Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Orlóci István–Szesztay Károly: A vízgazdálkodás tervezése

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. 1. táblázat: A vizek társadalmi jelentőségű tulajdonságai Tulajdonság - csoportok és típusok A társadalmi érték megjelenése A tulajdonság -mérés összetevői Az értékmérés szempontjai I. A viz ökológiai szerepe - élőhely, - környezeti tényező, - szimbólum A környezethez fűződő érdekek és életminőségi igények. Cél: „A természetes folyamat fenntartása, és az eszmei értékek védelme". A víz szerepe az élőhely anyagés energia forgalmában, a fajfenntartásban, a biodiverzitásban.és a környezetminőségben. Közvéleményi megítélés, létfeltételi érték, „fizetési készség"ben kifejezhető érték. II. Készletek - alap-, nyers-, segédanyag, egészségügyi, gyógyászati eszköz, energiahordozó, közlekedési- szállítási pálya, élelemforrás, termesztési-termelési közeg, ásvány és építőanyag forrás, hulladék befogadó, Használati vagy piaci értékű termékek és szolgáltatások. Cél: „A haszon maximalizálása" A vízkészlet illetve az adottság fizikai, kémiai, biológiai jellemzői és folyamatai. Egy vagy több változós tulajdonság mérések. Mással nem helyettesíthető termékek és szolgáltatások; helyettesíthető, de áruvá nem váló, illetve árujellegű termékek. III. Természeti kockázatok és korlátok - élet és vagyon veszélyeztetettség, egészségügyi veszélyek, építési, közlekedési korlátok. Eletbiztonsági,vagyon és gazdálkodási károk. Cél: „A kár minimalizálása" Vízjárási szélsőségek (árvíz, belvíz, aszály), mechanikai és ökológiai hatások, járvány és mérgezés. Kárkockázat. „Élet-érték", vagyonérték, gazdálkodási veszteség. A vállalt kockázat. IV. Érdekviszony-alakítás, externalitás - a vízrendszer egységéből fakadó kapcsolatok. A kapcsolat szerepe a politikai törekvésekben, nemzeti tudatban, gazdaságpolitikai célokban és gazdálkodásban. Cél: „A konfliktus minimalizálása, a kölcsönös előnyök maximalizálása'"' A konfliktus jellege és mértéke. A hatást szenvedő kárának és kockázatának, illetve a hatáskeltő felelősségének és hasznának mértéke. A közös hasznok értéke. * 2. táblázat A víz szerepe a természeti környezetben s a kultúrában Ökológiai tulajdonságok: A Föld ökológiai rendszerében: - a planetáris albedó meghatározó tényezője és a hőmérséklet-szabályozás alapvető eszköze; - az élővilág és a szervetlen természeti-környezet közötti kölcsönhatás közege és hatótényezője; - az élet bölcsője és a hulladékok végső befogadója; - az emberiség elterjedésének és gyarapodásának meghatározó tényezője. A víz szerepe a földrajzi adottságokban: - a felhőképződés és a légtér páratartalma szabályozza a térszínre jutó (nap)sugárzási energiát, a párolgás és a csapadékképződés pedig a térszín és a légtér hőháztartási mérlegét; - a csapadék megtisztítja a légteret_a lebegő anyagoktól, szennyeződésektől; - a fagy okozta mállás, valamint a víz-erózió és a hordalék lerakódás alakítja a térszín állapotát és a domborzatot; - a lápok, mocsarak fejlődésében; - az üledékes és üreges geológiai formációk képződésében; - az ásványi anyagok keletkezésében; A vízgazdálkodási döntés alapfeltétele a mérleg egyensúlya, amelynek anyagi-hidrológiai lehetőségét a készlet pótlása külső területről, illetve az igény víztakarékos módszerekkel történő kielégítése teremtheti meg. Fölmerül a kérdés, hogy az „életfenntartó-igény" kielégítésének milyen alternatíváival lehet számolni akkor, ha egységes értékrend és tárgyszerű érvek hiányában „a fokozott elővigyázatosság elvét" kell érvényesíteni? A vízkörforgási ciklusok egységéből és sokféleségéből adódóan a vízgazdálkodásban az alábbi három egymáshoz szorosan kapcsolódó természeti korláttal kell számolni: - A megújuló készlet korlátja azt jelenti, hogy bármely vízgyűjtőben, illetve víztartóban az élőlények vízhasználatainak és a párolgásnak az összege nem haladhatja túl a csapadékból és külső forrásokból származó utánpótlás mértéA talajok fejlődésében: - a csapadékvíz "beszivárgása és tározódása, valamint a talajvíz párolgása és a mélyebb víztartókból történő utánpótlódása a talajok szerkezetének, sótartalmának, és biológiai minőségének meghatározó tényezője; A szárazföldek és vizek élővilágában: - a növényi fotoszintézis alapanyaga, a tápanyagfelvétel és a tápanyagmozgás szállítási közege; - az állatvilág létfeltétele és fejlődési tényezője; - minden felszíni vízelőfordulás élettér, amelynek fizikai és kémiai tulajdonságait az adott vízrendszer hidrológiai sajátosságai határozzák meg; - az elsődleges szerves anyagtermelés szabályozója; - a téli és nyári hőmérsékleti rétegződés által az élővilág fennmaradásának és fejlődésének fontos tényezője; - a lefolyási ciklus és a folyóhálózatok összekacsolják a különböző adottságú élőhelyeket; - a parti sávokon és az árterületeken a vízelborítás időtartama és gyakorisága az élővilág fejlődésének meghatározó tényezője. A kultúrában: - kulturális korszakok névadói (pl. Tiszai, Körösi kultúrák); - legendák tárgyai, történelmi emlékhelyek; - hiedelmek, vallások szimbólumai. két. Ez a küszöbszint már számos vízrendszerben természeti okokból is érzékelhető. - A nem-megújuló vízkészletek korlátja a zárt felszín alatti víztartókban tárolt vízmennyiség, amelynek mértékére, többnyire csak nagyságrendi becslésekkel rendelkezünk. A tervezőnek mindkét esetben számolnia kell azonban gazdálkodási határértékkel is. Indokolt csökkenteni a vízigényt akkor, ha a vízkészlet hozzáférhetővé tételének költségei megközelítik vagy túlhaladják a vízhasználattal elért eredmények értékét. De tűrni kell a víz hiányát az esetben, ha az igénylő nem rendelkezik elegendő gazdasági erővel. Jelenleg a szegény országokat nem a vízkészletek, hanem a pénz hiánya korlátozza a jóléti fejlesztésben vagy a „vizes élőhelyek" védelmében.