Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
3. szám - Scheuer Gyula: A délnyugati Bükk karsztvizeinek és karsztos hévízeinek nyomelem vizsgálata és karsztvíz-földtani összefüggések a térség aktív lemeztektonikájával
SCHEUER GY.: A Délnyugati Bükk karsztvizeinek nyomelem vizsgálata 23 kút, amely miatt indokoltnak tartottam a főcsoporton belül külön alcsoportba sorolva tárgyalni (5. táblázat). Az egerszalóki hévíz össz-sótartalma megközelíti az 1000 mg/l mennyiséget. Ezen belül a nátrium + kálium tartalom oly növekedést mutat e kút vize amely két-háromszorosa annak a mennyiségnek, amelyet a másik három hévízkútnál kimutattak. Jelentős emelkedés van még a kalciumban is. Az anionoknál is gazdagodás tapasztalható a többi hévízhez viszonyítva, ezért megállapítható makro elemek vonatkozásában, hogy az egerszalóki víz a leggazdagabb oldott sókban az Eger környéki hévizek közül. Az egerszalóki víz nyomelemek szempontjából is kiemelkedő mind mennyisége, mind pedig összetétel vonatkozásában egyaránt. A vezető nyomelem a bór, melyet a vízben 2225 ng/1 mennyiségben mutattak ki a vizsgálatok. A víz fluorban és stronciumban is gazdag, (5. táblázat ). Jelentős még a vízben a lítium (230 ng/1), az arzén (31,2 fig/1) a rubidium (52,4 ^tg/1) a cézium (38,4 jig/1), továbbá a bárium (137, 0 jig/1). A makro és nyomelemek alapján az egerszalóki víz a bükkaljai hatalmas hévíz rendszeren belül a Zsóryfürdői hévíz típussal hozható származási kapcsolatba. Ez nem jelent áramlási pályák közötti közvetlen összeköttetést, hanem inkább azzal magyarázható, hogy a hévíz-rendszeren belül olyan nagy mélységű kőzettestek hévizeivel (Vatta-Maklári-árok) áll áttételesen vízvezetői kapcsolatban, amelyek alapvetően a térségre jellemző észak-északnyugat, dél-délkeleti harántvetők révén kialakult áramlási pályák biztosítanak. Vagyis, a kiemelt helyzetű sasbérc, amelyből a kutak vizüket nyerik, kedvező vízvezetői adottságú dél-délkeleti irányú áramlási pályák felöl kapják a víz-utánpótlódást, amelyek összeköttetésben vannak a nagymélységű karsztos kőzettestekkel (3500-5000 m), ahol a nagy hőmérséklet mellett makro és nyomelemekben gazdag ásványosodási folyamatok mennek végbe. Ezek az oldatok nagy mélységre lehatoló harántvetők mentén áramolva fel, keverednek a magasabb vízkörforgalmú pályák hígabb vizeivel, és így alakul ki az a kémiai összetétel, amely az egerszalóki kiemelt helyzetű kőzettestből nyerhető. Ezért különbözik ez a hévíz a vizsgált bogácsi és andornaktályai hévizektől, mert ezeknél a hévízvezetői kapcsolat sokkal áttételesebb, és kevésbé érvényesül. Ebbe a csoportba sorolom az andornaktályai At8AtlO jelű hévíz-kutakat, valamint a bogácsi kiemelt helyzetű karsztos mészkőtestből feltörő hévizet, amelyeket a térségben kőolaj kutatásokkal összefüggésben tártak fel (Csiky G. 1961). Az andornaktályai hévíz-kutak az Eger-patak nyugati oldalán az völgyet kísérő domboldalon helyezkednek el Eger várostól délre egymástól nem nagy távolságban (7. ábra). A kutak a 700 m alatt feltárt felső-eocén mészkőből nyerik az 50-53°C-os hévizet. A víz-vegyvizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a megközelítően azonos hőmérsékletük ellenére összetételükben jelentős eltérések vannak (5. táblázat), mert az AtlO kút oldott sókban gazdagabb, mint az At8 jelű. Ez a megállapítás érvényes a nyomelemekre is. Vagyis függetlenül attól, hogy a kutak relatíve egymás közelében helyezkednek el, az AtlO kút hévize más kőzettcsthez és feláramlási pályákhoz kapcsolódik, amelyekből oldott sókban gazdagabb víz nyerhető a rendszerből mint az amelyeket az At8-as csapol meg. Ez azt jelenti, hogy a nagy bükkaljai hévízrendszeren belül az áramlási pályák, és ezekhez kapcsolódva a kőzettestek között nincs közvetlen kiegyenlítői kapcsolat, ezért az áramlási pályák mentén eltérő ásványosodási folyamatok feltételei alakultak ki. Megállapítható még, hogy hévízrendszerben a vizsgált területen eltérő ásványvíz képző folyamatok vannak, amelyek a mai aktív lemeztektonikával hozhatók kapcsolatba. A két kút között nyomelemek szempontjából is jelentősek az eltérések az AtlO kút javára, mert ennek hévize lényegesen gazdagabb nyomelemekben, mint az At 8-as vize. Az előzőekben felvázolt feláramlási pályák közötti eltéréseket a nyomelemekben kimutatható mennyiségi különbségek is igazolják (5. táblázat). Az AtlO-ben lényegesen több a vezető nyomelemek mennyisége, így a lítium, bór, fluor, stroncium, cérium, és a bárium mint az At8-ban. Az AtlO kút vizében a stroncium fordul elő legnagyobb mennyiségben. Ezért a kut hévize a stronciumos nyomelem tartományba sorolható, azzal a különbséggel, hogy az AtlO-nél a bór és a fluor megközelíti a stronciumét ezért ennek vize egyik altípusba, mégpedig a stronciumos, fluoros, bóros nyomelem tartományba tartozik. Ezért az AtlO kút hévize az egerszalóki hévíz irányába mutat genetikai kapcsolatot. Az At8 kút vizében a fluor mennyisége meghaladja a stronciumét, ezért a fluoros vizek tartományába sorolható a kút hévize, amely e térségben egyedi. A bogácsi hévízkút a vízvegyvizsgálati adatok alapján 640 mg/l mennyiségével a kisebb sótartalmú hévizek közé sorolható, pedig hőmérséklete megközelíti a Zsóryfürdőét, amelynek oldott sótartalma kb. négyszerese mind a tárgyalt kúté. Ez a különbség a nyomelem-tartalomban is kimutatható, bár megjegyzem, hogy a tárgyalt kút hévize nyomelemekben gazdagabb, mint makro elemekben. Ebből a rendszernek olyan dinamikai következtetése vonható le, hogy a hő-utánpótlási feltételek sokkal kedvezőbbek, mint azok a többirányú folyamatok, amelyek e hévíz ásványosodási fokát befolyásolják. Ez azzal magyarázható, hogy a kúthoz kapcsolódó áramlási pályák mentén a karsztos kőzetnek oldási adottságai korlátozottak, mert ennek feltételei a rendszerben ezen a részén hiányoznak. Az ellentmondás, amely a vizsgálatok eredményei alapján kimutatható, hogy a hévíz relatíve nyomelemekben gazdagabb, mind makro elemekben, azzal oldható fel, hogy az áramlási pályákon belül, olyan vízutánpótlódási folyamat zajlik le, amely csak nyomelemekben gazdagítja a hévizet, de nem növeli a makro-elemek mennyiségét. Ezért feltételezem, hogy a kúthoz kapcsolódó áramlási pályák mentén mélyebbről csak nyomelemekben gazdagabb folyadékok feláramlásával lehet számolni. E hévízben a nyomelemek közül a stronciumot mutatták ki legnagyobb mennyiségben, meghaladva az 1000 (xg/1 értéket. Ehhez társul még a fluor és a bór (5.
