Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

146 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6.. SZ. A vízkémiai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a planktonikus élőlényeknek kedvező feltételek i­gen hamar kialakulnak a mellékág lefíiződése után. A za­varosság a vizsgált időszakban átlagosan 13,8±1,4 FNU volt (az álló vizű időszakban), míg a főágban (heti min­tavételek átlaga) ebben az időszakban: 35±5,8 FNU za­varosságot mértünk. A Zooplankton táplálékául szolgáló fitoplankton számára nélkülözhetetlen szervetlen kötésű nitrogén és foszfor a mellékág vizében átlagosan 1,29± 0,14 mgL" 1, és 14,1±12,4 pgL" 1 koncentrációban fordult elő (a főágtól elzárt időszakban vett minták átlagértékei). Jól észrevehető, hogy a mellékág vizének átmosódása ú­jabb foszfor forrást jelent az algák számára. (/. ábra, ill. v.ö. vízállás görbe (2. ábra) —PO,-P, MgL-' - Chl-a, MgL' 1 — N, mgL" 1 8 1.6 1.4 1.2 "li 1.0 £ 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 <j. o,. <j. o,. ' s v v>' •!? <V 0>• <V °> <?>' 60000 50000 40000 30000 20000 10000 egyedszám [i nd/S0L) MSMS vízállás (cini összes Zooplankton egycdíiam (főág) --- - összes Zooplankton fpyod;:íim (mellékág) vízállás (cm] L m. 2. ábra. A főág és mellékág összes Zooplankton egyed­számának alakulása Gödnél, illetve a vízállás változása (budapesti vízmérce) 2008. 08. 01-2009. 07. 15. között A mellékágban nem csupán nagyobb egyedszámú kö­zösség alakul ki, hanem a faj szám tekintetében is gazda­gabb. Eddigi eredményeink alapján itt 83 faj jelenlétét mutattuk ki, míg a főágból ez idő alatt 62 taxon előfor­dulását igazoltuk. A közösség összetételéről elmondható, hogy kerekes­féreg dominanciával volt jellemezhető, minimum 43 %, maximum 99 %-ban. Ezzel magyarázható, hogy kiérté­keléseinkben az összes Zooplankton esetében közel azo­nos eredményeket kaptunk, mint ha az eredményeket csak a kerekesféreg közösségre vonatkoztatjuk (3. ábra). vízállás (cm) egyedszám (ind/20L) r 140000 'V *V 'V 'V 'S, Jű o 1. ábra. A növényi tápanyagok és az a-klorofill koncen­trációjának változása a Gödi sziget mellékágában (Duna, 1669fkm), 2009.08.26. és 2009.09.20. között A főág vizének ortofoszfát tartalma jóval magasabb (a vizsgált időszakban átlagosan 41,7±16,8 pgL" 1) volt, míg a nitrogén tartalom átlagértéke (1,4± 0,7 mgL" 1) a mel­lékágban mérttől alig tért el. A lefűződés után az a-kloro­fill tartalom azonnali növekedése mutatja, hogy a rendel­kezésre álló tápanyagokat a fitoplankton azonnal haszno­sítani kezdi. A planktonikus élőlények elszaporodása a lebegőanyag szervesanyag tartalmának növekedésében is megmutatkozik: míg a két áradásos időszakban értéke 0,05 mg 0 2 (mg La)" 1 alatt maradt, a lefűződés után en­nek az értéknek többszöröse volt mérhető. Hosszantartó alacsony vízállás esetén a Zooplankton közösség egyedszámában nagyságrendi különbségeket találtunk a két mintavételi hely (főág, mellékág) között (2. ábra) Aradások alkalmával a különbség lecsökkent és a két mintavételi hely közel hasonló egyedszámokkal volt jel­lemezhető. 3. ábra. A gödi mellékág egyedszámának alakulása a vízállás függvényében a 2009. évi napi mintavételek eredményei alapján A napi mintavétel-sorozat alapján ugyanezt a képet kaptuk Zooplankton közösség összetételére vonatkozóan, közel 70-99 %-os kerekesférgek arány voltjellemző. így nagyrészt ezek dominanciája határozta meg a mért para­méterekkel való összefüggéseket. Az a-korofill és a víz­állás esetében tapasztaltunk közepesen erős korrelációt, mind a kerekesférgek mind az összes Zooplankton alap­ján (a-klorofill Zooplankton R 2= 0,4759, kerekesféreg R 2 = 0,4776, vízállás Zooplankton R 2 = 0,5342, kerekesfé­reg R 2 = 0,5247). Ezek az eredmények jól jelzik azt az összefüggést, hogy áradások után a közepes és kis vízho­zamok idején jelentősen csökken a víz lebegőanyag kon­centrációja, növekszik átlátszósága. Ilyen csöndes vizű i­dőszakokban a fitoplankton gyors szaporodásnak indul, nagy egyedszámúvá válik és megfelelő táplálékbázist je­lent a Zooplankton számára. (Bothár & Kiss 1990, Bo­thár & Kiss 1995). 2008-ban a fitoplankton maximális nedves biomasszája 21,42 mg L"' volt. Kis vízállás esetén általában gyorsan kialakuló vi­szonylag nagy egyedszámmal jellemezhető Zooplankton közösség, egy vagy néhány faj dominanciájával jelle­mezhető. Ezek a Duna főágában és más európai nagy fo­lyókban is előforduló potamoplankton elemek (Gulyás 2002, May 1998, Reckendorfer et al. 1999): Synchaeta oblonga, Keratella cochlearis, Keratella tecta, Polyar­thra vulgaris (3. ábra). A kialakuló Zooplankton közösség fajösszetételét jel­lemző fajok nagy része szűrő táplálkozású, egy esetben tapasztaltuk a ragadozók közül az igen nagyméretű (500­600 pm-es) Asplanchna brightwelli egyedszámában kie­melkedő csúcsot. Minden mintában jelen volt a Synchaeta oblonga, mely fajról ismert, hogy a kitartó képletből való kifejlő­dését nem gátolja a hőmérséklet változása, ha a víz hő­mérséklete 4°C fölött van. Táplálkozása nem csupán az algáktól függ, mert baktériumokat is fogyaszt (Zoufal 1989) ezzel magyarázható a nagy egyedszám és a kons­tansjelenlét (3 ábra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom