Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
3. szám - Rónaki László: Az orfűi Vízfő-forrásbarlang vízgyűjtő területén történt vizsgálatok és azok eredményeinek áttekintése
RÓNAKI L 35 hez a létesítendő táró-vágat nyomvonalában egy reménybeli zsomboly (Biidöskuti-zsomboly) [3.ssz.] megtisztítását is irányította KESSLER (1953.). A Vízfő-forrás és Pécs (Lámpás völgy) között 8 km hosszú alagút segítségével kívánták a PU erőmű vízellátását biztosítani. Ekkor javasolják az orfüi völgyben mesterséges tározó tavak létesítését, ami később a megyei tanácselnök - Palkó Sándor - támogatásával megvalósult. (Az Orfüi-tó 1962.10 ha, a „Pécsi-tó" 1964. 75 ha, a Herman Ottó-tó 1971. 28,5 ha, valamint a Kovácsszénájai-tó 1973. 15,5 ha. kiteijedésű. Ezeket a Vízfő forrás és a felszíni vízgyűjtő területek táplálják (RÓNAKI-VASS (1971). A fenti javaslatot megelőzte -mint Kessler kéziratában (p.3.) olvasható- „Wein György egy Mecsekszentkútnál kb. 300 m-es szinten mélyítendő" 150 m-es akna építése, aminek talpából „kb. 4 km hosszú táró haladna Vízfő irányában." A kéziratban Kessler hozam adatsort is közöl a Tettyei Vízműtől kapott és a Vízfőnél általuk szárnyas műszerrel mért értékekről 1951-52 évek során 16 esetről, havonta m 3/nap-ban. (p.5.) A vízhozamok hiteles és rendszeres mérésére Kessler '55 májusában egy 60 cm élhosszúságú Poncelet bukót építetett a forrástól néhány száz méterre a patak mederbe. Adatai a Vízrajzi Évkönyvekben fellelhetők. (E műtárgyon a BIH kutatójaként szerző is végzett hétvégeken nem publikált hozam-méréseket. A létesítmény azóta megsemmisült.) Később a BIH kutatói munkájával véghezvitt szivattyús vízszint-süllyesztéseket (1959-60) követően sikerült a barlang elő-üregeit a 3. szifonig bejárni. A barlang feltáráshoz '59 őszén kihajtott tárón át felszínre ömlő árvízi hozamok az eredeti forrás szifont megkerülve, azt feliszapolták. A behulló törmelék a forrás nyílását és annak előterét képező tavat feltöltötte. Ezt megelőző időben készült fotón (RÓNAKI 1967. p. 3.) látható az eredeti álla1. táblázat. Részlet a Nyugat-Mecseken pot az elkészült táróval és Csokonay Sándorral, amint az általa készített márványtáblát „Vízfő" felirattal a forrás kilépés helye fölött beépíti. (Sajnos az eredeti helyzettől eltérő állapot máig változatlan, a forrás felszínre lépése a tárón keresztül történik. Újabban reménybeli tervek készülnek az eredeti állapot helyreállítására.) A jelenlegi forrás helyzete a 3. képen látható. 3. kép. Vízfő jelenleg (F: dr.Bukovinszky A.) A Szuadó-völgy víznyelőinek feltárását 1994-től a szegedi JATE Barlangkutató Csoportja folytatta jelentős eredményekkel. Kutatásaikat publikálták (BARTA-TARNAI 1997. ORSZÁG 2003). történt 62 víznyomjelzés alapadataiból Sorsz. Evsz. Betáplálás Megjelenés M/nap Megjegyzés 3 1960 Szuadó-p. vny. Vízfö-fbg. 318 BIH.BCs Vass B.-Rónaki L.. 5 1962 Körtvélyes-vny. Vízfő 426 BIH.BCs Vass B.-Rónaki L. 7 1964 Aszó-, v. Sózó-vny Vízfő 384 MEV. Rónaki L. 9 1965 Lóri úti-anabg.. Vízfő. 66 MEV. Rónaki L. 10 1965 Aszó-vny. Vízfő. 588 MEV. Rónaki L. 13 1965 MEV.0-5.sz. fürás. P-i .Barlangkut.-forrása. 172 MÉV. Rónaki L. 14 1965 Achilles-vnyb. Vízfő. 235 MEV. Rónaki L. 16 1966 MEV.0-14.sz. fürás. Vízfó. 348 MEV. Rónaki L. 29/a 1977 MEV.4320 sz. fürás. Vízfő. 284 CMC-s öblítő iszap.MÉV. Rónaki L. 38 2000 Palermo-vny.. Vízfő. 824 SzK és Bkut.E. Gila T. 53 2003 Kétrönkös dolina. Vízfő. ? AQUAPROFIT ZRT Paál G. A táblázatban szereplő, 2. ábrá Szuadó víznyelő-bg. 20, Sózó-vny.16. Lóri úti-i A vízgyűjtő terület lehatárolása A forrás vízgyűjtő területének lehatárolására kezdetben a topográfiai és a geológiai térképek vizsgálata adott lehetőséget. Ezt követte a víznyom-jelzések sorozata, mely már tárgyszerű bizonyítékként jelezte, hogy egy-egy vizsgált pont mely vízgyűjtő területhez tartozik. A Vízfő-forrás és a szomszédos vízgyűjtők határán történt nyomjelzések bemutatását az 1. táblázatban tesszük áttekinthetővé. Kezdetben a nyomjelzések sorszámát római számokkal jelöltük, melyeket később praktikusan arabra átszámoztuk. Jóllehet a Vízfő vízgyűjtőjén az utóbbi időkig összesen 20 víznyomjelzés történt, itt alább csak főleg a határt kijelölő néhányat szerepeltetjük. (Részlet RÓNAKI 2007 pp.96-97. táblázatból. Az ott közölt ábrán látható a 62 víznyomjelzés térképi elhelyezkedése a 8 nagy mecseki karsztforrással kapcsolatban. Ezek: Tettye, Mélyvölgy, Melegmány, Kőlyuk, Vízfő, Mészégető, Kispaplika, Abaligetijelölt objektumok sorszámai: y. 11. Achilles vny-bg. 1. Kétrönkös dolina 9. bg. és azokkal szomszédos területeken, Toplica, AbaligetNy. és a Vízfőtől D-re a permi homokkő.) A hivatkozott publikációban kritikai értékelés is olvasható néhány, a Kőlyukhoz kapcsolt szakszerűtlenül bonyolított nyomjelzésről. Itt kell megjegyezni, hogy az „Üzemelő sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok biztonságba helyezése" címmel jelölt munkák során nem volt szerencsés a Ny-i Mecsek egybefüggő karsztjának három különböző szakértelemmel bíró kivitelező által történt vizsgálata. (Ezek valójában az Abaliget körzetére, a Tettye-forrás vízgyűjtőjére és Orfü környékére terjedtek ki.) A sikertelennek nyilvánított víz-nyomjelzések közül itt kiemelendő a 26. sorszámú, mely a MÉV Orfű-22 sz. fúrásában történt. Noha a Vízfőben nem volt észlelhető, mégis bizonyíték a Büdöskút-forrás környékén feltételezett függő (lebegő)-karszt létezésére. A két ponton mért szintek különbsége 37 m, alattuk a karsztvíz szintje kb. 100 m.
