Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
5. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Szamos alsó szakaszán
ÉP NF. CSNY K.: AQ kisvizek jellemzői a Szamos alsó szakaszán 11 Nagybánya/Baia Mare (174.744) 0,439 m 3/s, Szatmárnémeti/Satu Mare (165.960) 0,286 m 3/s. A magyarországi vízgyűjtő-részen csak Csenger város térségében vannak jelentősebb vízhasználatok. A Szamos vize különösen kisvizek idején a Nádas/ Nadä§ -patak és a Lápos folyó betorkolása alatti szakaszon több paramétert is tekintve V. minőségi osztályba sorolható, tehát igen rossz vízminőségű. Jelentős vegyi szennyezőnek számít a kolozsvári Terapia és a dési Somes gyár, a színesfém-kohászati nagybányai Romplumb, a felsőbányai, herzsabányai és kapnikbányai bányavállalat, valamint a boncidai Agroflip állattenyésztő telep. A Tisza vízgyűjtő területén a kisvízi események döntően időjárási (meteorológiai szárazság) és hidrológiai okok (hidrológiai szárazság) miatt alakulnak ki, amit a természet-földrajzi jellemzők mellett az emberi tevékenység is befolyásolhat (Konecsny 2004). A kisvizes időszakokat csapadékhiányos időszakok előzik meg, vagyis olyan időszakok, amikor a lehulló csapadékmennyiség kisebb az időszakra vonatkozó sokévi közepes mennyiségnél. A térségben a csapadékhiányos-kisvizes időszakok kialakulását alapvetően a hosszú ideig stabilan száraz légtömegekkel jellemezhető anticiklonok jelenléte váltja ki (Stanciu 2007). A Szamos vízgyűjtő területén, a hegyvidéken és a dombságon hulló csapadékmennyiség jóval nagyobb a síkvidékre hulló mennyiségnél. így az évi csapadéköszszeg értékek általában nyugat felől kelet felé nőnek, illetve észak-nyugati irányból dél-kelet felé, 550-1200 mm közötti értéktartományban. A legnagyobb sokévi közepes évi csapadékokat a Gutin és Cibles-hegységben, a Radnai-havasokban (1000-1200 mm), Kelemen-havasok, valamint a Vigyázó/Vládeasa térségében észlelik, a legkisebbet a Szamos alsó vízgyüjtőrészén mérik (550-650 mm). 2. táblázat A sokévi közepes csapadék néhány romániai meteorológiai állomásnál (mm) (Konecsny 1997) Állomás Hm Tél Tav, Nyár Osz Ev Jezer/Iezer 1785 236,4 306,6 461,5 260,5 1265 Beszterce/Bistrita 358 127,8 167,5 254,1 132,1 682 Vigyázó csúcs/V f. Vlädeasa 1838 221,7 278,8 460,1 220,6 1181 Kolozsvár/Cluj-Napoca 410 85,6 142,3 230,8 95,5 553 Dés/Dej 246 124,6 163,8 232,8 122,9 644 A Szamos Sülelmed/Ulmeni feletti vízgyűjtőn a területi átlag csapadék 725 mm, a lefolyás 236 mm, az evapotranszspiráció 626 mm. Átlagosan a vízgyüjtő-területre lehulló csapadék 27 %-a folyik le a folyón (Konecsny 1999a). Változatos a területi eloszlás, nagy különbség van a hegyvidéki és a fennsíkon észlelt vízháztartási összetevők között. Függetlenül a csapadék mennyiségétől, sokévi átlagban május-július hónapokban következik be a maximum, majd szeptembertől mintegy megfeleződik a csapadék mennyisége és fokozatosan csökken február-március hónapokig, amikor az évi minimum jelentkezik. A vízhiányhoz nyáron hozzájárul a magas léghőmérséklet miatti jelentős párolgási többlet, illetve télen a hó formájában hulló és az alacsony hőmérséklet miatt elraktározódó csapadékmennyiség. 3. Felhasznált adatok, szakirodalmi előzmények, vizsgálati módszerek A Szamos folyó romániai szakaszán üzemelő vízrajzi törzsállomások közül 4 állomás, a magyar szakaszon 3 állomás, jellemző morfometriai és sokévi átlagos vízhozam adatait mutatjuk be (3. táblázat). 3. táblázat. A Szamos folyó középső és alsó szakaszának jellemző morfometriai adatai Vízmérce Távolság Vízgyűjtő Vízmérce Qm aa Szelvény a torkolat terület "0" (m 3/s) tói (fkm) (km 2) (mBf) Dés/Dej 273,6 8845 227,13 74,6 Sülemed/Ulmeni 154,5 11752 158,12 88,2 Hagymáslápos/Lápu§el 8,0 1487 154,56 18,0 Szatmárnémeti/Satu Mare 63,9 15262 118,07 127 Csenger 49,4 15283 113,56 131 A kisvizek részletes hidrológiai feldolgozásához napi vízhozam adatokra van szükség. A rendelkezésre álló megszakítás nélküli vízhozam adatsorok hossza a romániai Szatmárnémetinél 54 év, a magyarországi Csengernél 58 év, a többi szelvénynél jellemzően ennél kevesebb. A napi közepes vízhozam adatok vízrajzi évkönyvekben, illetve elektronikus hidrológiai adatbázisokban találhatók meg. Az 1950-1979 időszakban, a kisvízhozamok természeteshez közelieknek tekinthetők, mivel csak kisebb mértékben voltak befolyásolva emberi beavatkozások által. Az 1980-2007 időszakban viszont, amikor a lefolyás éven belüli, sőt (a víztározók alatt) sokévi átrendeződéshez vezettek, a befolyásoltság mértéke jelentősebbé vált. A kisvizes időszak az egyéves hidrológiai cikluson, vagy naptári éven belüli időszak, amelynek során a vízgyűjtő-területről történő lefolyásban jelentős csökkenés következik be, és kisvízi vízhozamok figyelhetők meg. A kisvízi időszakon belül legalább egy kisvízi esemény következik be. Tehát egy olyan időfuggvényről van szó, amely nem halad meg egy előre rögzített vízhozam értéket (Kovács-Domokos 1996). Erre a vízhozam értékre, amely döntően a felszín alatti táplálásból származó alap-vízhozamból és felszín-közeli eredetű vízhozamból tevődik össze, a vonatkozó szakirodalomban különféle elnevezéseket használnak: vízhozam küszöbérték (Q 0), kritikus kisvízhozam érték, referencia vízhozam. A Kille (1970) által kidolgozott módszer olyan vízhozam küszöbértéket alkalmaz (kritikus kisvízhozam) amely nem más, mint a felszín alatti eredetű „alap-vízhozam" sokévi átlagértéke. Számításához több évtizedes havi vízhozam adatsorra van szükség. A kritikus kisvízhozam érték, a havi legkisebb vízhozamok 50 %-os valószínűségi értékének felel meg. Ezt a statisztikai módszert fogadtuk el és alkalmaztuk a jelen vizsgálat során a Szamos vizsgált szakaszára vonatkozóan is. A természeteshez közeli vízjárású 1951-1979 időszak havi legkisebb vízhozamai (324 érték) alapján számított kritikus vízhozam a Szamos Szatmár vízrajzi állomásnál 49,0 m 3/s, a Szamos Csenger vízrajzi állomásnál 49,3 m 3/s (4. táblázat). 4. táblázat A vízhozam küszöbértékek meghatározása havi minimális vízhozamok alapján a Szamos Szatmárnémeti (19S3.I-1979.XII) és Szamos Csenger (1950.I-1979.XII) szelvényekre Vízrajzi állomás Qmin mo /év,hó,nap Q... C v Kisvízhozamok valószínűsége (Qpv., m 3/s) Vízrajzi állomás Qmin mo /év,hó,nap Q... C v 50% 80% 90% 95% 97% 99% Szatmárnémeti 4,90/61. XII. 19 59,2 0,69 49,0 27,9 20,7 17,1 14,8 9,30 Csenger 11,8/54.IX.247 60,4 0,69 49,3 26,4 22,4 18,5 17,4 13,4
