Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Szándékos károkozás árvízvédelmi gátaknál

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 2. SZ. 1932.02.27 éjjel Marcal jp. 137 szelvénynél. Fekete 1940. Eger patak Egerfarmosnál. Tavy 2000.04.07 Fehér- Körös jp. 33+000 szelvénynél provokált. Viorel 2005.04.20 Berzava Románia területén "mesterséges" gátszakadás volt. Internet 2. táblázat. A szennyvízcsatorna hálózaton keresztül betört vizek a mentett oldalra. Időpont Folyó Leírás Hivatkozás 1830.03.18. Nyitra Nyitra megáradt és kilépett a medréből. A Pozsonyi kapunál lévő csatornán keresztül behatolt Nagyszombat városba. A víz elárasztotta a kórházat, a földszinten lévő betegeket felvitték az emeletre. 20.-án és 21.-én a jég és a víz elvonult. Réthly 1830.05.08. Tisza jp. Szegeden a sörházi csatorna zsilipje (a mai szemészeti klinika helyén) beszakadt. A víz elborította a Boldogasszony utcát. Harangkongatással hívták segítségül a már nyugovóra tért lakosságot. Vedres István segítségével sikerült a zsilipet elzárni. Reizner 1855. Tisza jp. Szeged Felsőváros Felmayer-gyárnál egy téglából épített nagy csatornánál a víz betört. Hat munkásnak egész napot vett igénybe az elzárása. Kováts 1876.02.24. Duna jp. Nyílt betorkolású szennyvíz csatornákon befolyt a víz a budai legmélyebb területekre. Később a partokon is átfolyt a víz. Zawadowski, Nagy 1876.03.24. Maros jp. Makón reggel 9 és 10 óra közt a nagy víznyomás áttörte az egyik belvárosi csatornát, mely igen gondatlanul volt elzárva. A víz a nyíláson bömbölve a városban szétágazó többi csatornában szétterült, s ezekből az alacsonyabb fekvésű útcákra, melyeket azután egy negyed óra alatt megtöltött. Éppen hetivásár lévén, a nép között zavar ütött ki, s a rendet csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetett helyreállítani. Az áttört csatornában sikerült ugyan a vízömlést megakadályozni, hanem ugyanazon a helyen délután 1 -kor ismét megindult a víz. Most már nem csak a partokat, hanem a város közepét is fenyegette. A városi hatóság falragaszokon hirdette ki a város minden lakójára nézve a „kényszer" töltésépítési munkát. Pesti Napló, Nagy 1883.01.08. Duna Cigánylaposi zúgónál, Újvárosban. A Kárász utcai házakból a csatornahálózaton buzgárok törtek fel, melyeket nem tudtak hatástalanítani. Sümegi 4. Történelmi adatok statisztikai feldolgozása A Kárpát-medencében ismertté vált 2847 gátszakadásnál a tönkremeneteli mechanizmus nem ismert 1649 esetben (57,9%). A maradék 1198 esetben a gátszakadások száma ismert. Ezek közül külső behatás szóba jött 68 esetben (az ismert esetek 5,7 %-a, az összes gátszakadás 2,4 %-a). A 68 esetből 10-nél a külső behatás mellett más mechanizmus is szerepet j átszőtt. Ha a szennyvízcsatorna elzárások elmulasztását is ide soroljuk, akkor külső behatás szóba jött 74 esetben (az ismert esetek 6,2 %-a, az összes gátszakadás 2,6 %-a). Továbbra is a 74 esetből 10-nél a külső behatás mellett más mechanizmus is szerepet játszott. Fontos tudatosítani, hogy az erőszakos átvágással kapcsolatos problémák nem csak a Kárpát-medence árvízvédekezésénél jelentkeztek, hanem mindenhol, ahol árvízvédelmi gátak épültek. Az „erőszakos átvágás", mint fogalom szerepel a holland árvízvédelemben is a gátszakadási mechanizmusokkal kapcsolatos azok előfordulási gyakoriságáról szóló kutatások megemlítik, azokat a gátszakadásokat, melyek külső behatásra alakultak ki (Baars 2009). Külső behatás alatt az erőszakos átvágást, az állati kártevők által okozott gátszakadást, a hadi eseményeket értik, azokat az eseményeket, melyeknél a gátszakadást nem közvetlenül a víz váltotta ki. Az 1134 és 2008 között ismertté vált 1735 gátszakadásból, ezek száma mintegy 5 %-ra tehető. 5. Az 1871. évi XI. törvénycikk Valószínűleg széles körben közismert tény volt a Tiszavölgy frissen megkezdett töltésezésénél az 1855. évi árvízkor történt esemény, amikor is a Borsodiak a Sajó mentesítésére Sulymoshátnál (Tiszagyulaháza mellett) a szolgabíró vezetésével a bal parti töltést az 58+000 szelvény környezetében átvágták. Az is biztosra vehető, hogy ennek az eseménynek nagy hatása volt a Tisza-völgyre, és nem kizárt, hogy ez az esemény alapozta meg évtizedekre az emberek gondolkozásában azt a lehetőséget, hogy a vízárt a túloldalra kell terelni. Kétségtelen tény, hogy nem ez volt az első eset a Kárpát-medencében, hogy nem arra feljogosított személyek beavatkoztak a vizek lefolyásába (Id. 1. táblázat), de minden esetre a sulymosháti gátszakítás szerepet játszhatott az 1871. évi un. tiszai törvény megalkotásában. A gát-rendőrségről szóló 1871. évi XL. tc négy paragrafusa foglalkozik a gátak és tartozékainak rongálásával. A 16.§ a gátak árvízkor történő megrongálására hat évig terjedő szabadságvesztést irányzott elő (korabeli helyesírással): 13.§ Az illetékes törvényhatóság járásbeli tisztviselői tartoznak minden a gátak megrongálása vagy épen kiszakasztására czélzó cselekvények megakadályozására a kellő intézkedéseket megtenni, úgyszintén az érdekelteknek a gátak körüli kötelességeik teljesítésére felügyelni. 14.§ A gátak s az ezekhez tartozó védművek és építészeti tárgyak, nemkülönben a vizlecsapoló árkok megrongálása mindenkinek tiltatik; jelesül tilos: a) a gátat leásni, kivölgyelni, bevágni, átszúrni, róla gyepet szedni, vagy a gátba czövekeket, rudakat vagy egyéb tárgyakat beverni; b) a gát tetejére vagy lejtőjére anyagszereket lerakni, fát vagy csemetét ültetni. Ily ültetések az ármentett oldalon is csak a gáttól négy ölnyi távolságra engedtetnek meg; c) a gát s a vízmeder között már meglevő vagy megkezdett ültetvényeket rongálni; d) az ármentett oldalon a gát aljától tiz ölnél

5, a viz felőli oldalon pedig öt ölnél csekélyebb távolságban árkot vagy földet 5 Meg kell jegyezni, hogy a 14§. d) pontjával összhangban jelenleg a mentett oldalon a biztonsági sáv 10 méter a töltéslábtól, szemben az 1872. évi tíz öllel (-19 méter). Ugyanakkor jelenleg 110 méteren belül anyagnyerő-hely nem nyitható a mentett oldalon.