Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
2. szám - Nagy László: Szándékos károkozás árvízvédelmi gátaknál
32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 2. SZ. sátorokban tartózkodnak. Tiszaszalók fele, Abád egyharmada máris összeomlott." Tsank László Heves-Szolnok megyék alispánjának április 4-én írt jelentéséből is kimaradt, hogy ki adott utasítást a Bug-gát megnyitására: A Tiszántúli részben kevésbé kedvező a helyzet: a taskonyi gát elszakadásával, ami március 25-én reggeli 6 órakor történt, az egyébként mentesített területek is árasztattak el az árvíz által. így Tiszaszalók községét nagy részben és Abád községet pedig kis részben az ár által elborítottaknak találtam, és mivel az Abád mellett levő úgynevezett "búg-gát" megnyittatott s ekként Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszaigar, Tiszaszöllös stb. községek is veszélyeztettek. Mivel pedig úgy ezen gát átvágatása, valamint más óvintézkedéseknek elkésett és nem kellő eréllyel történt foganatosítása iránt az Örvény-abádi Tisza Szabályozási Társulat elnöke is panaszt emelt, a lehető intézkedéseket a helyszínen megtettem. Egyszersmind ezen ügy behatóbb megvizsgálásával a megyei főügyészt megbíztam, mely vizsgálatnak eredményeihez képest annak idejében a szükséges előterjesztést megtettem. A Bug-gát megnyitásával érintetté vált az Örvény-abádi Tisza szabályozó Társulat, melynek társelnöke Borbély Miklós 1876. augusztus hó 8-án a következő levélben felhívta a Miniszterelnök figyelmét, hogy a topográfiai viszonyok miatt Tokajtól a Körösökig egy nagy társulat alakítása volna szükséges (OL-K173-1876-4-9363). Ebben a levélben kitért a Bug-gát megnyitására is (részlet): „míg az 1873. április 7-én kiadott hivatalos kimutatás szerint a Tisza völgy egész területén az ármentesítés holdanként átlag 11 fit, 5 kr-ba kerül, az Örvény-abádi Társulat 7 területén a fennebbi szerencsétlen időszakban létrejött kedvezőtlen alakulási viszonyoknál fogva - az ármentesítés holdanként 25 forintot igényelt. Ehhez járul: hogy az idei árvíz - részint a szomszéd társulat vétkes mulasztása - részint az itteni közigazgatási közeg önhatalmú eljárása folytán 8 - ezen társulat területére bocsátván, azáltal a társulati mentett tér egy tetemes részén a vetések megsemmisítettek, és a védtöltések a víz ostromának két oldalról kitéve annyira leszálltak, és lejtői annyira lemosódtak, hogy azok teljes helyreállítására az idén június elején készült mérnöki számítás szerint 150000 forint roppant összeg szükségeltetik." 8. Összefoglalás Jelen közlemény célja felhívni a figyelmet egy relatíve ritkán előforduló - az összes gátszakadás mintegy kevesebb, mint 3 %-t kitevő - tönkremeneteli mechanizmusra. Korábban „erőszakos átvágás"-nak nevezett gyűjtőnév helyett javasolható a „külső behatás", vagy „szándékos rongálás" használata. A figyelem felhívás célja az is, hogy a vízügyben dolgozók árvízkor gondoljanak ezekre a lehetőségekre is munkájukat végezvén, mert az emberi gondolkozásból nincs kitörölve a szándékos károkozás. A Kárpát-medence árvízvédekezésének történelméből sok további példát lehet még említeni arra, hogy milyen károk keletkeztek hibás döntések, szándékos károkozások következtében. A XIX. században nem voltak egyértelműen 'Borbély Miklós másik levelében (OL-K173-1876-4-9363) a következőt ítja: „Társulatunk is 1858-ban a császári pátens értelme szerint a 23000 hold területtel a nagy Hevesi Társulatból elszakíttatván, ... kényszeríttetett társulattá alakulni és 15000 öl (28440 m) töltést építeni. Ha csak az eddigi költségeket tekintjük, akkor midőn Társulatunk árterén a megmentett területek 1/3 része (szikes természeténél fogva) örök áron 30 forintért árultatik és adatik el, akkor egy hold mentesítése 36 forintba került." 8 A Bug-gát hatósági megnyitása. szabályozva a feladatok, felelősségek és jogkörök. Ebből eredően a szükségesnél több hibás döntés született hatósági szinten is. Jelenleg gátmegnyitást rendkívüli árvízvédekezés alatt a 232/1996. (XII. 26.) Kormány rendelet (a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól) 15 §. (4) bekezdése szerint „a vízügyi igazgató a nagyobb kár elhárítása érdekében": „öjindokolt esetben - a védelmi bizottság elnökének egyetértésével - árvízi szükségtározó igénybevételére a miniszternek (kormánybiztosnak) a Törzs útján javaslatot tehet; c) az árvizeket és a belvizeket a miniszter (kormánybiztos) engedélyével ideiglenes tározó területekre (vésztározókba) vezetheti." Tehát tározó megnyitást csak a miniszter (kormánybiztos) rendelhet el, hatásköre az egész országra kiterjed. Minden más ilyen jellegű tevékenység illegálisnak számít, és büntetendő. Irodalom Baars S., Van Kempen I. M. (2009): The Causes and Mechanisms of Historical Dike Failures in the Netherlands, E-WAter, Official Publication of the Europ. Water Association (EWA), ISSN 1994-8549. Bara S. (1997): Töltésszakadások 1945 előtt a TIVIZIG területén, 1996. Kézirat. Csibrán Z. (1999): Tiszafüred-Csongrád közötti tiszai töltésszakadások, Kézirat. Dabolczi J. (1963): Árvíz és védekezés a Zagyván és a Tárnán, VK. pp. 333-341. Durst Z. (1943): A tiszai árvédelem (1940), VK., 1-2. szám. pp. 47-58. Fejér L. (1997): Árvizek és belvizek szorításában, Vízü. Tört. Füz., 15. Fejér L. szerk. (2001): Vizeink krónikája, Vízü, Músz. Levlét.és Kgyt. Fekete M.: Rába-szabályozó társulat történeti áttekintése 1873-1948, Kézirat. Góg 1. (1983): Szigetelő falak a Kettős-Körös jobb oldali töltésében. Vízgazdálkodás, 6. szám, pp. 7-8. Gyulai R. (1896): Az Alsó-csallóközi és Csillizközi Egyesült Armentesítö és Alsó-csallóközi Belvízlevezető Társulat története. Kalligram K. 2003, Pozsony. Korbély J. (1937): A Tisza szabályozása, Magyar Nemzet Könyv és Lapkiadó, Debrecen. Kovács D. szerk. (1979): Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, vízi utak Magyarországon, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. Kováts I. (1884): Egy szegény pórfiú önéletrajza. Kvassay J. (1900): A Duna- és Tiszavölgyi ármentesítő társulatokra vonatkozó statistikai adatok. Pátria írod, V. és nyomdai rt„ Bpest. Kvassay J. (1913): A vízi társulatokra vonatkozó statistikai adatok, Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, Nagy L. (2002): 200 Years Dike Failures in the Carpathian Basin. Proceedings of the 2 n d International Symposium on Flood Defence (ISFD'2002), Beijing, Balkema Publishers, pp. 786-793. Nagy L. (2003): Árvízvédelmi gátak szakadásai. MHT Vándorgyűlés, Szolnok. Nagy L. (2007): Az 1876 évi árvizek, Fejezetek a vízügy múltjából c. sorozat 11. kötete. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa, Innova-Print Kft. nyomda, ISBN 978-963-87073-5-2. Nagy L. (2008): Kárpát-medencei gátszakadások évenkénti megoszlása, Hidrológiai Közlöny, 3. szám, pp 10 - 12. Pataki B. (1943): A Duna 1940 évi árvize, VK., 1-2. szám. pp. 37-47. Reizner J. (1899): Szeged története. Réthly A. (1998): Időjárási események és elemi csapások Magyarországon. 180l-l900-ig, I. és II. kötet, OMSZ, Budapest. Sümegi M. (2003): A Rába 1883. évi árvizének 120. évfordulóján. Hidrológiai Közlöny, 6. szám, pp. 380-384. Szalacsy L. (1896): A Rábaszabályozó Társulat története és müveinek leírása, Légrády testvérek, Budapest. Tavy L. (1943): A kisebb folyók 1940. évi tavaszi árvizeinek tapasztalatai. VK. 1-2. szám, pp. 158-166. Viorel, L. (2007): Fehér-Körös gátszakadások, kézirat. Zawadowski A. (1891): Magyarország vizeinek statistikája I.-II., M. Kir. Statistikai Hivatal, Budapest. A kézirat beérkezett: 2010. április 23. NAGY LÁSZLÓ - PhD, oki. mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszékének docense. Damage causing at flood levees Nagy, L.
