Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

3. szám - Scheuer Gyula: A délnyugati Bükk karsztvizeinek és karsztos hévízeinek nyomelem vizsgálata és karsztvíz-földtani összefüggések a térség aktív lemeztektonikájával

^CHEUEj^Y^^^éln^ugatníükl^caníztviz^ 27 többi hévízkúthoz egy kiemelt helyzetű karsztos mészkőtest víz-körforgalmának áramlási pályáiból kapja nagy hőmérsékletű (72°C), és oldott sókban rendkívül gazdag vizét. A MÁFI által végzett makroelem vizsgálatok szerint a vízben oldott kalcium mennyisége jelentős, mert 278 mg/l értékben határozták meg. Az OKI 1956-ban történt vizsgálata ( Papp Sz. 1957) szerint a kút vize 328 mg/l kalciumot tartalmazott, amely 50 mg/l-el több, mint a 2010-ben vett vízmintában kimutattak. A MÁFI által megadott értéket elfogadva összehasonlítási alapként végeztem el az előzőekben tárgyalt hévforrásoknál és hévíz-kutaknak kalcium és össz-oldott sók vonatkozásában az egybevetést. Az egri gyógyforrások átlag kalcium tartalma 85,7 mg/l. Ezt a mennyiséget a Zsóry-fürdői víz oldott kalciuma jelentősen meghaladja.. Az At 10 kútnál pedig a növekmény kb. két és félszeres az oldott sótartalomnak. Az egerszalóki vízhez képest is a Zsóry kútnak a kalcium gazdagsága több mint megkétszereződött. Öszszefoglalóan megállapítható, hogy a Zsóry-fürdő hévíz-kútjának kalcium mennyisége 200-300 %-kaI haladja meg az egri és a környéki hévizek kalcium tartalmát. Tehát lényeges a különbség kalciumban a Zsóry-fürdő javára. A Zsóry-fürdői hévízkút össz. oldott sótartalma a MÁFI vizsgálata szerint 2340 mg/l, amely érték jelentősen alatta marad az előzőekben hivatkozott OKI 1956ban kimutatott 3236 mg/l-es mennyiségétől. A 2010 tavaszi vizsgálat kisebb értékét figyelembe véve végeztem el az összehasonlítást az Eger környéki hévíz kutakéval. Az 5. táblázatból látható, hogy szembetűnő a különbség a Zsóry-fürdő javára. A vizsgált Eger környéki hévíz-kutak közül legnagyobb oldott sótartalmú egerszalóki víz mennyiségét is 1356 mg/l értékkel haladja meg. Ez tapasztalható az andornaktályai At 10-At 8 és a bogácsi kutak esetében is, amelyeknél még nagyobb az eltérés. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Zsóry-fürdő kútjának karsztos hévize származásilag olyan mélységi karbonátos kőzettestekkel áll összefüggésben, ahol a rendszerben igen kedvezőek az ásványvíz-képződés feltételei. 5.2. A nyomelemek összehasonlító vizsgálata A rendelkezésre álló vízkémiai vizsgálati eredmények tanulmányozása és összehasonlítása a délnyugati-bükki karsztvíz változatok között nemcsak a makroelemek vonatkozásában adtak karsztvíz-földtanilag további érdekes eredményeket és ezekből levonható következtetéseket, hanem nyomelemek szempontjából is, miután korábban ilyen kiterjedt nyomelem-vizsgálatok még a Délnyugati-Bükknél nem történtek. E nyomelem vizsgálatoknak fő célja volt tovább finomítani az eddigi ismereteket, főleg a karsztos kőzettestekben kialakult víz-körforgalmak és áramlási pályák közötti egyezések és eltérések kimutatásaira és ezek értelmezéseire a térség ma is aktív lemeztektonikai folyamatokkal való összefüggésben. a.) A vizsgált térség karsztjának egyik karsztvíz változata az időszakos karsztforrások, amelyek 2010 tavaszán működtek. A nyomelemek eloszlását és mennyiségét tanulmányozva megállapítható, hogy a három forrás között alapvető egyezés tapasztalható (7. táblázat), bizonyos mennyiségi szóródásokkal. A legnagyobb egyezés érdekes módon az egymástól távolabb fekvő Feketelen és vöröskői források között mutatható ki a bór, alumínium, mangán esetében. Az Imónál a legkisebb az alumínium mennyisége 7,39 jig/I értékkel, míg a másik kettőnél 32,3, illetve 39,7 ng/l-t mutattak ki. Továbbá a Feketelennél a legnagyobb a stroncium 70,0 jig/1 mennyiséggel, mint a másik kettőnél, ahol 52,7-56,3 jig/1 értéket mutattak ki. Összefoglalóan megállapítható, hogy a forrásokhoz kapcsolódó felszín alatti víz-körforgalmukban a nyomelemek alapján is jelentős egyezés mutatható ki, melyen belül csak kisebb egyedi eltérések tapasztalhatók. Az időszakos források nyomelem adottságait összehasonlítva a térség legjelentősebb karsztforrásával a Felsőtárkányi Szikla-forráséval az következő egyezések és különbözőségek mutathatók ki: 1. A Szikla-forrás nyomelemekben gazdagabb. A forrás vizében lényegesen több a lítium, a bór és a stroncium. A báriumban is kimutatható az emelkedés. 2. Az alumínium mennyisége a Szikla-forrásnál alárendelt (1,93 fig/1), míg a Feketelennél és a Vöröskőnél lényegesen több. A fentiek alapján az időszakos és az állandó karsztforrás víz-körforgalmában és áramlási pályáikban kimutathatók olyan különbségek, amely miatt a Szikla-forrás egyes nyomelemekben gazdagabbá válik földalatti útja során, mind az időszakos források. Összehasonlítást végeztem még a Dohánygyári karsztforrás és a többi karsztforrás nyomelem adottságai között. Az összehasonlításból kitűnt, hogy a Dohánygyári forrás nyomelem tartalma mind mennyiségileg, mind pedig elemelosztási szempontból eltér a többi karsztforrásétól, mert a forrás vize lényegesen gazdagabb nyomelemekben. A Dohánygyári forrásban a bór, stroncium és a bárium erőteljes mennyiségi növekedése tapasztalható. így pl. a stronciumban való gazdagodás a túlfolyó forrásokéhoz képest igen jelentős emelkedés mutatható ki. A fémes elemekben is határozott dúsulás igazolható az adatok alapján. A Szikla-forrás nyomelem adottságait összevetve a dohánygyáriéval közöttük is határozott eltérés tapasztalható a mennyiségi növekedés irányába pl. a stronciumot a Szikla-forrásban 107 ftg/l-ben mutatták ki, míg a dohánygyári karsztvízben ennek majdnem a kétszeresét azaz 199 fig/l-t észleltek. Hasonló növekedés tapasztalható a bornál és a báriumnál. Továbbá az urán is többszörösen nagyobb a többi vizénél. Az időszakos és állandó karsztforrások nyomelemeinek összehasonlításából megállapítható, hogy közöttük jelentős eltérések tapasztalhatók. Ebből az a következtetés adódik, hogy a felszín alatti víz-körforgalmukhoz kapcsolódó áramlási pályáik mentén a nyomelemekben történő növekedési feltételek jelentősen eltérnek egymástól. Ez indokolható részben a rendszeren belüli eltérő tartózkodási időtől, részben pedig attól, hogy az áramlási pályákhoz kapcsolódó nyomelemekben való gazdagodásban eltérő feltételek alakultak ki. Ebből a szempontból alapvetőnek ítélhető a miocén vulkánitok szerepe, mind felszíni beszivárgási, mind pedig felszín alatti áramlási pályák menti oldó-