Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
5. szám - Juhász József: Az arzén eredete a felszín alatti vízben
48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 5. SZ. 2/b táblázat A préselés előtti ls utáni állapotjellemzők a tótkomlósi magokban Mintás záma We (%) P0e (t/m 3) e c w n (%) POui (t/m 3) e„ Pne (t/m 3) J? AW (%) 1 26,04 1,57 0,69 10,01 1,95 0,35 1,98 2,22 16,03 2 24,53 1,61 0,65 7,81 2,12 0,25 2 2,12 16,69 3 21,89 1,68 0,58 15,2 2,02 0,31 2,05 2,28 6,69 4 22,64 1,68 0,6 18,13 1,84 0,5 2,03 2,16 4,51 5 22,6 1,66 0,6 15,42 1,85 0,43 2,03 2,13 7,18 6 23,4 1,64 0,62 12,35 1,95 0,35 2,02 2,19 11,05 7 15,47 1,88 0,41 6,98 2,12 0,25 2,17 2,25 8,49 8 27,11 1,45 0,85 10,56 2,02 0,31 1,82 2,23 16,55 9 45,4 1,51 0,76 9,61 1,92 0,37 1,91 2,12 44,79 10 38,1 1,43 0,84 16,35 1,86 0,41 1,91 2,16 21,75 11 19,81 1,65 0,77 8,35 2,03 0,3 1,97 2,21 11,46 12 27 1,31 1,02 13,88 1,77 0,5 1,67 2,02 13,12 2/c táblázat. A préselés előtti és utáni állapotjellemzők a békéscsabai fúrásban Minta száma w e (%) P0e (t/m 3) ee w„ (%) p0u (t/m 3) e„ Pne (t/m 3) Pnu (t/m 3) AW (%) 1 28,36 1,7 0,57 4,21 2,06 0,29 1,87 2,16 24,15 A vizsgálatok eredményei szerint a kötött vízből minden esetben kinyomódott a még bent maradt függővíz mellett a gyengén kötött hártyavíz , esetenként még az erősen kötött vízből is néhány csepp. A környező területeken szivattyúzott víz kora 1000040000 év közé tehető. A szivattyúzás során a szemcsék közötti gravitációs pórustér ürül le. Ebből következik, hogy a vízburokba csak a kőzet oldásából juthat be arzén, ha az rendelkezik vele, és, ha a víz minőségi jellemzői a kőzetben kötött arzén oldására alkalmasak. Az arzén oldatba jutása meglehetősen szeszélyes, ezért lehetséges, hogy a víz és kőzet egyes kapcsolataiban beoldódik, máskor nem. A kőzetszemcsét körülvevő stagnáló víz-burokban a vízforgalomban résztvevőnél jóval idősebb víz van, Ha bármikor a burok megkötése után jelentkezett volna a kőzetszemcséből beoldás az elsődlegesen a vízburokban növelte volna meg az arzéntartalmat. Amennyiben az arzén a kőzetből származik, akkor a vízburokban a szivattyúzott vízben találhatónál lényegesen koncentráltabban kell az arzénnek jelen lennie. A kipréselt kötött vízből igen részletes és az arzénre többszörösen ellenőrzött mikro-kémiai vizsgálatok készültek. A mikro-kémiai vizsgálatokat néhány más fontos ritka elemre (kobalt, nikkel, réz, higany, ólom) is kiterjesztettük, gondolva későbbi esetleges vizsgálatokra. A vizsgálatra a magokból kipréselt 5-15 cm 3, esetenként csak 2 cm 3 vízből a Miskolci Egyetem Szervetlen JUHÁSZ JÓZSEF és Elemző Kémiai Tanszéke végezte. Az arzéntartalmat ezen kívül, ellenőrzésként részben a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen, néhány mintát pedig szúrópróbaszerűen a Freibergi Bányászati Egyetemen mérték. Az arzénre az ellenőrzéskor általában alacsonyabb, ritkábban megegyező értéket mértek a miskolci értékeknél. A 3. táblázatokban a legnagyobb mért értékeket tüntettük fel. 3/a táblázat A ritka elemek mérési eredményei a pusztaottlakai magokban Minta Arzén Ólom Higany Réz Kobalt Nikkel száma (mg/dm 3) (mg/dm 3) (mg/dm 3) (mg/dm 3) (mg/dm 3) (mg/dm 3) 1 <0,005 0,02 <0,01 0,06 0,13 0,05 2 0,01 0,05 <0,01 0,04 0,15 0,05 3 <0,005 0 <0,01 0,07 0,28 0,23 4 <0,005 0,01 <0,01 0,62 0,11 0,05 5 <0,005 0,01 0,01 <0,02 0,01 0,03 6 0,01 <0,001 <0,01 0,09 0,05 0,01 7 <0,005 0 <0,01 0,04 0,09 0,03 3/b táblázat A ritka elemek mérési eredményei a tótkomlósi magokban Minta Arzén Ólom Higany Réz Kobalt Nikkel száma (mg/dm 3) (mg/dm 3) (mg/dm 3) (mg/dm 3) (mg/dm 3) (mg/dm 3) 1 <0,005 0,01 <0,01 0,13 0,02 0,08 2 <0,005 0,01 <0,01 0,04 0,01 0,08 3 <0,005 0,01 <0,01 <0,02 0,02 0,08 4 <0,005 0,01 <0,01 <0,02 0,02 0,08 5 <0,005 0,01 <0,01 <0,02 0,01 0,07 6 <0,005 0,01 <0,01 0,04 0,04 0,11 7 <0,005 0,03 <0,01 0,02 <0,04 0,07 8 <0,005 0,01 <0,01 0,04 0,1 0,25 9 <0,005 0,02 <0,01 0,06 0,78 0,92 10 <0,005 0,04 <0,01 0,04 0,5 0,24 11 <0,007 0,04 0,01 0,17 0,02 0,07 12 <0,006 0,09 0,01 0,41 0,1 0,37 3/c táblázat. A ritka elemek mérési eredményei a békéscsabai magban Minta száma Arzén (mg/dm 3) Ólom (mg/dm 3) Higany (mg/dm 3) Réz (mg/dm 3) Kobalt (mg/dm 3) Nikkel (mg/dm 3) 1 <0,005 0,02 <0,01 0,05 0,06 0,01 A vizsgálatok azt mutatták, hogy a kőzetből nem jutott arzén a vízbe, miután a körött vízburokban nincsen jele az arzén koncentrációjának. Az ivóvízben még megengedett 0,010 mg/dm 3 koncentráció helyett annak kevesebb, mint fele van a kötött vízben. A jelek szerint a vízben lévő mikroelemek csak a vízkörforgalom során juthattak a vízbe 10000-40000 évvel ezelőtt. A kézirat beérkezett: 2010. május 20-án az MTA doktora, gyémánt-okleveles mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Mérnöki Kamara szteleti tagja. The genesis of arsene in subsurface waters Juhász, J-