Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
4. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Berettyó folyón
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. mok 50 %-os valószínűségi értékének felel meg. Ezt a sta- sebb vízhozamai (324 érték) alapján számított kritikus víztisztikai módszert fogadtuk el és alkalmaztuk a jelen vizsgá- hozam a Berettyó Szalárd vízrajzi állomásnál 1,38 m 3/s, a lat során a Berettyó alsó szakaszára vonatkozóan is. A ter- Berettyó Berettyóújfalunál vízrajzi állomásnál 2,66 m /s (2. mészeteshez közeli vízjárású 1951-1977 időszak havi legki- táblázat). 2. táblázat. A vízhozam küszöbértékek meghatározása havi minimális vízhozamai (1951.I-1977.XII) alapján a Vízrajzi Qmin mo/év,hó,nap Qm min mo C v Kisvízhozamok valószínűsége (Qp%, m 3/s) állomás 50% 80% 90% 95% 97% 99% Szalárd 0.141/64.1.23 1,84 0,81 1,38 0,690 0,510 0,360 0,300 0,200 Berettyóújfalu 0,165/72.VIII. 17 4,40 0,72 2,66 1,47 0,861 0,579 0,492 0,294 Zelenhasic et al. (1987) szerint a Q r referencia vízhozam a 90 %-os valószínűségű éves legkisebb vízhozamnak felel meg. A Berettyóra vonatkozóan ezzel a módszerrel Szalárdnál Q r = Q 9 0% = 0,270 m"Vs, Berettyóújfalunál Q r = Q 9 0% = 0,450 nrVs küszöbértéket kapnánk. Ezeknek a viszonylag alacsony küszöbértékeknek a használata gyakorlatilag azt eredményezné, hogy a vizsgált években csak igen kevés kisvízi eseményt-, és rövid kisvizes időszakot határoznánk meg, pedig a gyakorlatban vízkészlet igény szempontjából többször alakult ki vízhiányos időszak. Más szerzők a kisvízhozam küszöbérték meghatározási módjának: a Q 90 %os mellett Q 70 %-os vagy vízhozam tartóssági görbét javasolják (Hisdale et al., 2004), illetve az évi minimum napi közepes vízhozamok sokévi átlagos értékét (SNQ - mean minmum runoff), legnagyobb kisvízhozamot (WNQ - the largest of the runoff minima), minimális vízhozamok statisztikai médián értékét (ZNQ - median minimum runoff). Päduraru et al (1974) szerint kisvizes időszakról, vagyis a hidrológiai szárazsággal jellemezhető időszakról akkor beszélhetünk, ha a vízhozam a minimális napi közepes vízhozam 50 %-os értéke (< Q m m5o%) alá csökken. Ugyanazon szerzők által megadott másik változat szerint a hidrológiai szárazság időszakát 80 %-os valószínűségű minimális napi közepes vízhozam értékre (<Q minso%) is le lehet szűkíteni. 3. táblázat. Különböző vízhozam küszöbérték meghatározási módszerekkel végzett számítások eredményének Vízrajzi állomás Qmin mo 50% Qmin a 50% Qmin a 70% Qmin a 90% Szalárd 1,38 0,820 0,590 0,270 Berettyóújfalu 2,66 1,65 0,960 0,450 szor nagyobb volt az évi minimum, mint 1959-ben, Berettyóújfalunál tízszer nagyobb, mint 1953-ban. A téli, tavaszi és nyári időszakokban egymást követték a jelentős árhullámok, melyek közül kiemelkedett a májusi. 1959-ben viszont (Szalárd), illetve 1953-ban (Berettyóújfalu) az évi jellemző közepes, maximális, minimális vízhozamok kicsik voltak. Az évi minimum Szalárdnál 0,500 m'/s, Berettyóújfalunál 0,440 m 3/s volt. Az év folyamán alig vonult le jelentősebbnek értékelhető árhullám, viszont szeptember végétől 1954. február végéig jellemzően kisvízi időszak alakult ki. Szalárd Az általunk elvégzett hidrológiai statisztikai vizsgálatok során a következő kisvízi paraméterekre vonatkozó idősorokat állítottuk össze: Évi minimális vízhozam (Q min a), sokévi minimális vízhozam (Q mjn a a), minimális napi közép vízhozam évi minimuma (Q m min d), sokévi minimális napi közép vízhozam (Q m min d a), kisvízi időszak kezdete, kisvízi időszak vége (év, hó, nap), kisvízi napok száma évenként (nap), kisvízi időszakok összesített hossza évenként (nap), leghosszabb összefüggő kisvízi időszak évenként (nap), kisvízi időszakok évenkénti száma (db.), víztömeg-hiány évenkénti összege (W de f), leghoszszabb összefüggő kisvízi időszak víztömeg-hiányának összege (W de f), legnagyobb napi víztömeg-hiány összege (W dcf d), kisvízi időszakok közötti időszakok hossza (nap). 4. A hidrológiai statisztikai feldolgozások eredményei A Berettyó folyó vízjárásának évenkénti szélsőségeit jól mutatja a vízhozamok évenkénti és éven belüli ingadozása. A folyó két szelvényénél a kiválasztott nagyvízi (1970) és kisvízi évek (1959, 1953) napi vízhozamainak alakulása között igen jelentős eltérések figyelhetők meg (3. ábra). Az 1970. év jellemzően nagyvízi, úgy a kiemelkedően magas évi közepes, maximális és minimális vízhozam értékek tekintetében, mint a vízhozamok éven belüli eloszlásának vonatkozásában. Szalárdnál 1970-ben több mint három3. ábra. A napi közepes vízhozamok alakulása egy nagyvízi évben (1970) és egy kisvízi évben (1959, 1953) két jellemző romániai és magyarországi szelvénynél 4. táblázat. A 2003. évi minimális vízhozamok a Berettyón A vízmérce szelvény neve Qmin Qm min d Qm min mo A vízmérce szelvény neve m 3/s Dátum m 3/s Dátum m 3/s Hó. Szilágynagyfalu 0,120 VIII.29-31 0,120 VIII.30,31 0,293 VIII Márkaszék 0,240 VIII.20(6) 0,240 VIII.21(5) 0,403 VIII Szalárd 0,415 VIII.31 0,425 VIII. 31 0,947 IX Kismaija 1,03 VIII.31,DC 1,03 IX. 1 1,45 IX. Pocsaj 1,53 VIII.31, IX 1,53 VIII.31, IX 1,80 IX Berettyóújfalu 1,66 VIII.22 1,67 VIII.24 1,67 VIII
