Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
1. szám - Tamás Margit–Farsang Andrea–Vavar Áron: Az Alsó-Tisza vidéki és a Hármas-Körös menti holtágak környezeti-állapot vizsgálata iszapmiőségi mutatók alapján
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 1. SZ. gak rekultivációja kapcsán a kotrási iszap a termőföldön kerül kihelyezésre. Számolnunk kell tehát azzal, hogy a mobilizálható elemhányad minden esetben szűk keresztmetszete lesz a kotrási iszap hasznosítási módjának, így nehezítheti a holtágak rekultivációjának lehetőségeit. Mind a Tisza menti, mind pedig a Körös menti holtágak iszapját vizsgálva a „B" határértéket meghaladó elemek a nikkel és a króm, továbbá a Tisza menti morotvák iszapjában határérték túllépést tapasztaltunk a cink és a kadmium vizsgálata során is. Az ólom és a kobalt elemek egyetlen vizsgált üledék-mintában sem haladták meg a megengedett értékeket. A megmintázott holtágak iszapjain végzett mérések megmutatták a két holtág típus közötti eltéréseket. Megállapíthatóvá vált, hogy a hullámtéri holtágak nehézfém-terheltsége magasabb, mint a mentett oldali morotváké, valamint a hullámtéri holtágak iszapjában található nehézfém-koncentráció gyakrabban lépi át a jogszabályban foglalt „B" szenynyezettségi határértéket. Az iszapokon végzett vizsgálatokból és mérési eredményekből következtettünk arra, hogy a két holtág típus fejlődési folyamataiban eltérő tényezők dominálnak, valamint hogy az ártéri morotvák magasabb nehézfém-koncentrációinak hátterében a folyóvíz által szállított fémekkel terhelt üledékek állnak. Pb Eä Cu Ni O Cd Holtágak 10. ábra, Szennyezettségi index alakulása holtáganként Pálfai, I. (2001): Magyarország holtágai. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, Budapest. 82 p. Sándor, A. - Kiss T. (2006): A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny. 86/2. pp. 58-62. Szabó, Sz.-Posta, J. (2008): A földtani közeg nehézfémtartalma és a feltöltődés sebessége a tiszai hullámtéren. In: Tanulmányok a geológia tárgyköréből Kozák Miklós tiszteletére. Debrecen, pp. 85-90. Szabó, Sz. - Molnár, L. Sz. - Juhos, K. - Prokisch, J. (2008): Hullámtéri nehézfém-szennyezettség vizsgálata egy felső-tiszai mintaterületen. ín: IV. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia. I. kötet. Debrecen, pp. 283-288. Waijandt, J. - Bancsi, I. (1989): A Tisza és mellékfolyói vizének és üledékének nehézfémtartalma. Hidr. Közlöny. 69/2. pp. 83-87. 6/2009. (TV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések mértékéről. MSZ-08 0206-2:78 A talajok egyes kémiai tulajdonságainak meghatározása. Altalános előírások. A talajminta előkészítése. MSZ 21470-50:2006 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és az oldható toxikuselem-, a nehézfém-, és króm- (VI) tartalom meghatározása SZ 21470-52:1983 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Talajok szervesanyag-tartalmának meghatározása. A kézirat beérkezett: 2010. március 30-án Irodalom Alapi, K. - Győri, Z. (2003): Iszapvizsgálatok a nehézfémmel terhelt tiszai ártéren. Acta Agraria Debreceniesis. pp. 1-6. Bird, M. - Brewer, P. - Macklin, M. - Balteanu, D. - Driga, B. Serban, M. - Zahira, S. (2003): The solid state partitioning of contaminant metals and As in river channel sediments of the mining affected Tisa drainage basin, northwestern Romania and eastern Hungary . Applied Geochemistry. 18. pp. 1583-1595. Farsang, A. (2003, 2004, 2006, 2007): Talajtani szakvélemény a Mártélyi Holt-Tisza, a Csongrádi Holt-Tisza, a Nagyfai Holt-Tisza, a Holt-Maros, a Körtvélyesi Holt-Tisza, valamint a Hármas-Körös három holtága, az Endrődi Középső-Holtág, a Füzfászugi- és a Hantoskerti-Holtágak víztelenített fenéküledékének, kotrási iszapjának termőföldön történő elhelyezésére. Kézirat. SZMEKT1T Bt. Fliet, E. - Lakatos, Gy. (2003): Accumulative heavy metal patterns in the sediment and biotic compartments of the Tisza watershed. Toxicology Letters. 140-141. pp. 323-332. Fügedi, K. - Fekete, E. (1980): Heavy-metal investigation into the water- and bottom-sediment samples of the river Tisza. Tiscia. XV. pp. 9-17. Győri, Zs. - Végvári, P. (1981): Physical and chemical conditions int he sediment of Tisza and ist tributaries. Tiscia. XVI. pp. 13-43. Hum, L. - Matschullat, J. (2002): A Tisza és mellékfolyói üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma - az 1999/2000. őszi-téli állapot. Hidrológiai Közlöny. 82/1. pp. 23-30. TAMÁS MARGIT PhD hallgató, Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék FARSANG ANDREA PhD., Egyetemi docens. Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék VAVRA ÁRON oki. geográfus, PROFES Környezetvédelmi Kft. Budapest Analysis of environmental condition of the oxbow lakes of Lower-Tisza and H.-Körös by mud quality measurement Tamás, M. — Farsang, A. - Vavra, Á. Abstract: Flood catchment areas of the Hungarian rivers, particularly those on the Southern part of the Plain, represent a special ecological, environmental and natural value. Quality of the rivers and status of catchment areas have been analysed, these areas drew special attention following the heavy metal contamination in 2000. There are however no such analyses, which elaborate the condition of the oxbows in flood catchment areas. Oxbow lakes are unique water ecosystems, which need special attention to protect their current quality in the dynamic stream system. My research aims at evaluating the condition of the oxbows in the areas of Lower-Tisza and Hármas-Körös, by analysing the quality of sediments of the oxbows, especially their heavy metal content. I have collected samples from six oxbow lakes and found data on quality of silt of further seven lakes, and then I used these data to evaluate the environmental condition of the oxbows. Results of the laboratory research refer to the current environmental pollution of the oxbows, the differences between the two types of oxbows as well as the difference between the flood catchment areas of Körös and Tisza Rivers. Keywords: oxbow, sediment, heavy metal content, Tisza, Hármas-Körös.
