Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Balog Kitti–Farsan Andrea–Czinkota Imre: A használt hévíz szikkadásnak talja-degradációban betöltött szerepe

BALO G K. - FARSANG A. - CZINKOTA I.: A használt hévíz szikkadása 57 alatti vizek védelmében a határértékeket a 302/2008. (XII. 17.) Kormány Rendelet írja elő. A hévízre vonatkozó megengedett maximális Na % te­kintetében a magyar határérték a 28/2004. (XII. 25.) KvVM Rendeletben olvasható. Időszakos vízfolyásba, mint végle­ges befogadóba történő közvetlen bevezetése esetén, gyó­gyászati célú felhasználás után 95 %-ot ír elő. Ezt az értéket a hévíz, és a szigetelés nélküli földcsatornában folyó hévíz eredetű csurgalék víz is meghaladja. Emellett a talajvíz Na % értékei is igen magasak. A talajvíz sótartalmában és Na +­tartalmában megfigyelhető jelentős növekedés az alsó csa­torna-szakaszra jellemző, ez egyben más genetikai talajtí­pust is jelez (felső szakasz: csemozjom, alsó szakasz: phae­ozem). 2. .táblázat: A laboratóriumban A kb 1200 m-ről feltörő hévíz kémiai jellegét tekintve magnézium-nátrium-hidrokarbonátos. Ezt a jelleget a csa­tornában folyó csurgalék víz is megtartja. A területre jel­lemző talajvizek eredetileg kalcium-magnézium-hídrokar­bonátosak (Pécsi, 1990). A magas Na %-kal rendelkező használt hévíz szikkadásából származó Na + növeli a csator­na környéki talajvizek Na +-arányát, így a talajvíz kalcium­nátrium-hidrokarbonátos jelleget öltött. Mindebből következik, hogy a mintaterületen a vizek szikesitő hatása realizálható, és a talajjal érintkezésbe lépve annak sótartalmát és Na + tartalmát növelheti, talaj-degradá­ciót idézhet elő. mért paraméterek összefoglalója Talajminták Szabványok Műszerek és mérési technológia pH pH (ILO) MSZ-08-0206-2: 1978 2.1.,MSZ 21470-2:1981 5 WTW inoLab pH 720 Összes só tartalom Összes só tartalom MSZ-08-0206-2: 1978 2.4 OK-104 konduktométer kation összetétel (Ca 2 +, Mg 2 +, Na\ K +) kation összetétel (Ca 2 +, Mg 2 +, Na +, K +) K +: MSZ 20135: 1999. 4.1., 4.2., 5.3., 6., kation összetétel (Ca 2 +, Mg 2 +, Na\ K +) kation összetétel (Ca 2 +, Mg 2 +, Na +, K +) Na +: MSZ-08-0213-1: 1978 2.1.3, MSZ-08-0213-2: 1978 1.8, Perkin Elmer 3110 Flame AAS, kation összetétel (Ca 2 +, Mg 2 +, Na\ K +) kation összetétel (Ca 2 +, Mg 2 +, Na +, K +) Ca 2 +: MSZ-08-0213-1: 1978 2.1.3., MSZ-08-0213­2:1978 1.6.1, Perkin Elmer OPTIMA 7000 DV ICP­OES kation összetétel (Ca 2 +, Mg 2 +, Na\ K +) kation összetétel (Ca 2 +, Mg 2 +, Na +, K +) Mg 2 +: MSZ-08-0213-1: 1978 2.1.3., MSZ-08-0213-2: 1978 1.7.1 anion összetétel (Cl", hco 3\ co 3 2\ so 4 2) anion összetétel (Cl", HCO 3\ CO, 2\ S0 4 2) CO3, 1 ICO, 2 : MSZ 448/11-86, Kézi titrálás, Helios Gamma UV-VIS Spektrofotométer anion összetétel (Cl", hco 3\ co 3 2\ so 4 2) anion összetétel (Cl", HCO 3\ CO, 2\ S0 4 2) Cl": MSZ 448/15-82, Kézi titrálás, Helios Gamma UV-VIS Spektrofotométer anion összetétel (Cl", hco 3\ co 3 2\ so 4 2) anion összetétel (Cl", HCO 3\ CO, 2\ S0 4 2) SO4 2": Krawczyk (1997) alapján Kézi titrálás, Helios Gamma UV-VIS Spektrofotométer Na%' (számolt) Na s% 3 (számolt) SAR 2 (számolt) SAR 2 (számolt) CaC0 3 tartalom MSZ-08-0206-2: 1978 2.1 Scheibler-féle kalcimeter Na 2C03 tartalom MSZ-08-0206-2: 1978 2.3 Kézi titrálás Humusz tartalom MSZ 21470-52: 1983 2. Helios Gamma UV-VIS Spektrofotométer Textúra MSZ-08-0205: 1978 5.1., 5.2 Arany-féle kötöttség Porozitás Állandó víznyomás módszerével Térfogattömeg Gravimetria 'Na%: a vizek szikesitő hatását indikáló paraméter, a Na + túlsúlyát fejezi ki a többi kicserélhető kationhoz képest: Na %= (c N,/(cc,+CMg+CN,+c K))* 100. 2SAR: A VÍZ szikesitő hatásának kifejezésére külföldön a nátrium adszorpciós arányt (Sodium Adsorption Rate=SAR) használják: SAR= CNa/((CCa+CM 8)/2) 0' S 3Na s%: a talajok szikességi állapotát jellemzi, a Na +-mint kicserélhető bázis- mennyiségét mutatja az S-érték %-ában, Na s%= (Na (mgeé/100g)/S­érték (mgeé/100 g))*100 (S-érték: a kicserélhető bázisok összes mennyisége 100 g talajra vonatkoztatva, S=(Ca 2 ++Mg 2 ++Na ++K +) mgeé/100 g.) (Filep-Füleky, 1999.) 3. táblázat: A cserkeszőlői vízminták fő vizsgálati paraméterei Vízminta típus Termálvíz Felszíni csurgalék víz Talajvíz Talajvíz Talajvíz Talajvíz Felszíni csurgalék víz Talajvíz Talajvíz Mintaszám 1 v 2 v 3 v 4 v 5 v 6 v 7 v 8 v 9 v pH 7,94 7,98 7,83 7,95 8,08 8,27 8,15 8,12 8,58 Összes só (mg/l) 874 867 1248 1913 1768 3032 863 2431 2061 C0 3 2" (mg/l) 0 5,21 0 69,04 44,29 50,08 26,71 67,74 54,71 HCOj (mg/l) 662,22 647,65 838,37 741,68 803,93 1239,67 1286,69 704,60 1158,88 Cl" (mg/l) 120 128 170 466,4 406,4 554,4 49 593,6 249,6 SO4 2 (mg/l) 3,91 5,75 53,13 78,96 69,35 246,11 8,82 153,99 75,47 Ca 2 + (mg/l) 1,27 1,40 358,70 376,30 364,30 8,86 1,11 335,50 304,90 K + (mg/l) 6,04 6,77 5,60 4,31 2,96 2,20 11,88 2,73 3,89 Mg 2 + (mg/l) 1,55 1,63 97,55 156,40 5,61 11,14 1,46 73,50 27,83 Na + (mg/l) 573,90 518,60 489,10 632,50 633,30 634,40 428,30 633,70 634,50 Na% 98,48 98,14 51,44 54,08 62,94 96,62 96,74 60,62 65,34 kémiai típus Mg-Na­HCO3 Mg-Na­HCOj Ca-Na­HCO, Ca-Na­HCOj Ca-Na­HCO3 Mg-Na­HCO3 Mg-Na­HCO3 Ca-Na­HCOj-Cl Ca-Na­HCO3 A fentiek alapján megállapítható, hogy a hévíz talajokra gyakorolt hatása kapcsán a sók és a Na + szerepe emelhető ki. A továbbiakban a mintaterület Chernozem, Phaeozem és Planosol talajtípusaiban bekövetkező változásokat tárgyal­juk a talajok sóprofiljain, Na s% profiljain és Na +-adszorpci­ós izotermáin keresztül. Mindhárom talajtípus esetén meg­figyelhető só-felhalmozódás a szikkasztó csatorna környe­zetében (2. ábra), ugyanis a szelvényekben az összes oldha­tó sótartalom a 0,05 tömeg %-ot meghaladja. A csatorna felső szakaszán a csernozjom talajban a só-felhalmozódási

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom