Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.
98 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. Limnológia Tanszék hallgatóinak, illetve oktatóinak kutatá sai alapján elkészített Peridat adatbázisból származnak. otppíridiii » f A omint < „ ' Fajgazdagság és mintavétel összefüggésének vizsgálata a PERIDAT on-line perifiton adatbázis segítségével Teke Gábor 1, Lengyel Edina 1, Bíró Rita 1, Stenger-Kovács Csilla 1, Padisák Judit 1, Hajnal Éva 2 'Pannon Egyetem Limnológia Intézeti Tanszék 8200. Veszprém Egyetem u 10. 2Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ 8000. Székesfehérvár Budai út 45. *email:hajnal.eva@arek.uni-obuda.hu, tekebiro@gmail.com Kivonat:Kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy a szokásos mintavételi gyakorlat segítségével milyen alapossággal deríthető fel egy vízfolyás kovaalga flórája. Munkánkat a Pannon Egyetem Limnológia Tanszéke által összegyűjtött adatokra alapoztuk. Az adatok rendszerezéséhez és feldolgozásához készítettük el a Peridat on-line perifiton adatbázist, amelyből az adatok szelektív SQL lekérdezésekkel a statisztikai számításokhoz megfelelő formában kigyüjthetők. Vizsgálatunkban a Torna-patak devecseri szakaszának 2004-2005 és 2008-2009 évekből származó adatsorait, valamint a Csigere-patak devecseri szakaszának 2008-ból származó adatsorait használtuk fel. A kumulatív fajszám adatokat és az egyes fajok abundancia értékeit kérdeztük le az adatbázisból. A kumulatív fajszám görbék a Torna-patakban mind két esetben közel azonos fajszám (—75) esetén mutattak telítődést. A Csigere-patak esetében a kumulatív fajszám görbék nem mutatnak telítődést. Az abundancia eloszlás alapján az Estimates program segítségével, többféle paraméter nélküli becslőformula alkalmazásával számítottuk ki az összes fajszámot, alsó közelítéssel. A mintavételi időszakok adatsorait a Jackknife2 index-szel értékelve a fajszám a 2004-2005 adatsorban 104-nél telítődött, a 2008-2009-es adatsor esetében 94 volt a telítési érték. A Csigere-patak 2008-as adatsora esetében a telítési érték 141 volt.A Toma-patak 2004-2005-ös adatsor 23 mintája a becsült teljes fajszám 70 százalékát, a 2008-2009 adatsor 62 mintája a teljes becsült fajkészlet 81 százalékát tartalmazta. A Csigere-patak esetében a 2008-as adatsor 23 mintája a becsült fajszám 67 százalékát tartalmazza. Mindkét patak mindhárom időszakában egyetlen véletlenszerű időpontban történő mintavétel a fajlista kevesebb, mint 30 százalékának megismerését tette lehetővé. Kulcsszavak: kovaalga, perifiton, PERIDAT, patak, fajgazdagság és mintavétel. Bevezetés A dolgozatban felhasznált adatok a Pannon Egyetem A felszíni vízfolyások bevonatalgáinak faj összetétele gyakran kevéssé ismert. A patakok perifiton kutatásai az anyagi források szűkössége, vagy az idő hiányában gyakran egyszeri, esetleg szezonális mintavételeken alapulnak. A mintákban talált fajok kumulatív száma, vagyis az összesített faj lista hossza a mintaszámmal nő, a társulás fajösszetételének megismerése szerint legtöbbször telítési görbével írható le. Statisztikai alapon valószínűsíthető azonban, hogy a társulás összes faját még abban az esetben sem lehet megtalálni, ha a kumulatív fajszám a telítési értéket elérte. A fajszám alulbecslésének az oka, hogy míg a nagy abundanciájú fajok, biztosan belekerülnek a mintába, a kis abundanciájúaknak csak egy része. Az ökológiában a teljes fajszám becslésére elterjedten alkalmazzák a statisztikai feltételezéseken alapuló paraméter nélküli becslőformulákat. Ide tartozik a k-ad rendű Jackknife becslőformula is. Munkánk során a Pannon Egyetem Limnológiai Tanszékének hallgatói és oktatói által a Balaton felvidék felszíni vízfolyásaiból összegyűjtött perifiton, illetve vízkémiai adatokból készítettünk egy on-line perifiton adatbázist. Az elkészült adatbázis segítségével azt vizsgáltuk, hogy két kis vízfolyás kumulatív fajszám görbéi milyen értéknél telítődnek. Választ kerestünk továbbá arra, hogy hány mintavételből lehet feltérképezni egy adott mintavételi helyen a faj lista adott százalékát, vagyis az adott helyen az adott időszakra vonatkozó lokális diverzitást. Anyag és módszer A vízfolyások kovaalga adatainak és vízminta adatainak rendezett tárolására, könnyebb kezelésére valamint több szempont szerinti lekérdezése céljából terveztük meg, és készítettük el a Peridat on-line perifiton adatbázist. Az adatbázis tervezésnél figyelembe vettük a rendelkezésre álló adatok formátumát és szerkezetét, és az Almobal Balatoni Fitoplankton adatbázis készítése során nyert tapasztalatainkat (Halassy 2002, Hajnal & Padisák 2006). Az elkészült adatbázis rendelkezik egy kovaalga alaptáblával, képes a bevonatminták faj összetételének, a mintavételi hely adatainak (vízfolyás neve, rendűsége, tipológiája, GPS koordinátája, tengerszint feletti magassága), valamint a vízkémiai adatoknak a rendezett tárolására (1. ábra). Az adatbázis felhasználói névvel, jelszóval védett, a bejelentkezés után lehetővé teszi az adatfeltöltést, és az adatok SQL alapú lekérdezését. ftltfJlv W IMftola "IJM ^poHmaifco'gs.'Uftao 1. ábra: A Peridat on-line perifiton adatbázis képernyőképe. Munkánkhoz a szerzők előzetes engedélyével felhasználtuk a Toma-patak devecseri szakaszán vett 23 minta adatait, amelyek a 2004. október 9-től 2005. szeptember 27-ig tartó mintavételi időszakból származnak (Bíró 2007). Felhasználtuk továbbá a Toma-patak devecseri szakaszán vett 61 mintájának adatait a 2008. április 14-től 2009. május 18-ig tartó mintavételi időszakból (Lengyel 2009), és a Csigere-patak devecseri szakaszán 2008. február 21. es 2008. szeptember 08. között vett 26 bevonat minta adatait. (1. táblázat) 1. táblázat: A mintavételi helyek adatai. A patak neve Mintavétel GPS szélessége Mintavétel GPS hosszúsága Tengerszínt-feletti magassága (m) Tipológiai típusa: Csigere 47.1187 17.4232 166 6. Dombvidéki meszes durva mederanyagú kis folyó Torna 47.1102 17.4333 170 6. Dombvidéki meszes durva mederanyagú kis folyó A Peridat adatbázisból az SQL (Structured Query Language) adatbázis kezelői nyelv segítségével, szelekciós lekérdezésekkel kérdeztük le a minták egyedszám, ill. faj szám adatait, s a kumulatív fajszám adatokat.
