Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

148 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6.. SZ. A lebegő partikulált szervesanyag, valamint a fito- és Zooplankton mennyiségének változása a Dunában Gödnél, 2008-ban Tóth Bence - Tóth Adrienn - Kiss Keve Tihamér MTA ÖBKI - Magyar Dunakutató Állomás, 2131. Göd, Jávorka Sándor u. 14. (tbenc@botanika.hu) Kivonat:2008-ban összesen 24 alkalommal, Gödnél (1668 fkm) gyűjtött vízmintákból a lebegőanyag koncentráció, kémiai oxigénigénnyel (K.OI) kifejezett szervesa­nyag-tartalom, valamint a fito- és Zooplankton biomassza adatok értékelése során a következő megállapításokat tehetjük: A fitoplankton biomassza adatok a tava­szi és nyári hónapokban fordított kapcsolatot mutattak a lebegőanyag koncentrációjával, az őszi hónapokban azonban mindkettő értékei jelentősen csökkentek. A Zooplankton biomassza adatok jól követték a fitoplankton adatokat (az őszi hónapoktól eltekintve), azonban hozzájárulásuk az összes lebegőanyaghoz ill. biomas­szához csekély. Áradások alkalmával a lebegőanyag koncentrációja megnőtt, a lebegő, partikulált szervesanyagok mennyisége a vízben nőtt, azonban a lebegőa­nyag fajlagos szervesanyag-tartalma csökkent. A lebegőanyag koncentráció és a szervesanyag-tartalom közötti - a korábbi évek tapasztalatainak megfelelő - for­dított összefüggés a 2008-as évben is megfigyelhető volt. Nagyobb áradásokkor a fito- és Zooplankton biomassza hozzájárulása a folyó lebegő partikulált szerves­anyag-tartalmához kicsi, az év többi szakában azonban a partikulált szervesanyag-tartalom értéke jól követi a biomassza adatokat. Kulcsszavak: partikulált szervesanyag, fitoplankton, Zooplankton, biomassza, Duna. Bevezetés Vízi ökoszisztémákban a víz lebegőanyagát szervetlen ­főként agyag, iszap (Schönborn 1992) - és szerves részecs­kék alkotják. A lebegőanyag koncentrációjától, részecske­méretétől és az áramlási viszonyoktól függően a víz zava­rosságát okozza, így a vízbejutó fény spektrális összetételét is befolyásolja (Dvihally 1960, 1978-79). Jelentős szerepet játszik környezetszennyező anyagok (nehézfémek, pesztici­dek, PCB-k, PAH vegyületek megkötésében (pl. Lin & Chen 1998, Oertel 1994, Winkles és mtsai. 1998), bár ezek további sorsa még nem tisztázott teljes részletességében. A partikulált szervesanyagok eredete lehet allochton (a víztes­ten kívül a szárazföldön keletkezett: szárazföldi növényi szövetdarabok, durva partikulált szervesanyagok bomláster­méke, talajból származó huminanyagok) és autochton ere­detű (magában a víztestben termelődött: fito- és Zooplank­ton, perifiton, aggregálódott baktériumok, vízi növények szövetdarabjai, detritusz) (Allan 1995, Barillé-Boyer és mt­sai, 2003). Az élő vagy holt partikulált szervesanyag fontos szén- és energiaforrása a folyóvízi tápanyag forgalomnak (Kiss 2007). Több vizsgálat kimutatta az utóbbi években a Duna ma­gyarországi szakaszán megfigyelhető lebegőanyag csökke­nést, ami a felső szakaszon épült víztározók ülepítő hatásá­val magyarázható. (Kiss & Genkal 1996, Kiss 1999, Tóth és mtsai 2005). Kevés adat található azonban a Duna középső szakaszán a lebegő, partikulált szervesanyagok tartalmának változásáról. A lebegőanyag pl. árnyékoló hatása miatt is, jelentősen befolyásolja az algák, rajtuk keresztül a zoo­plankton mennyiségének alakulását (Ács & Kiss 1993, Ács et al. 2006, Bothár & Kiss 1990). Anyag és módszer Mintavételi helyek és időpontok A vízmintákat a magyar Duna középső szakaszán, Göd­nél (1669 fkm) gyűjtöttük, a folyó sodorvonalában, kb. 20 cm mélységből. Az egész év során zajló, heti rendszeres mintavétel eredményeiből itt csak a fito- és Zooplankton szempontjából releváns mintavételek eredményeit közöljük. A mintavételi időpontokat és a vizsgált időszakra vonatkozó vízállás görbét az /. ábra mutatja be. Mintafeldolgozás A vízkémiai méréseket Felfóldy (1987) módszerei alap­ján végeztük (kivéve ammónium-ion meghatározás: MSZ ISO 7150-1:1992) A szervesanyagok mennyiségének meg­határozása kémiai oxigénigény mérésével történt, savas-bi­kromátos módszer alkalmazásával (KOI C r). A lebegőanyag (l.a.) KOI C r értékének meghatározásához a szüretien és a szűrt víz KOI C r értékének különbségét (AK OI C r) vonatkoz­tattuk egységnyi lebegőanyag tömegre (AKOI C r (mg l.a.)"') A fitoplankton mintákat a kémiai mintákkal együtt a fo­lyó sodorvonalában, a felszín alól merítettük és a helyszínen Lugol oldattal rögzítettük. A fitoplankton fajösszetételét, e­gyedszámát fordított mikroszkópban határoztuk meg, nyers biomasszáját az egyedszám és az egyedi sejttérfogat alapján számoltuk ki (Kiss 2004). A Zooplankton vizsgálatokhoz 50 L vizet szűrtünk át 40 |im-es lyukbőségű planktonhálón, a mintát formaiinnal 4-5 %-os végkoncentráción tartósítottuk. A biomassza becslés­hez a kerekesférgek esetében hosszmérésen alapuló térfogat számításos módszert használtunk (Ruttner-Kolisko 1977, McCauley 1984), a kisrákoknál szintén az egyedek hossz­mérésén alapuló módszert használva (Dumont 1975, Bott­rell és mtsai 1976) lineáris regressziós egyenlettel számol­tuk ki az egyedek tömegét. A korreláció számítást Statistica 6.0 programmal végzetük (Kemény és mtsai 2004). Eredmények és megbeszélésük 2008-ban a Duna vize béta-alfa oligohalobikus (Felfóldy 1987) volt, halobitás-tipológiájára a közepesen változó sótarta­lom volt jellemző, konstruktivitás tipológiáját nagy mértékben változó a-klorofill tartalom jellemezte (Dévai és mtsai 1992, 1999 alapján) (oligotróf és eutróf trofitási fokozatok között). A folyó gödi szakaszára jellemző egyes statikus és dinamikus mutatókat, ill. az éves átlagértékre vonatkozó aktuális kódokat az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. A Duna egyes statikus és dinamikus mutatói­nak alakulása Gödnél, 2008-ban, ill. az éves átlagérté­kekhez (n=40, kivéve vízhozam; n=366) tartozó aktuális kódérték (Dévai és mtsai 1992,1999) 1. ábra. A Duna vízállása 2008-ban (budapesti vízmérce, cm) a görbén a mintavételi időpontokkal. Statikus mutatók Vízgyűjtő, km 2 184.767 * Szélesség, m 450 Lejtés 0,06 %o * Dinamikus mutatók Eves átlag Tartomány Kód Vízhozam, mV 1548 812-3042 Fajlagos vezetőképesség, pScm* 1 395,5 305-499 2 Oldott oxigén, mgL 9,2 6,5-12,7 6 Lebegőanyag, mgL* 17,9 3-61,8 Szervetlen kötésű N, mgL­1 1,93 0,94-3,14 7 PO4-P, MgL* 1 46,3 1,75-86,6 3 KOIcr, mg O2L" 1 4,96 2,29-8,22 Klorofill-a, pgL"' 12,09 1,4-61,87 2 *:(Lászlóffy 1965).

Next

/
Oldalképek
Tartalom