Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az aktív lemeztektonikai folyamatok hatása a Kárpát-medence körüli karsztos ásványvizekre

33 Az aktív lemeztektonikai folyamatok hatása a Kárpát-medence körüli karsztos ásványvizekre Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat. Az aktív lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódó egyes külföldi mészképző karsztos ásványvizek nyomelem vizsgálatainak eredményei alapján indokolttá vált a Kárpát-medence körüli karsztos ásványvizek nyomelem tartalmának megismerése és a lemeztektonikával való összefüggésük tisztázása, mert ezek segítségével következtetni lehet a forrásokkal összefüggő karsztrendszerek vízkörforgalmának kapcsolataira a lemeztektonikai folyamatokkal. így további adatok nyerhetők a lemeztektonikának vízföldtani kísérő jelenségeinek megismerésére közvetlenül a Kárpát-medence körül. Ezért nyomelem vizsgálatok történtek horvátországi, ausztriai, szlovákiai és romániai (Erdély) ásványvizekből. A nyomelem vizsgálatok eredményei bebizonyították, hogy az ásványvizekben a lítium, bor, rubidium, stroncium, bárium és ezeken túlmenően egyes vizekben az alumínium, mangán, uránium is megjelennek figyelemre méltó értékben. A nyomelemek mennyiségében és eloszlásában az ásványvizekben jelentős eltérések mutathatók ki. Ebből az a vízföldtani következtetés valószínűsíthető, hogy a vizsgált forrásokhoz kapcsolódó karszt-hidrodinamikai rendszereknél kialakult víz-körforgalmukon belüli áramlási pályákkal összefüggő lemeztektonikai folyamatok hatása különböző mértékben érvényesül a forrásoknál. így amelyek nyomelemekben gazdagok azoknál az áramlási pályáikon belül a lemeztektonikával összefüggő a vizek összetételét befolyásoló folyamatok erőteljesebben érvényesülnek, mint azoknál, amelyekben a nyomelem tartalom csökkent mértékű. A nyomelem vizsgálatokkal megerősítést nyert, hogy a lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódó és vezérelt karsztvíz-földtani rendszereknek felszíni megjelenés formái közé tartoznak többek között a Kárpát-medence körüli karsztos ásványvizek is. Kulcsszavak: lemeztektonika, karsztos ásványvizek, nyomelemek, áramlási pályáké. 1. Bevezetés Az utóbbi években tudatos helyszínkiválasztással vizsgáltam közvetlen megfigyelésekkel kiegészítve azokat a külföldi mészképző karsztos ásványvíz forrásokat, amelyek genetikailag szorosan kapcsolódnak a lemeztektonikai folyamatokhoz és az aktív-mozgó zónákon belül helyezkednek el. így azokat az ásványvizes karsztos hidrodinamikai rendszereket tanulmányoztam megújuló vízkörforgalmakkal együtt, amelyeket lemeztektonikai folyamatok hoztak létre. E karsztrendszerekhez kapcsolódó karsztos ásványvizekkel összefüggő kutatásaim újabban kiteijedtek többek között a források nyomelemeinek meghatározására is, mert ezek ma már a vízföldtani kutatások eszköztárába szervesen beletartoznak. Ezek eredményei arra utaltak, hogy egyes elemek jelentős feldúsulása a vizsgált karsztos ásványvizekben öszszefuggésbe hozhatók az aktív zónákban a mélyben lezajló folyamatokkal, és ezek hatásai érvényesülnek a források felszín alatti víz-körforgalmában. Ezekről már több közleményben számoltam be a Hidrológiai Közlönyben és a Htdrológiai Tájékoztatóban. Továbbá ezeket cikkgyűjteményben Forrásmészkövek és a lemeztektonika címen kiadtam gazdag képanyaggal kiegészítve 2009-ben. A fentiekhez kapcsolódva hazai vonatkozásban már előzetesen valószínűsíthető, hogy a Kárpátokat és a Pannoniaimedencét létrehozó lemeztektonikai történések és folyamatoknak (gyűrődések, takaró képződések, széthúzásos tágulásos eseményekhez kapcsolódó medence képződés) alapvető és meghatározó szerepük volt és van a hazai karsztvízföldtani rendszerek kialakulásában a kezdetektől napjainkig. Ezért a karsztos hévíz rendszerek mai vízföldtani adottságai a lemeztektonikával összefüggő földtörténeti fejlődési folyamatoknak jelen fejlődési fázisát tükrözik vissza. Emiatt első lépésben a hazai vizsgálatokat és kutatásokat megelőzve a Kárpát-medence körüli egyes karsztos ásványvizek nyomelem összetételének megismerését kívántam elvégezni. Ezeket azért tartottam indokoltnak meghatározni, mert mint köztudomású, hogy a Kárpát-medence körüli karsztos ásványvíz rendszereket is a lemeztektonikai folyamatok hozták létre az elmúlt korokban. Miután napjainkban is az aktív-mozgó zónákhoz kapcsolódnak, folyamatosan megújuló vízkészlettel, hőmérséklettel és felszín alatti víz-körforgalommal feltételeztem, hogy a mélyben végbemenő aktív lemeztektonikai folyamatokból származó megjelenésformák kimutathatók lesznek ezeknél a forrásoknál. így többek között a nyomelem tartalomban és ezen belül egyes elemek feldúsulásában. A források kiválasztásánál alapvető szerepet játszott a lemeztektonikai folyamatok napjaink aktivitását jelző szeizmicitási körülmények és adottságok. Ezért szempont volt, hogy az adott helyeken vagy környezetében kipattantak-e földrengések, amelyek utaltak már a mélyben lezajló aktív folyamatokra. Ebből valószínűsítettem, hogy a karsztos ásványvíz feltörésekhez kapcsolódó karsztos hidrodinamikai rendszereknél a felszín alatti víz-körforgalmuk változó mértékben de összefüggnek a lemeztektonikai folyamatokkal. Vagyis célom volt megállapítani, hogy a mai aktívmozgó zónáknál a mélyben lezajló folyamatok milyen mértékű és nagyságrendű szerepet játszanak a karsztos ásványvizes rendszerek kialakulásában és ezek megújuló vízkörforgalmára és a vízminőségre, valamint a felszín alatti karsztosodásra milyen hatást gyakorolnak. Ezért a helykiválasztásnál messzemenően figyelembe vettem Tóth L.-Mónus P. szerkesztette A Kárpát-medence földrengései (456 -2004) térképet, amelyről leolvasható, hogy az elmúlt több mint 1 500 év alatt hol és milyen erősségű földrengések voltak a Kárpát-medencében és környezetében. Továbbá felhasználtam még az 1988-ban megjelent Magyarország földrengési katasztert is (Zsiros T-Mónus P-Tóth L.) Ezek segítségével választottam ki azokat a forrásokat, ahol környezetükben voltak már fölrengések. De ezen túlmenően a források kijelölésében szerepet játszott még a helyszíni viszonyok ismerete, és az a szempont, történt-e környezetükben forrásvízi mészkő-képződés is. A jelen anyag összeállításánál felhasználtam még a horvátországi, ausztriai, szlovákiai, erdélyi földtani térképeket és leírásokat, valamint a tágabb térségre vonatkozó szeizmicitási anyagokat is (Musson R. M. W. 1999). Az előzőekben leírtak alapján az alábbi öt országból és 11 forrásból történt mintavétel és vizsgálat. 1. Horvátország: Stubicafürdő 2. Ausztria: Bad Vöslau, Baden bei Wien 3. Szlovákia: Gyügy, Szliács 4.Erdély(Románia): Bánpatak, Feredőgyógy, Borszék 5. Olaszország: San Pellegrinó A vizsgálatok a Magyar Állami Földtani Intézet laboratóriumában készültek és a nyomelem vizsgálatok 30 elemre terjedtek ki. Az 1. ábrán tüntettem fel a mintavételi helyeket.