Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

146 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6.. SZ. A vízkémiai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a planktonikus élőlényeknek kedvező feltételek igen hamar kialakulnak a mellékág lefíiződése után. A zavarosság a vizsgált időszakban átlagosan 13,8±1,4 FNU volt (az álló vizű időszakban), míg a főágban (heti mintavételek átlaga) ebben az időszakban: 35±5,8 FNU zavarosságot mértünk. A Zooplankton táplálékául szolgáló fitoplankton számára nélkülözhetetlen szervetlen kötésű nitrogén és foszfor a mellékág vizében átlagosan 1,29± 0,14 mgL"

1, és 14,1±12,4 pgL"

1 koncentrációban fordult elő (a főágtól elzárt időszakban vett minták átlagértékei). Jól észrevehető, hogy a mellékág vizének átmosódása újabb foszfor forrást jelent az algák számára. (/. ábra, ill. v.ö. vízállás görbe (2. ábra) —PO,-P,

MgL-' - Chl-a, MgL'

1 — N, mgL"

1 8 1.6 1.4 1.2 "li 1.0 £ 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 <j. o,. <j. o,. ' s

v v>' •!? <V 0>• <V °> <?>' 60000 50000 40000 30000 20000 10000 egyedszám [i nd/S0L) MSMS vízállás (cini összes Zooplankton egycdíiam (főág) --- - összes Zooplankton fpyod;:íim (mellékág) vízállás (cm] L m. 2. ábra. A főág és mellékág összes Zooplankton egyedszámának alakulása Gödnél, illetve a vízállás változása (budapesti vízmérce) 2008. 08. 01-2009. 07. 15. között A mellékágban nem csupán nagyobb egyedszámú közösség alakul ki, hanem a faj szám tekintetében is gazdagabb. Eddigi eredményeink alapján itt 83 faj jelenlétét mutattuk ki, míg a főágból ez idő alatt 62 taxon előfordulását igazoltuk. A közösség összetételéről elmondható, hogy kerekesféreg dominanciával volt jellemezhető, minimum 43 %, maximum 99 %-ban. Ezzel magyarázható, hogy kiértékeléseinkben az összes Zooplankton esetében közel azonos eredményeket kaptunk, mint ha az eredményeket csak a kerekesféreg közösségre vonatkoztatjuk (3. ábra). vízállás (cm) egyedszám (ind/20L) r 140000 'V *V 'V 'V 'S, Jű o 1. ábra. A növényi tápanyagok és az a-klorofill koncentrációjának változása a Gödi sziget mellékágában (Duna, 1669fkm), 2009.08.26. és 2009.09.20. között A főág vizének ortofoszfát tartalma jóval magasabb (a vizsgált időszakban átlagosan 41,7±16,8 pgL"

1) volt, míg a nitrogén tartalom átlagértéke (1,4± 0,7 mgL"

1) a mellékágban mérttől alig tért el. A lefűződés után az a-klorofill tartalom azonnali növekedése mutatja, hogy a rendelkezésre álló tápanyagokat a fitoplankton azonnal hasznosítani kezdi. A planktonikus élőlények elszaporodása a lebegőanyag szervesanyag tartalmának növekedésében is megmutatkozik: míg a két áradásos időszakban értéke 0,05 mg 0

2 (mg La)"

1 alatt maradt, a lefűződés után ennek az értéknek többszöröse volt mérhető. Hosszantartó alacsony vízállás esetén a Zooplankton közösség egyedszámában nagyságrendi különbségeket találtunk a két mintavételi hely (főág, mellékág) között (2. ábra) Aradások alkalmával a különbség lecsökkent és a két mintavételi hely közel hasonló egyedszámokkal volt jellemezhető. 3. ábra. A gödi mellékág egyedszámának alakulása a vízállás függvényében a 2009. évi napi mintavételek eredményei alapján A napi mintavétel-sorozat alapján ugyanezt a képet kaptuk Zooplankton közösség összetételére vonatkozóan, közel 70-99 %-os kerekesférgek arány voltjellemző. így nagyrészt ezek dominanciája határozta meg a mért paraméterekkel való összefüggéseket. Az a-korofill és a vízállás esetében tapasztaltunk közepesen erős korrelációt, mind a kerekesférgek mind az összes Zooplankton alapján (a-klorofill Zooplankton R

2= 0,4759, kerekesféreg R

2 = 0,4776, vízállás Zooplankton R

2 = 0,5342, kerekesféreg R

2 = 0,5247). Ezek az eredmények jól jelzik azt az összefüggést, hogy áradások után a közepes és kis vízhozamok idején jelentősen csökken a víz lebegőanyag koncentrációja, növekszik átlátszósága. Ilyen csöndes vizű időszakokban a fitoplankton gyors szaporodásnak indul, nagy egyedszámúvá válik és megfelelő táplálékbázist jelent a Zooplankton számára. (Bothár & Kiss 1990, Bothár & Kiss 1995). 2008-ban a fitoplankton maximális nedves biomasszája 21,42 mg L"' volt. Kis vízállás esetén általában gyorsan kialakuló viszonylag nagy egyedszámmal jellemezhető Zooplankton közösség, egy vagy néhány faj dominanciájával jellemezhető. Ezek a Duna főágában és más európai nagy folyókban is előforduló potamoplankton elemek (Gulyás 2002, May 1998, Reckendorfer et al. 1999): Synchaeta oblonga, Keratella cochlearis, Keratella tecta, Polyarthra vulgaris (3. ábra). A kialakuló Zooplankton közösség fajösszetételét jellemző fajok nagy része szűrő táplálkozású, egy esetben tapasztaltuk a ragadozók közül az igen nagyméretű (500600 pm-es) Asplanchna brightwelli egyedszámában kiemelkedő csúcsot. Minden mintában jelen volt a Synchaeta oblonga, mely fajról ismert, hogy a kitartó képletből való kifejlődését nem gátolja a hőmérséklet változása, ha a víz hőmérséklete 4°C fölött van. Táplálkozása nem csupán az algáktól függ, mert baktériumokat is fogyaszt (Zoufal 1989) ezzel magyarázható a nagy egyedszám és a konstansjelenlét (3 ábra).