Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Juhász József: A felszín alatti vízkészlet védelme

54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 2. SZ. komponenst meg kell vizsgálni. Ahol a talajvíz a felszínhez közelebb van, tehát a zárt kapilláris zóna teteje is a felszínhez közelebb van - egyébként azonos körülmények esetén - ugaron csak kevesebb szennyező anyag vezethető be. Ha a felszín növénytakaróval fedett, akkor a 2. ábra szerint, a gyökérzóna feküjéig kell a megengedhető szennyezési komponensnek (C

0) lebomlania a környezetben található (C,) értékre. Tudjuk, hogy a növénytakaró a legtöbb esetben lényegesen segíti a szennyező anyag lebomlását, sőt bizonyos ionokat hasznos anyagként beépíti a testébe. Ha a megengedhető C

0 koncentrációjú szennyezésnél nagyobb a szennyező anyag koncentrációja, akkor azt a felszíntől el kell zárni, például hulladéktárolóba. A felszíni areális szennyezés egyik jellemző esete a haszonnövények számára történő talajerő visszapótlás. Ezt is úgy kell megoldani, hogy a tápanyag ne jusson a gyökérzónánál mélyebbre. Ennek két feltétele van: akkor kell a talajerőt visszapótolni, amikor azt a gyökerek fel tudják venni, és egyszerre csak annyit, amennyit az adott növénykultúra hasznosítani tud. A tenyészidő alatt is többszöri részletben kell a talajerőt visszapótolni. A vizsgálatot a területi, vagy az árkos szennyvíz-tisztításnál is el kell végezni. Minél nagyobb a terület, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy ha a lebomlási folyamatot helyesen állapítottuk meg, az eredmény megfelelő lesz. A kisebb-nagyobb mélységben végzett bányászat (5. ábra) szennyező hatásának felmérésénél a helyes eljárás az, hogy tisztázzuk a bányabeli szennyezések koncentrációját (CQO), majd megvizsgáljuk a folyékony szennyezések (például bányavíz) koncentrációját (C

3). Amennyiben a (C

3) koncentráció a felszíni vízbe beengedhető, akkor nincs teendőnk. Ha annál nagyobb, akkor a kifolyó vizet tisztítani kell. A szükségessé váló tisztításra már a bánya telepítésekkor elkészített hatástanulmányban és a bánya rekonstrukciós tervében is ki kell térni. A felszín alatti szennyezés másik gyakori módja a fúrt kutakon keresztül történő szennyezés. A 4. ábra alapján ilyenkor két módon járhatunk el. Egyik esetben a kútban mutatkozó (Coo) szennyezésnek meghatározzuk a környezeti koncentrációra, C

2- re csökkenéséhez szükséges JUHÁSZ JÓZSEF Ax és Az távolságot. Ha az így elszennyezett kőzettömb megengedhető mértékű és megengedhető helyzetű, akkor nem kell tenni semmit. Ha vagy a szennyezett tömb nagysága, vagy elhelyezkedése nem megfelelő, akkor a kútba történő beavatkozással a C

00 értéket annyira kell csökkenteni, hogy a Ax és Az távolságok elfogadhatók legyenek, vagy a kijutó szennyezés-részt megfelelően tisztítani kell. 7 1 iá Í -d.Zl Mind a felszínről, mind a mélyből kapott szennyezés lehet folyamatos és lehet szakaszos, vagy véges ideig tartó. Mind a folyamatos, mind a szakaszos (például talajerő visszapótlás) szennyezés során időtől függetlenül az előzők szerint kellene eljárni. Előfordulhat, hogy valamely szennyezés csak bizonyos ideig áll fent. Ebben az esetben a vizsgálat tárgya és vele annak hatása is egy idő után megszűnik. Ezek között a szennyezések között lehet egyszeri szennyezés, például egyszer jut a felszínre szennyező anyag, ami egy idő múlva elveszti szennyező tulajdonságát, például elpárolog, vagy eloxidál. Ilyen esetben a folyamatosan csökkenő C

0, vagy Coo értéket kell figyelemmel kísérni. A természetben előforduló szennyező források: mocsarak, szikes tavak, konyhasós tavak, Ax. Az értékeit is meg kell határozni, és például tájvédelmi körzetekben, nemzeti parkokban ki kell mutatni. A vizsgálatokat évszakonként, normál és extrém csapadékok esetében, változó növénytakaró esetében is meg kellene ismételni. A fenti elvek és gyakorlat végrehajtásakor várhatóan teljesül az az alapvető igény, hogy a felszín alatti víz tisztaságát megőrizzük. (A kézirat beérkezett: 2010. október 25-én) az MTA doktora, gyemant-okleveles mérnök, egyetemi tanar, a Magyar Hidrológiai Tarsasag es a Magyar Mérnöki Kamara tiszteleti tagja. Protection of the subsurface water resources Juhász- J. 4 ábra Tisztulási úthossz mélyfúrású kút esetén Jelmagyarázat 1 Térszín 2. A zárt kapilláris tartomány fedője 3 Talajvízszint 4 A gyökérzóna féküje 5 Bányatérségek befoglaló ábrája 6 vízszállító táró (vagy akna) 7. Mélyfúrású kút