával választottuk ki és rangsoroltuk. A hatások statisztikai szignifikanciáját Monte Carlo permutációs teszttel állapítottuk meg. Eredmények 2005: A Dunakanyar 20 km-es szakaszán -1.5 -1,8-1.8 -1.5 -1.2 -0.9 -0.6 -0.3 0 0.3 0.6 Component 1 (69.2%) 3. ábra. A 2005-ös mintavételi helyek elkülönülése a környezeti tényezők alapján (PCA analízis). A környezeti tényezők alapján a mintavételi helyek főleg az alzattípus és a mederanyag frakció megoszlása, valamint a szervesanyag tartalma szerint válnak szét (3. ábra). A mederanyag legmagasabb szervesanyag tartaloma és ultrafinom frakció hányada az iszapos alzattípusú Kismarosnál (KIM1) figyelhető meg. A kismarosi mintavételi hely a kagylófauna alapján is elkülönül (4. ábra), a legmagasabb denzitás értékek itt jelentek meg. A kagylófauna fajgazdagsága azonban a Gödi-sziget alsó csúcsánál (GOD2) volt a legmagasabb, ahol a homokos alzattípus dominált. A kagylófauna egyenletessége a kavicsos, köves alzatösszetételü gödi élőhelyen (GODI) érte el a legmagasabb értéket. A vizsgált helyeken összesen 15 kagylófajt találtunk, melyek közül a Corbicula fluminea és a Pisidium supinum jelent meg a legmagasabb előfordulási gyakorisággal és relatív abundanciával. Részletes fajlista korábbi publikációban megtalálható (Bódis 2007). 306090120 §50Q 180210240270300-I 1 . . 1 . . . . . . 0 0.4 0.8 1.2 1.6 2 2,4 2.8 3.2 3,6 4 4. ábra. A 2005-ös mintavételi helyek csoportosítása hierarchikus klasszifikációval a kagylófauna alapján. 2006: A Gödi-sziget körül Az abiotikus faktorok közül szintén az alzattípus és a mederanyag tulajdonságai szerint csoportosulnak a mintavételi helyek (5. ábra). A Gödi-mellékágban (GOM4) megjelenik a vegetáció is, és itt a legmagasabb az összes szervesanyag tartalom, valamint az ultrafinom frakció aránya. A kagylófauna alapján a Gödi-mellékág elkülönül, itt volt a legmagasabb a kagylófauna egyedszáma, viszont a diverzitása a 2005-ös eredményekkel megegyezően szintén a Gödi-sziget alsó csúcsánál (GOD2) éri el a maximum értéket. A kagylófauna egyenletessége a kavicsos, köves alzatösszetételü mintavételi helyeken (GOD7, GOD6) a legmagasabb. Öszszesen 13 kagylófajt találtunk 2006-ban, a C. fluminea és P. supinum a 2005-ös megfigyeléseinkhez hasonlóan domináns szerepet tölt be a Gödi-sziget térségében. Az előző két faj mellett a S. solidum-ot is 20 %-nál nagyobb előfordulási gyakoriság jellemzi. 5. ábra. A 2006-os mintavételi helyek elkülönülése a környezeti tényezők alapján (PCA analízis) .