Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Szamos alsó szakaszán

12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 5. SZ. A kisvízi időszakok különböző intenzitásúak és hoszszúságúak, lehetnek időben összefüggőek, vagy megszakításokkal jelentkeznek. Meg lehet különböztetni számottevő és nem számottevő (1-5 nap) hosszúságú megszakításokat. A vizsgálatok során néhány olyan egyszerűsítést alkalmaztunk, amit a vonatkozó szakirodalom is ajánl (Zelenhasic et al. 1987, Kovács-Domokos 1996, Tallaksen 2007). így például hosszabb kisvízi időszakok folyamán előfordulnak, csak néhány napig tartó, epizodikus jellegű vízhozam események, amelyek nem változtatják meg az időszak alapvetően kisvízi jellegét. Ha két kisvízi esemény között küszöbértéket meghaladó kisebb vízhozam-növekedés, árhullám alakul ki, de ennek időtartama a Szamos esetében nem haladja meg az öt napot, akkor a két esemény együttesét egyetlen kisvízi időszaknak tekintettük. Ha egy kisvízi esemény egyik tárgy-időszakból (évből) átnyúlik a másikba, akkor csak az egyik tárgy-időszakhoz számítottuk, ahhoz, amelyikben a kezdete volt. Az általunk elvégzett hidrológiai statisztikai vizsgálatok során a következő kisvízi paraméterekre vonatkozó idősorokat állítottuk össze: évi minimális vízhozam (Q

mi

n a), sokévi minimális vízhozam (Qmin aa)> évi minimális napi közép-vízhozam (Q

m min d), sokévi minimális napi közép-vízhozam (Qm min d a), kisvízi időszak kezdete, kisvízi időszak vége (év, hó, nap), kisvízi napok száma évenként (nap), kisvízi időszakok összesített hossza évenként (nap), leghosszabb öszszefüggő kisvízi időszak évenként (nap), kisvízi időszakok évenkénti száma, víztömeg-hiány évenkénti összege (W

de

f), leghosszabb öszszefüggő kisvízi időszak víztömeg-hiányának összege (W

de

f), legnagyobb napi víztömeghiány összege (W

def

d), kisvízi időszakok közötti időszakok hossza (nap). 4. A hidrológiai statisztikai feldolgozások eredményei A Szamos folyó vízjárásának évenkénti szélsőségeit jól mutatja a vízhozamok évenkénti és éven belüli ingadozása. A folyó két szelvényénél a bemutatott nagyvízi (1970) és kisvízi évek (1961) napi vízhozamainak alakulása között igen jelentős eltérések figyelhetők meg (3. ábra). 3. ábra. A napi közepes vízhozamok alakulása egy nagyvízi évben (1970) és egy kisvízi évben (1961) két jellemző romániai és magyarországi szelvénynél Az 1970. év jellemzően nagyvízi, úgy a kiemelkedően magas évi közepes, maximális és minimális vízhozam értékek (Szatmárnémeti 34,2 m

3/s, Csenger 33,4 m

3/s) tekintetében, mint a vízhozamok éven belüli eloszlásának vonatkozásában. A téli, tavaszi és nyári időszakokban egymást követték a jelentős árhullámok, melyek közül kiemelkedett a májusi. A kisvízi időszakokra vonatkozó évi összesített víztömeg-hiány kicsi volt, Szatmárnémetinél 14,5 millió m

3, Csengemél 34,1 millió m

3. 1961-ben viszont az évi jellemző közepes, maximális, minimális vízhozamok kicsik voltak. Az évi minimum Szatmárnémetinél 4,90 m

3/s, Csengernél 13,4 m

3/s volt. A két vízhozam érték közötti jelentős különbség (a Szatmárnémetinél mért 4,90 m

3/s érték túlzottan kicsi) valószínűleg a jégviszonyok idején alkalmazott téli „k" tényező helytelen alkalmazására, vagy egy jégdugó lokális vízhozam csökkentő hatására vezethető vissza. Az év folyamán alig vonult le jelentősebbnek értékelhető árhullám. Az évi összesített víztömeghiány kiemelkedően nagy volt, Szatmárnémetinél 403 millió m

3, Csengemél 426 millió m

3. 5. táblázat A 2003. évi minimális vízhozamok a Szamoson és Láposon A vízmérce szelvény neve Qmin Qm min d Qm min mo A vízmérce szelvény neve m/s Dátum m

3/s Dátum m/s Hó Dés/Dej 9,90 VIII.28 11,3 VIII.28 13,5 IX. Sülelmed/Ulmeni 10,3 VIII.31 10,4 VIII.31 11,9 IX Hagymáslápos/Lápu$el 0,500 IX. 1 0,538 IX. 1 0,808 IX Szatmámémeti/Satu M. 17,1 V111.27,ixj 17,1 VIII.29.IX 18,9 IX Csenger 12,8 IX.23 15,2 IX.23 19,1 IX Szatmárnémeti és Csenger között egy konkrét kisvízi időszak minimális vízhozam értékeinek szakaszonkénti és időbeni alakulását a kisvízi vízjárást alakító hidrológiai folyamatok és az azokat befolyásoló lefolyás térségihelyi területi eltérései, a felszínalatti hozzáfolyás és elszivárgás, párolgás és a vízhasználatok befolyásolják. Ehhez nagy mértékben hozzájárulhatnak a mérési és számítási pontatlanságok, hibák is, melyeknek elfogadott mértéke eléri a 10 %-ot. Ezért nem meglepő, hogy a Szamoson az évi legkisebb pillanatnyi-, legkisebb napi közép- és legkisebb havi közép vízhozamok a folyó mentén a Dés alatti felső szakasztól a torkolat felé lefelé haladva nem mindig a vízgyűjtő-terület növekedésével egyenesen arányosan változnak. A 2003. évi minimális vízhozam értékek a felső szelvénynél, Désnél jelentkeztek (9,90 m

3/s), a legnagyobb minimum nem Csengemél volt, hanem Szatmárnémetinél (17,1 m

3/s) (5. táblázat, 4. ábra, 5. ábra). Szatmárnémeti és Csenger között a síkvidéki szakaszon, a számottevő beszivárgás, párolgás és vízkivételek miatt már alig változik a vízhozam. A minimális vízhozam érték dátuma augusztus vége és szeptember elejére esik. A 2003. évi minimális havi közepes vízhozamok az ismertetett öt folyószelvénynél mindenütt szeptember hónapban következtek be és ebben az esetben a legnagyobb érték a legalsó szelvénynél (Csenger 19,1 m

3/s) volt.