Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
2. szám - Nagyné Szabó Andra–Simon Gábor–Fördős Eszter–Vass István–Erdős József–Reményiné Vadász Ibolya: Nitrogénformák vizsgálata a Duna Rajka–Komárom szakaszán
NAG^J^äZABC^^^^riunkatj^ 63 ben különbségek mutathatók ki. A parti mintákban a szervetlen kötésű nitrogén éves maximum értékei - kivéve az 1990. év jobb parti adatok - magasabbak voltak, mint a sodorvonaliak. i Szerves N • NO3 -N NRT-N 4,50 •Q 3,50 if 3,00 I 2,50 I 2,00J 1,50 •< 1,00 0,50 0,00 S 1,-1,-1, ..•W * w r* Rajka Medve Komárom 2. ábra: A különböző nitrogénformák hozzájárulása az összes nitrogén mennyiségének alakulásához a Duna rajkai, medvei és komáromi szakaszán a három kiválasztott évben (1990, 1999 és 2008) Fig. 2. The contribution of various nitrogen species to the amount of the total nitrogen content of the Danube at the stations of Rajka, Medve and Komárom in the three chosen years (1990, 1999 and 2008) Az 1. ábrán jól látható, hogy a szerves nitrogén időbeli alakulása nem hasonlít a szervetlen formákéhoz. Amíg 1989 -ben -0,5 mg 1"' átlagos koncentráció értékeket mértek, addig a rá következő öt esztendőben jelentős mértékű növekedés tapasztalható; 1994-ben már -1,8 mg f 1 átlag-koncentráció jellemzi a szerves nitrogén tartalmat (7. d. ábra). Ezt követően az összetevő mennyiségének alakulása néhány éven keresztül csökkenő tendenciát mutat. 1998-ban viszont ismét ugrásszerűen megnő a szerves nitrogén tartalom, mindhárom mintavételi helyen -2,5 mg l" 1 az átlag-koncentráció. Valószínűleg ez a tény valamilyen vízszennyezés, vagy vízhozam csökkenés következménye, ami az év első harmadában szennyezte a Dunát. Januárban ugyanis 2 mg 1"' feletti koncentrációkat mértek, ami márciusig növekedett, ekkor elérte a 6,83 mg l" 1 értéket. A következő években újra 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 • NO,-N • Szerves N • Összes N egyre alacsonyabb mennyiségű szerves nitrogén szennyezte a Duna Rajka-Komárom szakaszát; 2005 évet - az 1989. év eredményeihez hasonlóan - -0,5 mgl 1 átlag-koncentráció jellemzi. Figyelemre méltó tény azonban, hogy az utóbbi években a szerves nitrogén mennyiségének alakulása ismét kis mértékben növekvő tendenciát mutat. Érdemes az összes nitrogén mennyiségének hosszú távú változását is megvizsgálni (1. d, ábra), illetve azt, hogy a különböző nitrogénformák milyen arányban járulnak hozzá az összes nitrogén összetételéhez. A 2. ábra három kiválasztott év (1990, 1999 és 2008) mérési adatai alapján a különböző nitrogénformák egymáshoz viszonyított átlagos koncentráció értékeit mutatja a három mintavételi szelvényben. Az összes nitrogén átlagkoncentráció értéke 2,35-4,53 mg l" 1 között változott az 1989 -2008-ig terjedő időszakban. Az 1. d. ábrán jól látható, hogy a vizsgált időtartam első felében meglehetősen változó volt az összes nitrogén éves átlag-koncentrációja. 1998-ban mennyisége ugrásszerűen megnőtt, -4,5 mg 1"' átlagérték volt a jellemző mindhárom mintavételi helyen, mely nagymértékben összefügg a szerves nitrogén mennyiségével. A vizsgált időtartam második felében csökkenő tendencia tapasztalható kisebb mértékű kiugrásokkal. A 2. ábra kiválóan szemlélteti, hogy a vizsgált 20 éves időszak elején, közepén és végén a különböző nitrogén-formák milyen mennyiségben járulnak hozzá az öszszes nitrogén összetételéhez. A kiválasztott három év (1990, 1999 és 2008) megfelelően reprezentálja a hossz-szelvények koncentráció-változásait. 1990-ben mindhárom mintavételi szelvényben közel azonos az összes nitrogén- és ezen belül az egyes nitrogénformák átlagkoncentrációja. Szembetűnő, hogy a NO3 -N mennyisége teszi ki az összes nitrogén legnagyobb részét, mennyisége kb. kétszerese a szerves nitrogénhez képest. 1999-ben ugyanakkor az összes nitrogén mennyiségének kb. felét a szerves nitrogén adja. 2008-ban a szerves nitrogén aránya ismét lecsökken, és a nitrát-ion újra döntő mértékben járul hozzá az összes nitrogén tartalomhoz. Az NH 4 +-N és a N0 2'-N hozzájárulása az összes nitrogén mennyiségéhez - a korábbiakban leírtak szerint — elenyésző mértékű. Meg kell továbbá jegyeznünk, az 1-2. ábra adatai arra engednek következtetni, hogy a Duna vizsgált szakaszán a nitrogén-háztartás jellemzők tekintetében a vízminőség egyenletes. o z 4G Z £ z i I I & f i. ^ f f 3 II 3. ábra: A nitrogénháztartás jellemzők havi átlagkoncentrációjának alakulása a Duna rajkai szakaszán 1990-ben Fig. 3. The monthly average concentrations of the nitrogen species of the Danube at the station of Rajka in 1990 Kiegészítésképpen a három kiválasztott esztendőben megvizsgáltuk az egyes nitrogénformák havi átlagos koncentráció értékeinek alakulását is. Mindegyik mintavételi szelvény vizsgálata során kimutatható, hogy a megfigyelt koncentráció-változások nagymértékben követik a hőmérséklet ingadozását. Szemléltetésképpen a 3. ábra a Duna rajkai szakaszának 1990-ben mért vizsgálati eredményeit mutatja. Az ammónium- és a nitrát-ion mennyisége a nyári hónapokban alacsonyabb a téliekéhez képest. A nitrit-ion júniustól augusztusig minimális koncentráció csökkenést
