Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
1. szám - Tamás Margit–Farsang Andrea–Vavar Áron: Az Alsó-Tisza vidéki és a Hármas-Körös menti holtágak környezeti-állapot vizsgálata iszapmiőségi mutatók alapján
TAMÁS M. - FARSANG A. VAVRA Á.: Az Alsó-Tisza vidéki és a Hármas-Körös völgyi holtágak... 33 HZn HPb ED Cu B Ni H Cr CD Co • Cd Holtágak 9. ábra. Iszapminták átlagos nehézfém-koncentrációi a Körös-mentén Vastagon szedtük azokat az értékeket, amely eredmények túllépik a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott talajokra megállapított „B" szennyezettségi határértékeket. A morotvák iszapjában mért szennyező-anyag koncentrációkat vizsgálva megállapítható, hogy a mért nikkel-felhalmozódás mind a mentett oldali, mind pedig a hullámtéri holtágak esetében több ponton is meghaladták a szennyezettségi határértékeket. A vizsgált holtágakban mért nikkel-tartalmak átlagosan több mint 10 ppm-mel haladták meg ezt a küszöbszintet. A 9. ábrán az általunk vizsgált Hármas-Körös menti holtágak nehézfém-terheltségét tüntettük fel. Az első négy diagramcsoport a hullámtéri holtágak nehézfém-tartalmát reprezentálja, a második négy diagramcsoport pedig a Körös vidék mentett oldalán elhelyezkedő holtágak nehézfém-terheltségét mutatja. Míg a Tisza-vidéki holtágak vizsgálata során a hullámtéri holtágak nagyobb szennyezettséget mutattak, mint a mentett oldali morotvák, addig a Körös-menti holtágak elemzése nem mutat ilyen jelentős és egyértelmű különbségeket. A Körös vidéki holt medrek nehézfém-koncentrációjának mérése alapján hasonló tendenciájú, de kisebb mértékű eltérés figyelhető meg. Ennek oka feltételezhetően, hogy a vizsgált mentett oldali holtágak (a Hantoskerti, Gyoma-Középső és a Fűzfászugi holtágak) Gyoma város belterületén, erős antropogén hatásnak kitett területen fekszenek. Figyelemre méltó, hogy a közel természetes környezetben lévő, ármentesített területen elhelyezkedő Csengedi-holtág iszapjának nehézfém-terheltsége kiugróan alacsony a többi vizsgált holtág üledékéhez képest. 5.6. A Tisza- és a Körös-menti holtágak iszapminőségének összehasonlítása Mind a tiszai, mind pedig a Körös menti holtágak üledékének elemzése megmutatta a mentett oldali és a hullámtéri morotvák közti eltéréseket a nehézfém-tartalom tekintetében. Az Alsó-Tisza vidékről hét, a Hármas-Körös mentéről pedig nyolc holtág iszapjának terheltségét vizsgáltuk. A kadmium, a nikkel, ólom és a réz azok az elemek, amelyek mind a tizenöt holt-meder üledékében mérésre kerültek. Ennélfogva, e négy elem az, melyek előfordulási százalékával a tizenöt holtág összehasonlítható. A 10. ábrán az egyes holtágak össz-szennyezettségét mutatjuk a szennyezettségi indexszel (I s z). Ebben az esetben a szennyezettségi index az adott elemre a vizsgált holtág összes pontjában mért maximum elem-koncentrációjának és az összes vizsgált holtág minden pontjában mért maximum koncentrációnak (ezt tekintve 100%-nak) a hányadosa. Megállapítható, hogy e fémek tekintetében a legterheltebb holtágak a Tisza menti, hullámtéren elhelyezkedő morotvák, melyeket az első három oszlop reprezentál (ezek a Mártélyi-, Körtvélyesi-, Saséri-holtágak). Viszonylagosan magas terheltséget mutatnak azok a Körös-menti holtágak, melyek az ártéren találhatók (Brenazug, Iriszló, Malomzug, valamint a Csengedi-holtág ártéri szakasza). A Tisza mentett oldali holtágai (Atka, Nagyfa, Holt-Maros) közel azonos nehézfém-terheltséget mutatnak, mint a Körös ártéri holt medrei. A legalacsonyabb össz-szennyezettséget a Körös-mentén található, mentett oldalon elhelyezkedő holtágak mutatnak. Megállapítható, hogy a tiszai holtágak üledékvizsgálata során tett megállapítás - miszerint a mentett oldali holtágak kevésbé terheltek szennyező fémek tekintetében, mint a hullámtéri morotvák - a Körös-mentén fekvő holtágak vizsgálata során is bebizonyosodott. Megállapítható az is, hogy összességében véve a Körös-vidéki holtágak terheltsége kisebb, ennél fogva a két holtág típus közötti különbségek sem mutatkoznak meg olyan élesen, mint a tiszai holtágak esetében. 6.0. Összefoglalás Munkánk során az iszapminőséget vizsgálva felmértük az Alsó-Tisza völgyi, valamint a Hármas-Körös menti holtágak környezeti állapotát, valamint feltártuk az elhelyezkedésekből adódó - a mentett oldali és a hullámtéri holtágak közötti - különbségeket. Az elemzett tizenöt tiszai és Körös menti holtág közül a Tisza árterén megtalálható - természetvédelmi területen elhelyezkedő - Mártélyi- és Saséri-holtág a legterheltebb. Az iszapminőséget figyelembe véve a vizsgált holtágak közül a legkedvezőbb állapotban a Körös menti Csengedi-holtág mentett oldali szakasza, valamint a három Gyoma város területén fekvő - Hantoskerti, Gyoma-Középső, és Füzfászugi - holtágak vannak. Érdemes megjegyezni, hogy a három „gyomai" holtág az antropogén hatás ellenére igen kedvező állapotúnak mondható a többi vizsgált morotvához képest. A magas felvehető, mobilizálható elem hányad eredményeit a holtágak rekultivációjának kapcsán előtérbe kell helyeznünk, ugyanis ezek a magas százalékos értékek igen nagy kockázati tényezőt jelentenek akkor, amikor a holtá-
