Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

3. szám - Csáfordi Péter–Kalicz Péter–Gribovszki Zoltán: Erdősült kisvízgyűjtő éves hordalékhozamának becslése – és egy hordalékkúp hatásának vizsgálata

^AGV^j^rerténelm^uzgárol^ 57 3. kép. A dombrádi buzgár a Buzgárok leggyakrabban a következő talaj rétegződésnél azonosíthatók: - vízzáróbb (rendszerint kötött) fedőréteg alatti szemcsés altalajnál, - ún. „három-rétegü" altalajnál, - fedőréteg nélküli szemcsés altalajnál, - szemcsés rétegnek lokális beékelődésénél kötött talajba. A buzgárok elleni védekezés alapelvei jól ismertek, a szakirodalomban rögzítettek (Durst 1962, Nagy 2000, 2009, Nagy-Szlávik 2004, Péch 1892, Polgár 1974, Tápay-Szalay 1954). holtmeder keresztezés szélén Buzgár alakulhat ki csurgásból is és kontúrszivárgásból is, ha szemcse kimosódás tapasztalható. Két, vagy több rétegű altalajnál csak abban az esetben várható buzgár kialakulása, ha a rosszabb vízvezető réteg alatt legalább három nagyságrenddel jobb vízvezető talaj van. Különlegesen nagy vízhozamú csurgás volt a volt vasúti töltésen Szolnok belterületén 1999-ben, melyet először buzgárként kezeltek a védekezők (Ivaskó-Nagy 2007, Nagy-Ivaskó 2003). 4. kép. A makói nagybuzgár az 1970 évi árvízvédekezéskor (korhadt gyökér járatán folyt át a víz, Vágás 1982).