Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
3. szám - Rónaki László: Az orfűi Vízfő-forrásbarlang vízgyűjtő területén történt vizsgálatok és azok eredményeinek áttekintése
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 3. SZ. zetésével megalakult, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal (BEH) által támogatott (és nevét 1992-ig viselő) barlangkutató csoport (BIH BCs) tagjai. A terület földtani kutatásáról kezdetben VENKOVICS (1954) publikációjából kapunk ismereteket. Ezt megelőzően a Mecsek Egyesület Barlangkutató Osztálya e terület hanyagolásával az Abaligeti-barlang és a Mánfai-Kőlyuk kutatásával volt elfoglalva. A karsztvíz és barlang feltáró kutatásokra a VITUKI vállalkozott. Az Intézet neves karsztkutatóját Kessler Hubertet a Pécsi Vízmű megbízására már ezt megelőzően bevonták. Kezdeményezésére első esetben történt a Vízfő-forrás küszöbszint süllyesztéssel egybekapcsolt leszívatása, melynek során a forrás szifon mögött megnyílt barlangüregbe behatolhatott. Jelen szerzőt később 1957 nov. 6.-án szóban tájékoztatta - amikor kéziratának másolatát KESSLER (1953) a rajz mellékletekkel és fotóit a kutatásokról átadta - hogy a benzinmotoros szivattyúknál bekövetkezett műszaki hibák és a vízhozam növekedés, valamint a szifon mögötti mély víz a barlangban történő vizsgálódást megakadályozta. Mivel e kéziratos - történeti vonatkozásban értékes - anyagot nem publikálta, így e hiányt alább szemelvényekkel pótoljuk. Személyes közlése szerint a forrás-szifontól csak rövid ideig sikerült a barlang üregbe benézni úgy, hogy az üregről szelvény vázlatot készíthessen. Az átadott 7. fénymásolt rajz-melléklet tartalmát alább közreadom. A rajz mellékletek címei: - A Tettye forrás mért, az Orfü-i Vízfő valószínű vízhozamának és a Misinán mért csapadékmennyiségnek összefüggése (1934-1952 m 3/év és mm/év) - Az Orfűi Vízfő periodikus hozamváltozásai a szivattyúzási üzemszünetekben (Két különálló görbesereg cm-es skálán évszám nélkül „XII. 6. 12 h-XII. 7. 9 h", majd „XII. 9. 17-XII. 11. 19 A néhány mm-től a 10 cm-t megközelítő ingadozások a forráshozamban - egyéb tényezők mellett megjelenő lunaszoláris hatás első regisztrálása volt.) [1. ábra.] - Az Orfü-i Vízfő forrásbarlangjának metszete. M=l:100 [Feltüntetve: Terepszint+192,6 m Afm, Eredeti küszöbszint +191,0 m, Vascsap +189,1 m, Leszívott vízszint +186,0 m, A javasolt létesítendő táró induló talpszintje +184,0 m.] - A Büdöskut-i zsomboly (Mecsek hegység) Eny-DK-i irányú metszete (M=l:100. Az ENy-i terepről épített szállító rámpa alatt 25 m-el jelölte a feltárás talpát. Azóta a behullott törmelék néhány métert feltöltött.)-A Pécs-Orfü között tervezett vízgyüjtőtáró helyszínrajza (M=l:25 000 A földtani képződmények feltüntetésével.) - Szemléltető vázlat a mecseki vízgyűjtőtáróval kapcsolatos létesítményekről (Bp. 1953 január hó. A földtani képződmények metszetén a Büdöskút-i zsomboly és szellőzőfúrás 405 m Af. valamint a Hidegkút-i szellőzőfúrás helye 310 m Af. adattal szerepel. A táró talpszint kezdő és végponti magasságát is jelölte +184 és +177 m-el. Továbbá a két javasolt tó helyét ábrázolta Mecsekrákostól Vízfő és Tekeres irányában.) - A Pécs-Orfű-i vízgyüjtőtáró vázlatos metszete a vizzáró kapunál és az ivóvíz-aknánál. (Bp. 1953 január hó. A „Wengern palában" ábrázolt tolózárral ellátott kapu özeiében Pécs felé még a „Rhäti hommokkő" határ előtt 20 m mély aknát jelöl a rajzokon nevét elhallgató szerző K.H.) A gépelt kézirat másolat mellett átadta még e dolgozattal kapcsolatos 3 oldal teijedelmű, Bp. '53. ápr. 25.-i dátummal Ajtay Zoltán által készített „Feljegyzés"-t is. Ez a bányászati vonatkozású kivitelezést volt hivatva alátámasztani. A nyomtatásban még nem publikált pulzáló vízhozam változás görbéjét átdolgozva az 1. ábraként bemutatom. Az átdolgozás az idősor megfordítása volt, ugyanis ez az eredetileg jobbról balra történt időbeli regisztrálás miatt vált szükségessé Az Orfül-Vízfő periodikus hozamváltozásai Dr. Kessler Hubert regisztrátuma 17 óra 24 óra Jóra I > I 17 óra Oóra 12 óra Oóra 12 óra I I I I szivaltyúzdsi üzemszünet 19S2.12.09 17óra 12.11 19 .1. ábra. Az orfűi-Vízfőperiodikus hozamváltozásai 1. kép. Vízfő-forrás (F: Kessler H.) 2. kép. A vízhozam-mérés regisztrálása (F: Kessler H.) A forrás tavának szintje felett az első szifon nyílásától jobb oldalon Kessler H. által egy szintezési falicsap beépítésére is sor került. (Ennek tengerszint feletti magassága + 189,415 m Af. Jelenleg az eredeti forrástölcsért kitöltő törmelék elfedi.) Az 1. képen az 1952-es szivattyúzást megelőző meder mélyítés után feltárult forráskráter fala látható a fali csappal még a szifont elfedő vízszinttel. Közben még korábban geofizikai mérések is voltak a Vízfő- és a Tettye-forrás között a barlangi vízfolyások nyomvonalának külszíni meghatározására. HALÁSZ et.al. (1953.) Ezt követően a karsztvíz Pécsre vezetésének tervé-
