Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Papp Ferenc: Az öntöző vállalatok (1948. március 18–1956. július 1.)

4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. Az úszó szivattyútelepek üzemben tartása, a konstrukciós fejlesztésben való közreműködésben magam is tisztelettel emlékezem felsorolt előjáróimra, és emlékezem még Sióréti József, Bóza János és Sólyom Sándor munkásságára. 2. ábra. A tiszafüredi szivattyútelepes öntözőrendszer Az öntöző vállalatok megszűnése A két nagy önálló vállalat helyén az Országos Vízügyi Főigazgatóság elnöke 1956 július l-jén létrehozta az I. sz. (Kunhegyes székhellyel), illetve a II. sz. (Gyula székhellyel) Vízgépészeti Vállalatot. A Közép-tiszai és Körös-vidéki öntöző vállalatok ezzel jogilag megszűntek. Személyi állományukat, értékeiket az I. sz. és a II. sz. Vízgépészeti Vállalatok és a területi vízügyi szervek vették át. (Az I. sz. Vízgépészeti Vállalat igazgatója Hoós János, a II. sz. Vízgépészeti Vállalat igazgatója Szögi Antal lett. A tiszántúli öntöző vállalatok szerveződése, alapítása, működtetése, megszüntetésének története, az alig megtalálható iratok felhasználásával, és a leírt visszaemlékezésekkel nem teljes körű, csak hiánypótlásnak tekinthető. Egy intézmény, egy vállalat életében 8 év nem hosszú idő, de lehet küzdelmes és tanulságos, az egyének életében pedig meghatározó. Ezért kaptak helyet a még élők közül azok, akik szívesen emlékeztek vissza a Tiszántúl öntözésének küzdelmes hőskorára. Az öntöző vállalatok munkáját azzal az értékmérővel még nemigen értékelték, hogy az úszó szivattyútelepekkel összehoztak akkora szivattyúkapacitást, amely azonos 3 örvényi szivattyúteleppel, azaz 3 tiszafüredihez hasonló öntözőrendszer vízellátásával. Pedig akkor ez volt az igazi érték! (Ismereteim szerint a tiszafüredi öntözőrendszer akkor Európa egyik legnagyobb öntözőrendszere volt.) Az öntöző vállalatok területi elhelyezkedése. (Térkép) Visszaemlékezések A 87 éves Bóza János volt műszaki vezető visszaemlékezése. A Közép-tiszai Öntöző Vállalat - ismereteim szerint 1949-ben alakult a Szolnok megyei mezőgazdasági szövetkezetek és a megyei Pártbizottság kérése és döntése alapján. Az FM Öntözési Főosztályának akkori vezetői ezt figyelembe vették s felkarolták. Felhasználták a Kunhegyesen már meglevő Öntözési Vállalat tapasztalatait is. A Főosztály döntése alapján a megyei Vízügyi Igazgatóság tevékenységi körét módosították (első és másodlagos vízkivétel) és létrejött a Közép-tiszai Öntöző Vállalat szolnoki székhellyel. Ezen vállalathoz kinevezésre került Kispál József igazgató, aki a Balatoni Hajózási Vállalattól átvett kikötő pontonokat össze szereltette és a Kunhegyesen elkészített tervek alapján - beleértve a bekötési csomópontokat is (lengőcső, csuklók), - saját vállalati vontatóhajóval az üzemelés színhelyére, a rizs vetési ideje alatt kiszállította. Lényeges szempont volt, hogy legkésőbb április 24-ig (Szent György nap) az elvetett rizs kelesztő, sekély árasztást kapjon a madárveszélyre is tekintettel. E fontos időpont tekintetében mentek a téli gépjavítások a szolnoki gépműhelyben (Neugebauer féle volt malomépület), később a Mártírok útja és a Raktár utca sarkán lévő telephelyen. A javítások után megfelelő szállítókocsikkal a még össze nem szerelt úszómüveket levittük a kb. 200 méterre lévő Tisza partra, elvégeztük szükség szerint az újramázolást, megkezdődött az úszómű összeszerelése és vízrebocsátása. Közben az úszóműhöz tartozó szivattyúszerkezet és nyomórendszer összeszerelése is megtörtént. A szivatytyúk és meghajtó motorok felszerelése a vízkivétel helyszínén történt. Kedvező vízállás esetén az ártéri vízelvezető csatornába épített csatlakozócsőhöz az úszómű hozzá lett csatolva és drótkötelekkel kikötve. Egyidejűleg a folyómeder szélébe tartócölöp állványt építettünk a lengő-nyomócső tartása céljából. A már említett vontatóhajóval és tehergépkocsikkal láttuk el a vízkiemelő úszómüveket, illetve a stabil szivattyúegységeket üzemanyaggal. A Tisza balpartján lévő vízkivétel úszóműve és szivattyúi elektromos motorokkal üzemeltek PT rendszerű 22-es kétlépcsős szivattyúval. A Szolnok melletti, milléri szivattyútelep PT 11 egylépcsős dupla vízszállító képességű berendezéssel lett felszerelve és az árvédelmi töltés fölött szivornyák emelték át az öntözővizet. Ezen szivornyák az időközben Szolnokhoz csatolt kunhegyesi kirendeltségen lettek Szögi Antal tervező közreműködésével Gagán József és munkatársai irányításával legyártva. A Közép-tiszai Öntöző Vállalat úszó vízkivételei A vízkivétel helye A berendezés jellege A vezető gépész neve Kisköre 2 db 10 egys. úszómű Fülöp István TiszasülySajfok 4 db 10 egys. úszómű 8 m

3/s teljesítménnyel Somodi János + 2 db szivomya Tiszasüly régi 6 m mély akna, dízel motor Ifj, Cselényi István centrifugál szivattyú Kőtelek 2 db 10 egys. úszómű Horváth Béla Homorszög 1 db 4 egys. úszómű Vasas Sándor Miller 1 db robbanó motoros szivattyú id. Bendó János + 2 db szivomya