Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Balog Kitti–Farsan Andrea–Czinkota Imre: A használt hévíz szikkadásnak talja-degradációban betöltött szerepe

55 A használt hévíz szikkadásának talaj-degradációban betöltött szerepe Balog Kitti

1 - Farsang Andrea

2- Czinkota Imre

1 2 Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6722. Szeged, Egyetem u. 2-6., 3Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, 2103, Gödöllő, Páter K. u. 1 'kit@earth.geo.u-szeged.hu, 2farsang@geo.u-szeged.hu, 3 czinkota.imre@mkk.szie.hu Kivonat: Hazánkban a kedvező geotermikus adottságok miatt fokozott a hévíz-kitermelés. A balneológiai hasznosítás után szennyvízzé váló hévíz kezeléséről gondoskodni kell. Munkánkban a Cserkeszőlő határában fekvő földmedrű csatornában szikkadó hévizek potenciális szikesítő és talajdegradáló hatásával foglalkozunk, kiemelt tekintettel a Na

+ hatására. Különböző talajtípusokon (csernozjom, phaeozem, planosol) a Nas% és az ionösszetétel szelvény menti változása, valamint Na

+-adszorpciós izotermák segítségével mutatjuk be a talajtani hatást. Kulcsszavak: használt hévíz, Na

+, talaj degradáció, szikesedés. 1. Bevezetés Magyarország gazdaságosan kitermelhető hévíz-rezervoárok tekintetében kedvező helyet foglal el az európai országok sorában. Területének 2/3 része alkalmas hévíz kinyerésre. A geotermikus grádiens értéke magas, ami a Kárpát-medencében elkeskenyedő földkéreg és a medencét kitöltő összletek jó hővezető képessége miatt alakul ki (Pálfai, 2007; Sandiford et al, 1998; Kovács et al. 2007). Ezen természeti kincs kiaknázása nagy volumenben valósul meg, felhasználása is igen sokrétű: balneológia, ásványvíz, ivóvíz, fűtő közeg vagy technológiai víz, települési melegvíz szolgáltatás, stb. (Árpási, 2003). Munkánkban a balneológiai felhasználás után visszasajtolásra alkalmatlanná vált csurgalék-hévíz szikkasztásos kezelése során fellépő problémákkal foglalkozunk, amelyeket a talajvíz és a mintaterületen megtalálható 3 különböző talajtípus vonatkozásában vizsgálunk

. 500 1 000 méter 737500 738000 738500 738000 738500 2. Mintaterület A cserkeszőlői mintaterület (I. ábra) a Tiszazug kistájhoz tartozik. 83-95 mBf magasságú, ártéri szintű hordalékkúp síkság. Cserkeszőlő környékén holocén öntésképződmények a jellemzők. Meleg, száraz éghajlatú terület. Évi középhőmérséklete 10,2-10,4 °C, ariditási indexe 1,3 körüli. Az évi csapadék az 550 mm-t sem éri el. A jellemző talajvíz szintek 4 m mélységben vannak. Kémiai jellegét tekintve kalcium-magnézium-hidrokarbonátos talajvíz a jellemző (Pécsi, 1990). A terület talajtípus szempontjából igen mozaikos. A mintaterületen három fő talajtípus, a nemzetközi talajosztályozási rendszer alapján besorolva: Chernozem (1 t, 2 t és 3 t /kontroll/ mintapont), Phaeozem (4 t és 5 t /kontroll/ mintapont) és Planosol (6 t mintapont) található (FAO-