Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
2. szám - Scheuer Gyula: Az aktív lemeztektonikai folyamatok hatása a Kárpát-medence körüli karsztos ásványvizekre
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 2. SZ. Bécs- .fo«ony T . _ . 1 r ' cec s* " 44 i > -. 2* ' •/• *8-9 *1 n r *7 - V .' Zágráb ' . ^ N. V t \ Bukarest ' Belgrád '' J 0 100 200 km I ^ ^ . ~ ' -- — - — ~ 1. ábra. Nyomelemekre vizsgált Kárpát-medence körüli karsztos ásványvízű források helyszínrajza 1. Stubicafürdő (Horvátország), 2. Bad Vöslau, 3. Baden bei Wien (Ausztria), 4. Gyügy, 5. Szliács (Szlovákia), 6. Bánpatak, 7. Feredőgyógy, 8. Borszék, Kossuth forrás, 9. Borszék, László forrás, 9/a Borszék, Petőfi forrás (Erdély.Románia). 2. ábra. A Kárpát-pannon térség nagy szerkezeti egységeinek helyszínrajza Csontos L.-Vörös A. szerint (2002). A. Alcapa lemeztömb, B. Tisza-Dácia lemeztömb, C. Eurázsiái merev lemeztömb. 1. Alcapa lemeztömb flistakarói, 2. Alcapa lemeztömb ausztroalpi egysege, 3. Alcapa lemeztömb dinári része, 4-5. Tisza-Dácia lemeztömb, 6. Közép-magyarországi szerkezeti vonal, 7. Dácia lemeztömb flistakarói, 8. Nyomelemekre vizsgált karsztos ásványvizek. Az eredményeket a következőkben ismertetem. 2. A vizsgált karsztos ásványvizek környezeti adottságai, vízkémiája és nyomelem összetétele 2.1. A vizsgált karsztos ásvány vizű források lemeztektonikai helyzete A Kárpát-medence körüli vizsgált hévforrások karsztrendszerei és ehhez kapcsolódó vízvezető karsztosodott karbonátos kőzetek lemeztektonikailag szervesen illeszkednek a kárpát-pannoniai térség nagy szerkezeti adottságaihoz. Csontos L. (2002) a kárpát-pannoniai térségben az eddigi ismereteket és kutatásokat figyelembe véve két nagy kőzetlemez tömböt különböztetett meg. Mégpedig a nyugati-északnyugati részen helyezkedik el az Alcapa lemeztömb és ettől délre pedig Tisza-Dácia lemeztömb alakult ki (2. ábra). A leírás alapján a későbbiekben tárgyalt karsztos hévforrások lemeztektonikailag a következő nagy szerkezeti egységhez kapcsolódnak: Az erdélyi források mint a Bánpatak, Feredőgyógy és a borszékiek (Kossuth, László, Petőfi forrás) a Tisza-Dácia lemeztömbön belül helyezkednek el. Csontos L. (2002) szerint a Tisza egységhez kapcsolódik az Erdélyi-középhegység ezért a hegység déli oldalán fakadó Bánpatak-i és Feredőgyógy-i szénsavas források is még a tiszai lemeztömb déli határa mentén lépnek felszínre közel ahhoz a vonalhoz ahol a dáciai lemeztömbnek ún. marosi ofiolitos öve kezdődik. A Keleti-Kárpátokban fakadó borszéki források lemeztektonikailag pedig már a Dácia lemeztömbön belül helyezkednek el, ahol igen jelentős mozgások zajlottak le a kréta időszak második felétől kezdve áttolódásokkal, takaróképződéssel belső kárpáti mészalkáli vulkánossággal és ehhez kapcsolódó máig tartó vízföldtani folyamatokkal. Mindezekhez kapcsolódó dinamikus lemeztektonikai folyamatok és eseménysorok révén keletkeztek azok a karsztrendszerek ásványvizekkel, mint az Erdélyi-középhegységben, mint pedig a Keleti-Kárpátokban, amelyeket napjainkban is tanulmányozhatunk. Ezért ezek az ásványvizek a térség lemeztektonikai folyamatainak vízföldtani megnyilvánulás formáinak tekinthetők. A vizsgált horvátországi, osztrák és szlovák karsztos ásványvizek lemeztektonikailag az Alcapa lemeztömbhöz kapcsolódnak, ahol lemeztektonikai folyamatok révén az Alpokban és a Nyugati-Kárpátokban a miocénben jelentős takaró képződés történt. Ezért e karsztos ásványvizekhez kapcsolódó karbonátos kőzetekből álló hidrodinamikai rendszerek Alcapa lemeztömbhöz kapcsolódó lemeztektonikai folyamatokon belüli eseménysorokkal szoros összefüggésben alakultak ki. E rövid áttekintővel és ismertetéssel kívántam bemutatni azt a rendkívül bonyolult lemeztektonikai folyamatokat, amelyek a Kárpát-medencében és környezetében lezajlott az elmúlt korokban és eredményezték napjaink karsztvíz-földtani adottságait. 2.2. A vizsgált karsztos ásványvizek környezeti adottságaik, vízkémiájuk és nyomelem összetételük A következőkben ismertetett ásványvíz kilépésekre vonatkozó vizsgálati eredményeket az 1, 2 táblázatban közlöm. Az egyes ásványvíz forrásokról az alábbi ismertetést állítottam össze: 2.2.1. Horvátország Stubicafürdő (Stubicke Toplice) nyomelem vizsgálata A Zágráb felett emelkedő Medvednica északi oldalának lábánál a Toplica patak völgyében fakadnak a vizsgált karsztos hévizek (3. ábra). A hévforrások lemeztektonikai szempontból az igen aktív zónában helyezkednek el, mert a szeizmicitási térképeken a vízkilépések szűk környezetében számos földrengést tüntetnek fel. Sljeme 1032 -\GRÁB - — 3. ábra. A tárgyalt horvátországi Stubicafürdő (Stubicke Toplice) áttekintő helyszínrajza
