Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

1. szám - Tamás Margit–Farsang Andrea–Vavar Áron: Az Alsó-Tisza vidéki és a Hármas-Körös menti holtágak környezeti-állapot vizsgálata iszapmiőségi mutatók alapján

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 1. SZ. II 12 13 14 15 16 17 18 19 110 111 112 113 114 115 116 117 118 Mintavételi pontok 5. ábra. Mobilizálható fémek aránya 5.3. A Csengedi-holtág iszapjának minősége függő, levágott kanyarulat található a mentett oldalon. A 6. A Hármas-Körös mentén részletesen vizsgáltuk a Csen- ábrán a Csengedi holtág szakaszainak üledékében mért átgedi-holtág állapotát, iszapminőségét. A Csengedi-holtág- lag nehézfém-koncentrációs értékeket mutatja. (A kadmium nak kettő kisebb szakasza található az ártéren, és egy egybe- ábrázolásánál 10-szeres szorzót alkalmaztunk.) 0 II 12 13 14 15 16 17 18 19 110 II 1 112 113 114 115 116 117 118 Mintavételi pontok 4. ábra. Szennyezettségi index alakulása mintavételi pontonként 6. ábra. Iszapminták átlagos nehézfém koncentrációi A diagramon látható, hogy a hullámtéri holtág-szakaszok minden elem tekintetében terheltebbek, mint a mentett oldali holtág-rész. Főként a kadmiumot vizsgálva állapítható meg nagy különbség a két holtág típus között, tekintettel arra, hogy a mentett oldali részen a kadmium-koncentráció gyakorlatilag nulla. Szintén lényegesen nagyobb az ártéri ólom-, cink-, és réz-tartalom, amely elemek az átlagot tekintve több mint kétszeres értékeket vesznek fel a hullámtéren a mentett oldalhoz képest.