Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
2. szám - Balog Kitti–Farsan Andrea–Czinkota Imre: A használt hévíz szikkadásnak talja-degradációban betöltött szerepe
58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 2. SZ. maximum az A-szintben figyelhető meg. Ezzel szemben a csatorna alsó szakaszán a Phaeozem talajban a C-szintre tehető, közvetlenül a talajvíz tükör fölötti talajrégióra. Tekintve, hogy itt a talajvíznek nagyon magas a sókoncentrációja (2431-3032 mg/l), megállapítható, hogy a só-felhalmozódást ebben a talajrétegben a talajvíz indukálta. Mivel azonban a csatornához közelebb vett talajvíz minta nagyobb sókoncentrációt mutat, mint a távolabbi kontroll, feltételezhetően a többlet só az állandóan utánpótlódó szikkadó hévíz sótartalmából származik. A hűtőtó funkcióját ellátó természetes „Fertő" melletti Planosol talajszelvény sómaximuma szintén a C-szintben figyelhető meg. A csatorna menti talajszelvényekben gyenge, míg itt közepesen erős a sófelhalmozódás. További problémát jelenthet a talajra nézve a szikkadó víz kedvezőtlen ioneloszlása, a kicserélhető Na' túlsúlya. A talajok Na s%-a utal a Na + többi kicserélhető kationhoz viszonyított megnövekedett arányára az adszorpciós komplexumon. A Na-sókból származó Na + képes lecserélni a kedvező talajtulajdonságokat kialakító Ca" -t, s a Na-só maradék anionja le is köti azt csapadékként kiválva, így már nem vesz részt a kationcsere reakciókban. Ennek következtében az ioncsere folyamat egyirányúvá, irreverzibilissé válhat, s a talaj fizikai leromlása megindul, amit csak aktív és költséges talajjavító beavatkozásokkal lehet megállítani (Filep, Füleki 1999). Akkor válik reálissá a talajszikesedés kockázata, ha a Na s% meghaladja az 5 %-ot. Ez egyik talajtípus esetén sem figyelhető meg (2. ábra). Egyedül a Planosol szelvényben tapasztalhatunk 5 %-ot megközelítő értéket a B -szintben. Tehát ezen a mintaterületen szikesedéssel még nem kell számolnunk. Ősszf s só i tit .ilom i D 11 0.05 0.1 0.15 Nas»o i 0-20 20-40 _ 40-60 s S- 60-80 M. 80-100 aa 100-120 120-140 140-160 Bit • koirfioU Osszf x só l.nt.iloin f«o) 2. ábra: A: Calcic Luvic Chernozem (Siltic), B: Endosalic Calcic Luvic Phaeozem (Siltic), C: Verde Endosalic Calcic Planosol (Albic, Siltic) talaj só és Na s% profiljai Az anionok és kationok szelvény menti eloszlásai azt mutatják, hogy a Na + van a legmagasabb koncentrációban jelen a kationok között, és ez az az ion, amely koncentrációjának a legnagyobb része van mozgékony formában jelen mind a 3 szelvényben (3. ábra). A Na + eloszlása a szelvény mentén változik a csatorna különböző szakaszain, mert az ionmaximum a felső szakaszon, a csernozjom szelvény Aszintjében van, az alsó szakaszon pedig a Phaeozem szelvény C-szintjében, épp úgy, mint a hűtőtó melletti Planosol talajéban. A Na + koncentrációja egyre növekszik a csatorna folyásirányának mentén. Tehát az alsóbb csatorna szakaszokon több az oldható Na-só és a talaj oldatban lévő szabad, és adszorpcióra váró Na +.
