Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
3. szám - Scheuer Gyula: A délnyugati Bükk karsztvizeinek és karsztos hévízeinek nyomelem vizsgálata és karsztvíz-földtani összefüggések a térség aktív lemeztektonikájával
30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 3. SZ. aljai hévízrendszer hévizeinek adottságaiban megkülönböztetett módon jelentkeznek. 6.2. A Délnyugati-Bükkben és a hegységhez szervesen kapcsolódó bükkaljai területen a karsztvíz-földtani adottságok figyelembevételével a karsztforrásokból-karsztvíz- és hévíztermelő kutakból nyert hévizekből 27 helyen történt víz-mintavétel a makro és nyomelem adottságok megismerése céljából. A MÁFI-ban történt vizsgálatok során a szokásos makro-elemeken túlmenően 30 nyomelem meghatározására került sor. E nyomelem vizsgálatokból áttekintést kaptam a nyomelemek mennyiségére és eloszlására vonatkozóan az időszakos karsztforrásoktól kezdve a legmelegebb hévizekig bezárólag, és ezeknek felszín alatti vízkörforgalmához kapcsolódó áramlási pályák menti ásványosodási folyamatok mértékéről és egyedi adottságaikról. Lehetőség nyílt a vezető nyomelemek alapján különböző típusú nyomelem tartományok megkülönböztetésére is. A vizsgálatok és elvi meggondolások alapján a következő főbb megállapítások tehetők: 6.3-. A makroelemek közül a kalcium mennyiségi arányait vizsgálva területi eloszlásban és karsztvíz változatok szerinti bontásban a következők állapíthatók meg: Nem mutatható ki szoros összefüggés egyes karsztvíz változatoknál a kalcium mennyiségi növekedése és a rendszerben történő tartózkodás között. E csoportba tartoznak a Tárkányi-medence keleti, déli és északi részén fakadó karsztforrások és karsztos vízkivételek. Továbbá ez állapítható meg még a fedő karsztvizekre is. Ettől eltérőek az adottságok a vizsgált terület hévizeinél, ahol a kalcium mennyiségi alakulásában jelentős eltérések tapasztalhatók. Ez azzal magyarázható, hogy a rendszerben határozott C0 2 hiány mutatható ki, amelyből adódóan nincs a hévizekben kalcium növekedés, illetve nincs arányban az egyéb tényezők növekedésével (vízkor, hőmérséklet emelkedés). Figyelembe véve a makroelem adottságokat a térség hévizeit két csoportra lehet bontani. a) A hőmérséklet emelkedéssel nem növekszik a makroelemek mennyisége, vagy csak gyenge emelkedés tapasztalható. Vagyis nincs lényeges emelkedés az egyes hévizekben sem a makroelemekben sem a hőmérséklet emelkedéssel, sem pedig a mért radiometrikus vízkorral. E csoportba tartoznak az egri források, az At 10 és At 8 és a bogácsi hévízkutak. b) A tárgyalt terület hévízrendszerének nyugati és déli oldalán a vezető fő elemekben, így a kalciumban és egyéb makro-elemekben jelentős emelkedést mutattak ki a vizsgálatok. így az egerszalóki és a Zsóry-fürdői kutakban jelentős vagy igen jelentős oldott sótartalom növekedés történt a rendszernek ezen a részén. Ez azzal magyarázható, hogy a rendszerben határozott C0 2 mennyiségi növekedése tapasztalható. Ezért a hévizes hidrodinamikai rendszert makro és nyomelem adottságaik alapján keleti és nyugati hévíz-körzetekre indokolt bontani, ahol alapvetően eltérőek a feltárható hévizek vízminősége. 6.4. A kutatott területen a begyűjtött 27 különböző karsztvíz-féleségekből vett minta vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a vizek nyomelemekben gazdagnak ítélhetők. Ezen belül azonban bizonyos elemekben minden karsztvíz-féleségben olyan mértékű mennyiségi adottságok tapasztalhatók, amelyek jelentős szerepet játszanak a nyomelemek eloszlása szempontjából. Ilyen elemek a következők: a stroncium, a bór, a bárium, a lítium és a hévizeknél a fluor. A stronciumot vizsgálva megállapítható, hogy a 27 minta közül 24-ben vezető nyomelem, mert mennyiségileg jelentősen kiemelkedik a vizsgált nyomelemek sorából. Ebből levonható az a következtetés, hogy a vizsgált karszt és karsztos hévizek közül 24 tartozik a stronciumos vizek nyomelem tartományába. A stroncium után a bór is vezető nyomelem a vizsgált víztipusokban. A vizsgált vizek közül a főleg hévizekben figyelhető meg fokozott növekedése a vizekben, hogy a stroncium után ennek jelentős emelkedése tapasztalható, sőt az egerszalóki és a Zsóry-fürdői kutak vizében növekedése már meghaladja a stronciumét. Ezért ezek a karsztos hévizek a bór típusú nyomelem tartományba sorolhatók nagy stroncium és fluor tartalommal (5. ábra). Különösen nagy bértartalmat mutattak ki a stronciumhoz viszonyítva a Zsóry-fürdői kút vizében (18,369 pg/1), amely azt jelenti, hogy a kút a hévizes karsztrendszeren belül olyan kőzettestekkel áll áramlási kapcsolatban, amelyeknél a bór a vezető nyomelem. Ezt a nagy bór tartalmat már az OKI 1956-os vízvizsgálata is kimutatta (Papp Sz. 1957). Az egerszalóki kútnál a vizsgálatok nem mutattak ki ilyen nagy különbséget a bór és a stroncium tartalom között. Ebből levonható az a következtetés, hogy a nagy hévizes hidrodinamikai rendszeren (Bükki alegység) belül a nyomelemek mennyiségi elosztásában jelentős különbségek tapasztalhatók, és ezek az eltérések arra utalnak, hogy a nyomelem utánpótlódásban és ezek minőségi megoszlásában alapvető és lényegi eltérések alakultak ki, és ez visszavezethető a lemeztektonikából eredő rendszerbeli eltérő adottságokra. Vezető nyomelemek közé sorolható még a bárium és a lítium is. Ezek is alapvetően a hévizekben dúsulnak fel változó mennyiségi eloszlásban. Ebből a szempontból is kiemelkedő a Zsóryfürdő hévize. Egyes hévizeknél a makro és nyomelemek gazdagodása között határozott ellentmondás mutatható ki, míg a makro elemekben a hévízrendszer keleti részén nem tapasztalható jelentős mennyiségi növekedés addig a nyomelemekben határozott és lényegi emelkedés tapasztalható. Vagyis a hévízrendszer keleti oldalán olyan folyamatos fluid utánpótlódás valószínűsíthető, hogy a kutakhoz kapcsolódó áramlási pályákon belül, amely a makro-elemekben nem okoz növekedést csak a nyomelemekben idéz elő jelentős gazdagodást. Ez a nyomelem-növekedés azonban a keleti stronciumos hévíz tartományban jelentősen elmarad a nyugati bóros hévizes nyomelem-tartományhoz viszonyítva. Ezt az eltérést a vízkörforgalmi pályák között nemcsak az okozza, hogy nyomelemekben gazdagabb fluid áramlás alakult ki, hanem ehhez még C0 2 gáz is kapcsolódik, míg a keleti nyomelem tartományban ez hiányzik, ilyen szempontból a Zsóry-fürdőnél a legkedvezőbbek az adottságok.
