Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
3. szám - Scheuer Gyula: A délnyugati Bükk karsztvizeinek és karsztos hévízeinek nyomelem vizsgálata és karsztvíz-földtani összefüggések a térség aktív lemeztektonikájával
^CHEUEI^^^^^Déln^ugat^üW 31 6.5. A nyomelemekben leggazdagabb hévíz a vizsgált térségben a Zsóry-furdő vízellátását biztosító kút hévize. Ez azzal a földtani felépítéssel hozható összefüggésbe, hogy a kúthoz kapcsolódó hévíz utánpótlódásban alapvető szerepet játszik a Mezőkövesdtől északra húzódó Vatta-Maklár-i árokrendszer, ahol a karsztos hévíztározó vízvezető karbonátos kőzetek felszíne 3500-4000 m mélységben helyezkedik el (Csiky G. 1961). így e mélységek alatt alakultak ki azok a vízáramlási pályák, amelyek mentén igen kedvezőek a karsztos hévíznek makro és nyomelemekben történő gazdagodásának feltételei. A Vatta-Maklár-i árokrendszer lemeztektonikailag egy széthúzásos-tágulásos folyamat eredményeként alakult ki. Ezért itt is egyértelműen kimutatható a hévíz származásánál a lemeztektonikai folyamatok szerepe. Továbbá karszt-hídrodinamikailag rögzíthető, hogy a vizsgált Délnyugati-Bükk térségében a karsztvizek és a karsztos hévizek vízkörforgalmában a le- és feláramlási pályák kialakulásában a hegységi területeken a kompresszív, az előtérben pedig a széthúzásos-tágulásos depreszsziókat kialakító lemeztektoniakai folyamatokkal összefüggésben keletkezett észak-északnyugat-déldélkeleti irányú Schréter Z. (1926) által kihangsúlyozott nagy mélységre leható ma is aktív (földrengések) harántvetők meghatározó szerepet játszanak, mert ezek mentén bonyolódik le a karsztos kőzettesteken belüli fő víz-körforgalom. 6.6. A vizsgálati eredményekből az is megállapítható, hogy a karsztvizekbe és a hévizekbe beoldódott nyomelemek bekerülnek a felszíni vízkörforgalomba így a térségben a nyomelemek szétszóródásának folyamata is megállapítható. Ehhez kapcsolódva megjegyzem még, hogy a vulkáni területekről lefolyó felszíni vizek is alapvetően hozzájárulnak a nyomelemek szétszóródási folyamathoz. Ebből megállapítható, hogy a Kárpát-medencében a nyomelemek szétszóródása már a vulkáni anyagok felszínre kerülésüknek pillanatától megkezdődött részben a leöblítéssel összefüggésben közvetlenül, részben pedig bekerülve a felszín alatti víz-körforgalomba közvetve, így elősegítve ezt a folyamatot. Ehhez a nyomelem szétszóródáshoz a Kárpát-medencében természetesen nem csak a bükkaljai vulkánosság járult hozzá, hanem a belső kárpáti vulkánosság is. 6.7. Feltételezem, hogy a nyugati hévízkőrzetben tapasztalt jelentős C0 2 növekedés (6. ábra A jelű terület) valószínűleg a köpenyből származtatható, mint ahogy már Cornides I. 1993-ban kimutatta. De szóba jöhet még a nagyobb mélységben a kőzetlemezekben végbemenő metamorfózisból történő származás is. Rögzíthető még, hogy az általam vizsgált bükkaljai hévíz-rendszer nem egy önálló hidrodinamikai egység, hanem szervesen kapcsolódik a Bükki hegység hatalmas területre kiterjedő felszín alatti részéhez, amely nemcsak földtanilag, hanem karszt hidrodinamikailag is fedetten, önálló egységet képezve értékes statikus hévizes készlettel rendelkezik. így a vizsgált területen belül előforduló hévizek e hatalmas hidrodinamikai rendszer hévízkészletével állnak genetikai kapcsolatban, és a kialakulása szorosan kapcsolódik a térségben lezajlott lemeztektonikai folyamatokhoz. 6.8. A vizsgált terület aktív lemeztektonikai adottságait vizsgálva tapasztalható, hogy Eger és környéke emelkedő fázisban van, mert ezt bizonyítják az Eger patak völgye mentén különböző magasságokban a geomorfológusok által kimutatott teraszok. Továbbá ezt igazolják a város keleti részén egykori Eger patak teraszára települő forrásmészkő előfordulások (Vár, Cifrapart) is, amelyeket a jelenlegi gyógyforrások ősei halmoztak fel környezetükben. A szakaszos emelkedési fázisokban a mélyben lezajló lemeztektonikai folyamatok nyilvánvalóan a felszínen kiváltottak paleo-fóldrengéseket, azaz a terület a negyedidőszakban is aktív paleo-szeizmicitású területek közé tartozott. így megállapítható, hogy a mai aktív szeizmicitási adottságok a térségben lezajlott negyedidőszaki emelkedést okozó lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódó paleo-szeizmicitási körülményeknek átörökölt megnyilvánulásának tekinthető. 6.9. Köszönettel tartozom elsősorban az Eger Termál Kft igazgatójának Szente Jánosnak és Árvái János tanácsadónak, akik messzemenően támogatták szakmai törekvéseimet. Továbbá Szrog Pálnak, aki vízminták begyűjtésében alapvető szerepet játszott. Hálával tartozom Cossuta Mártonnénak és férjének, akik segítségemre voltak a víz-mintavételeken túlmenően még azzal, hogy nagy szakértelemmel a szöveget és a táblázatokat gépelték. A mellékelt ábrák Pentelényi Antal és Homonnay Zsombor munkásságát dicsérik. E közleményhez kapcsolódó nyomelem vizsgálatok a Magyar Állami Földtani Intézetben történtek Barta András irányításával. Köszönetet mondok még mindazoknak is, akik a vizsgálatokat végezték. Hálával tartozom még dr. Vitális Györgynek, aki ezt az anyagot is lektorálta és tanácsaival, észrevételeivel gazdagította. Továbbá dr. Vágás Istvánnak a Hidrológiai Közlöny főszerkesztőjének, aki ezt az összeállítást is szerkesztette, és megjelenését támogatta Irodalom Agyagási D. 1982: Az egri gyógyvizek nyomelem tartalma. Hidrológiai Tájékoztató, április 27-30. Almássy B. 1964: Eger város északi részének vízellátása. Hidrológiai Tájékoztató, június 33-36. Aujeszky G.-Scheuer Gy. 1974: Adatok a Bükk hegység karsztvízföldtani viszonyaihoz. Hidrológiai Közlöny. 54.3-4 sz. 173-183. Aujeszky G.-Karácsonyi S.-Scheuer Gy. 1974: A DNY-i Bükk karsztvíz-földtani viszonyai. Hidrológiai Közi.. 54.10.sz. 456-476. Balla Z. 1987.: A Bükk hegység mezozóos tektonikája és kapcsolata a Nyugati Kárpátokkal és a Dinaridákkal. Ált. Földt. Szemle 22.13-54. Balla Z. et al. 1981: Mezozóos litoszféra maradványok a Bükk hegység délnyugati részén. Alt. Földt. Szemle 16.35-87. Balla Z. et al. 1985: A Lök-völgyi szinklinális. Földt. Int. Évi Jel. 195-207. Balogh K. 1964: A Bükk hegység földtani képződményei. Földtani Intézet Évkönyve 48/2. 245-553. Bércziné Makk A. 1978: A bükkaljai szénhidrogén fúrásokkal feltárt triász üledékes kőzetek biosztratigáfiája értékelése. Földtani Közlöny. 108.2.158-171. Cordincs I. 1983: Az egri gyógyvizek eredete és kora. In: Sugár I. szerk.: Eger gyógyvizei és fürdői. Eger 83-90. Cordines I. 1993: Magmatie carbon dioxide at the crusts surface in the Carpathian Basin. Georchemical Journal. 27.241-249. Csiky G. 1961: Az észak-magyarországi szénhidrogén kutatások kőolaj-földtani eredményei. Földtani Közlöny 91.2.95-120. Csontos L. 1999: A Bükk hegység szerkezetének főbb vonásai. Földtani Közlöny. 129.4.611-651. Csontos L. 2000: A Bükk hegység mezozóos rétegtani újraértékelése Földtani Közlöny. 130.1.95-131.