Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
149 A lebegőpartikulált szervesanyag mennyiségének változása A korábban, Gödnél végzett mérések (Kozma 1977) eredményeihez hasonlóan megállapíthatjuk, hogy a partikulált szervesanyag mennyisége minden esetben kevesebb volt, mint az oldott szervesanyagé. Az évszakos változások helyett azonban jóval szembetűnőbb a vízjárásnak a szervesanyag-tartalomra gyakorolt hatása (2. ábra). 2. ábra. A Duna vizének összes és partikulált szervesanyag-tartalma kémiai oxigénigénnyel (KOIc mg 0 2L'') kifejezve 2008-ban Gödnél, és az éves vízállás görbe (budapesti vízmérce, cm). A lebegőanyag mennyisége és a víz KOIc r értékei között nem találtunk korrelációt, ellentétben Kiss (1983) Keleti Főcsatornán ill. Csépes (2000) Tiszán végzett kutatásának eredményeivel. A lebegőanyag koncentrációja ellentétesen változott annak szervesanyag-tartalmával, a korábbi évek eredményeihez (Tóth és mtsai 2008) és az irodalmi adatokhoz (pl. Munson & Carey 2004, Veyssy és mtsai 1999) hasonlóan (3. ábra). A lebegtetett hordalék koncentrációja és szervesanyag-tartalma leginkább a vízjárástól függött: a tavaszi és nyári áradások alkalmával jelentős mennyiségű szervetlen alkotót tartalmazott, míg a tavasztól őszig terjedő időszakban - főként alacsonyabb vízállásoknál - a szervesanyag aránya nagyobb volt. 3. ábra. A lebegőanyag koncentrációja (mgL') és szervesanyag-tartalma kémiai oxigénigénnyel kifejezve (AKOI C r (mg La.)' 1, (mg 0 2 (mg la.) '') 2008-ban, Gödnél. A fito- és Zooplankton biomassza mennyiségének változása A vizsgált időszakban a fitoplankton biomassza mennyisége 0,095-15,52 mgL"', a Zooplankton biomassza mennyisége 0,027-3,15 mgL' 1 értékek között változott (nedves tömegek) (4. ábra). A fito- és Zooplankton jelentős szaporodása február végén indult meg, amikor a víz hőmérséklete meghaladta az 5 C°-ot. Az első tavaszi áradás jelentősen csökkentette a plankton mennyiségét és a lebegőanyag szervesanyag-tartalmát a vízben, azonban a megnövekedett lebegőanyag tartalom miatt magas KOI C r érték adódott. Ez a jelenség minden áradásos időszakban vett mintánál megfigyelhető volt. A Zooplankton biomassza adatok jól követték a fitoplankton biomassza adatait, az őszi (alacsony vízállású) hónapokban megfigyelhető volt a Zooplankton elszaporodása, ami a lebegőanyag szervesanyag-tartalmának enyhe növekedésében is megjelent. A vizsgált időszakban szoros (r=0,81, p<0,05)) korreláció adódott a fitoplankton biomassza és a lebegőanyag szervesanyag-tartalma között. 1800 1500 1200 900 600 300 fitoplankton biomassza mg (100L)" 1 Zooplankton biomassza mg (100L) fitoplankton Zooplankton 3,6 3,0 2,4 • 1,8 1,2 ' 0,6 0,0 4. ábra. A fito- és Zooplankton biomassza változása a Dunában 2008-ban, Gödnél. A fito- és Zooplankton hozzájárulása a folyó partikulált szervesanyag-tartalmához A planktonikus élőlények alkotta biomassza széntartalmára több becslést is találunk az irodalomban (pl. Bothár & Kiss 1990, Reynolds 2006), a fitoplankton egyedszáma alapján meghatározott nedves tömeg 10%-át vettük szerves szénnek (Hakanson & Boulion 2002). Az KOI C r érték szerves szénné átszámításánál a 0 2/C=32/l2=2,667 arányszámot használva a fitoplankton biomassza becsült széntartalma a vizsgált időszakban április közepéig az esetek egy részében meghaladja a kémiai oxigénigénnyel meghatározott széntartalmat, az év további részében a fitoplankton széntartalma átlagosan 31,9±25,7 %-a a partikulált szervesanyag széntartalmának (5. ábra). A Zooplankton hozzájárulása a partikulált szervesanyag-tartalomhoz (a relatív alacsony egyedszám miatt) az általunk vizsgált időszakban elhanyagolható volt. mg C L' 1 AKOIc.C Fitoplankton biomassza C 5. ábra. A fitoplankton biomassza becsült szén tartalma és a partikulált szervesanyag kémiai oxigénigénnyel (KOI C r) meghatározott széntartalom változása a Dunában Gödnél, 2008-ban Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetet mondanak Bodrogi Bertának a mintavételek és laboratóriumi munkák során nyújtott segítségéért. Irodalom Acs, E„ Kiss, K. T. (1993): Effects of the water discharge on periphyton abundance and diversity in a large river (River Danube, Hungary). In. Padisák, J. C. S. Reynolds & U. Sommer (eds.) Intermediate disturbance hypotesisi in phytoplankton ecology. Kluwer Academic publish. Hydrobiologia, 249 :125-133.
