Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

99 Átlagos fajszam mintánként: 25.9 Szórás: 5.0 R

2 = 0.9745 Kumulatív faj szám Mintánkénti fajszám 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 Febtuái Ápilis Junius Augusztus Mat aus Mails Julim Szeptembei Minták időrendben A Csigere-patak 2008-as adatsorának a kumulatív fajszám adataira trendvonalat illesztve a görbe nem került a telítési szakaszba, a maximális kumulatív fajszám 110 volt (4. ábra). 80 Mintaszám (db) ábra: A Jackknife 2 index által becsült fajszám a mintaszám függvényében a Torna, illetve a Csigere-patak adatsorai alapján. 4. ábra: Kumulatív és mintánkénti fajszám értékek a Csigerepatak devecseri szakaszán a 2008-as mintavételi időszakban. 160 0 t 6 11 16 21 26 31 36 41 * 51 56 61 ápiMis foil l lis aufjusztus októbei december febiuát ápiiks malus julius szeirtembei novembet jaiiuá mátckis mj|us Minták időrendben 3. ábra: Kumulatív és mintánkénti fajszám értékek a Torna-patak devecseri szakaszán a 2008-2009 közti mintavételi időszakban. 100 — 60 E A Torna-patak 2004-2005-adatsora esetében, a bevonatminták százalékos relatív gyakoriság értékei álltak a rendelkezésünkre, ezért a relatív gyakoriság értékeket relatív fajszám adatokká konvertáltuk úgy, hogy a mintákban az egy mintában lévő algák számát 400 egyednek véve a relativ gyakoriság értékeit megszoroztuk 400-zal. A kumulatív fajszámot olyan módon számítottuk ki, hogy az időrendi sorrendbe rakott bevonat-mintákból meghatároztuk az első k (l<k<n) vízminta összevonásával keletkezett faj lista faj számát. A bevonat-minták abundancia értékei alapján a diverzitás becslését többféle paraméter nélküli becslőformulával is elvégeztük. Ezek között kiemelt fontosságú a másodrendű Jackknife index, ami az alábbi módon számítható (Colwell & Coddington 1994): 0,(271-3

) _ a

2(n- 2)

21 'j S, = S.+ n 71(71 -1) S

P: a patak extrapolált fajkészlete (db) S

0: a mintákban megfigyelt összes fajszám (db) a,: a bevonatminták közül összesen egy mintában megfigyelt fajok száma a

2

;: a bevonatminták közül összesen két mintában megfigyelt fajok száma. N: a minták száma. A becsült fajszám telítési értéke megadja a társulás elméleti becsült fajszámát. A másodrendű Jackknife indexet és a hozzá tartozó szórást az Estimates 7.0 program segítségével számítottuk ki az adatbázis lekérdezések eredményeinek felhasználásával (Estimates: http://viceroy.eeb.uconn.edu/estimate

s

). Ugyanezen adatok alapján számítottuk ki a ritkítási görbét, amely statisztikai alapon megadja, hogy k (l<k<n) véletlenszerű mintában mekkora lenne a megfigyelt fajszám. Meghatároztuk a tapasztalt faj szám és a becsült elméleti faj szám arányát, vagyis hogy egy adott számú mintából a fajlista hány százaléka térképezhető fel. Eredmények és értékelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 októbei december febiuát áptiHs június augusztus noveinbei jamiát ináicius május júBus szeptemhei 2. ábra: Kumulatív és mintánkénti fajszám értékek a Torna-patak devecseri szakaszán a 2004-2005 közti mintavételi időszakban A Torna-patak 2004-2005-ös és 2008-2009-es mintáinak kumulatív fajszám diagramjára trendvonalat illesztve telítődési görbéket kaptunk. A telítési érték az első időszakban 73 algafaj, a második időszakban 75 algafaj volt (2. és 3. ábra). A két fajszám azonosnak vehető, de a faj listák lényegesen különböznek.