Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Nagyné Szabó Andra–Simon Gábor–Fördős Eszter–Vass István–Erdős József–Reményiné Vadász Ibolya: Nitrogénformák vizsgálata a Duna Rajka–Komárom szakaszán

62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 2. SZ. rát és a szerves összetevőkből származó nitrogén oxidatív feltételek között először nitrogén-monoxiddá, majd ennek ózonnal történő oxidációja után gerjesztett nitrogén-dioxiddá alakul. A geijesztett állapot fénykibocsátással szűnik meg. A kibocsátott fény intenzitása arányos az összes nitrogén koncentrációval. Az eljárás az 1-200 mgl"' koncentráció tartományban használható. A fentiekben bemutatott módszerekkel végzett vizsgálatok eredményei alapján mind az öt nitrogénháztartás jellemzőre vonatkozóan kiszámítottuk a havi, ill. az éves átlagos koncentráció értékeket a három mintavételi szelvényben. Eredmények és értékelés A Duna rajkai, medvei, illetve komáromi szelvényében a nitrogén-háztartás jellemzők (NH

4

+-N, N0

2"-N, N0

3"-N, szerves nitrogén és összes nitrogén) éves átlagos koncentráció értékeinek alakulását 1989-2008 között az 1. ábra adatai alapján követhetjük nyomon. Az 1. a, b, és c, ábrák kiválóan szemléltetik, hogy a szervetlen nitrogénformák mennyisége az idő előre haladtával kedvező irányba változott. Az ammónium-nitrogén tartalom folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az idő függvényében mindhárom vizsgálati szelvényben (/. a, ábra). Az 1989 évi 0,20-0,25 mg l"

1 átlagos koncentráció értékekhez képest, 2008-ban egy nagyságrenddel kisebb értékeket (0,02-0,04 mg l"

1) mértek. Szembetűnő az 1992 évet jellemző kiugróan magas vizsgálati eredmények, az NH

4

+-N koncentráció kb. 20 %-kal emelkedik az előző évhez képest. 2006-ban a komáromi szelvényt jellemzi magasabb átlagkoncentráció a másik két mintavételi helyhez képest, mely valószínűleg szennyvíz eredetű koncentráció-növekedésnek tudható be. o> o —< ts m «o vo . — _._ _ , CO O. ON ON ON cr- ON ON ON ON O O O O O O O O O OnONONONONONONONONONONOOOOOOOOO —' — —' —< <N fN C-4 _ 8 § N N N 1. ábra: A nitrogénháztartás jellemzők éves átlagkoncentrációjának alakulása a Duna rajkai, medvei és komáromi szakaszán az 1989-2008 időszakban Fig. 1. The yearly average concentrations of the nitrogen species of the Danube at the stations of Rajka, Medve and Komárom in the period of 1989-2008 A nitrit-nitrogén kémiai mennyiségének alakulására vonatkozóan szintén csökkenő tendencia figyelhető meg az 1989-2008-ig terjedő időszakban, bár az összetevő maximum éves átlagkoncentrációja alig éri el a 0,03 mg l"

1 értéket (1. b.ábra). Figyelemre méltó tény, hogy 1991-ben és 1992-ben mennyisége viszonylag nagy mértékben csökkent a két megelőző évhez képest. 2002-ben viszont az előző évekhez képest valamivel magasabb a N0

2"-N átlagkoncentráció értéke, mely a - mérési adatsorok alapján - a júliusi hónapnak köszönhető. A július 7-i mintavétel vizsgálatai szokatlanul magas (-0,42 mg 1"') vizsgálati eredményeket mutattak. Ezt a tényt a Szigetközi Monitoring is megerősíti a Magyar Nemzeti Jelentésben (KVM, 2003). A kapcsolódó környezeti megfigyelő-rendszer a szivárgó víznek tulajdonítja a magas nitrit tartalmat. Ezzel egy időben a többi szervetlen forma esetében is kismértékű koncentrációnövekedés volt tapasztalható. Szembetűnő, hogy 2006-ban is szokatlanul magasabb átlagkoncentráció értékek jellemzik a megelőző három év eredményeihez viszonyítva a mintavételi helyeket. Ebben az évben magasabb értékeket január közepétől március közepéig mértek az ÉDU-KTVF szakemberei. A szervetlen nitrogénformák közül a nitrát-ion található meg legnagyobb mennyiségben a felszíni vizekben. Az 1. c. ábrán jól látható, hogy 1996 év után a nitrát-ion menynyisége csökkent a Duna vizsgált szakaszán. Az 1996. évet jellemző kiugróan magas átlagértékek az április közepétől június közepéig mért magasabb koncentráció értékeknek tulajdoníthatók. A vizsgált időintervallum utolsó pár évében a komáromi eredményeket leszámítva - 2 mg l"

1 alatti N0

3N átlagos koncentráció értékek jellemzőek; 2008-ban 1,651,85 mg I"

1 volt a komponens átlagkoncentrációja. Megfigyelhető, hogy a komáromi szakaszon általában magasabb értékeket mértek. Valószínűleg ez a tény a Komárom előtt a Dunába ömlő és annál szennyezettebb Mosoni-Dunának köszönhető. Említést érdemel, hogy Szabó A. és mts-ai (2001; 2008) a Duna komáromi keresztszelvényére vonatkozó 1990, 1994 és 1998 évi - mérési adatsorok elemzésével megállapították, hogy a parti és a sodorvonali víz minőségé-