Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik

12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. Kínában a Baishuitai subtermális hévforrásokat, és ezeknél képződött méltán nevezetes forrásmészkő előfordulást. Továbbá Tibetben annak déli részén fakadó mészképző hévforrásokat. Ezek vizsgálatát azért tartottam lemeztektonikai szempontból indokoltnak, mert e hévforrások az indiai-kelet ázsiai lemezek aktív ütközési zónájában törnek fel és a hozzájuk kapcsolódó hidrodinamikai rendszerek áramlási pályáikkal és víz-körforgalmukkal egyértelműen a világ legérdekesebb (Himalája) ütközési zónában törnek fel és ott a mélyben végbemenő lemeztektonikai karsztosodási adottságokat tükrözik vissza. E forrásokkal és kiválásaikkal kapcsolatos publikációk a Hidrológiai Tájékoztatóban 2007 és 2009-ben jelentek meg. A lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódó hídrológiai-vízföldtani és geotermikus viszonyok különlegességei miatt helyszíni megfigyelésekkel kiegészítve vizsgáltam az afrikai kontinens keleti oldalán kialakult árokrendszereket is, mert ezeknél megfigyelt aktív széthúzásos-tágulásos lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben süllyedékek és geotermális területek alakultak ki mai aktív vulkánossággal. A napjaink aktivitását lemezeknek a gyakori földrengések és az aktív vulkánosság mellett a nagyon fiatal (holocén) depresszióksüllyedékek bizonyítják. így az árokrendszeren belül igen jelentős olyan geotermális hidrodinamikai rendszerek alakultak ki, amelyekhez felszíni megnyilvánulásként kősó és mészképző hidrotermák és hévforrások kapcsolódnak. Ezek közül egyesek kiemelt jelentőségűek. Ilyenek Etiópiában az Afar mélyföldön belül a Danakil depresszióban a Daloli hidrotermák változatos színű só lerakódásai, továbbá Dzsibutiban az Abbe-tó mellett képződött hidrotermás mészkőtornyos kiválások. Ezekről a hidrotemákról és a hozzájuk kapcsolódó kiválásokról a közelmúltban számoltam be a Hidrológiai Közlönyben (2010). A jelen összeállítással az a célom, hogy a már megkezdett lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódó eddigi vizsgálataimat folytassam, és áttekintést adjak a legismertebb mészképző ásványvizekről és lerakódásaikról, amelyek az aktív karsztos lemeztektonikai folyamatoknak felszíni megnyilvánulás formáiként jelennek meg a felszínen. 2. A lemeztektonikai folyamatok jelentősége a Föld vízföldtanában A Föld vízföldtanában jelentős szerepet játszanak a lemeztektonikai folyamatokkal összefüggő az egész világra kiterjedő egyes lemezek vagy lemezrészek aktív ütközési zónáihoz kapcsolódóan kialakult hidrodinamikai rendszerek, s ezek esetenkénti különleges felszíni megnyilvánulás-formái, mint pl. a geotermális területeken feltörő gejzírek, gőzök-gázok, s a változatos összetételű, hőmérsékletű, pH-jú hidrotermák és ásványvíz források. Ilyen a lemeztektonikával összefüggő világhírű hidrotermás területek ismertek többek között az USA-ban a Yellowstone N.P. Chilében a Gejzír el Tatio, Izand, Törökországban Pamukkale, Oroszországban a kamcsatkai Gejzírvölgy, továbbá Új Zéland északi szigete. Ezekről a világon egyedülálló vízföldtani megnyilvánulás formákról, kiválásaikról külön-külön közleményekben már beszámoltam a Hidrológiai Közlönyben és a Hidrológiai Tájékoztatóban. A Föld lemeztektonikai folyamataival összefüggésben nemcsak az előzőekben ismertetett egyedülálló előfordulások tartoznak, hanem az aktív ütközési zónákon belül még igen nagy számban változatos kémiai összetételű, hőmérsékletű, gáztartalmú ásványvizek is. Ezek jelentős gyakorisága és nagyfokú változatosságuk azt bizonyítja, hogy az ütközési zónákon belül a mélyben egyedi adottságaikkal összefüggésben szerteágazó földtani és hidrodinamikai folyamatok mennek végbe. A lemeztektonikával kapcsolatosan vízföldtani vonatkozásban az alábbiak állapíthatók meg. a.) Az egyes lemezek aktív ütközési zónáihoz tartoznak a Főid legforróbb ún. geotermális területei. Ezért ezek az övezetek a világon a geotermikus energianyerés szempontjából a legkedvezőbbek. Ez igen hatalmas geotermikus potenciált jelent. b.) E zónákban alakultak ki a Föld legérdekesebb és egyedi vízföldtani megnyilvánulás formák (gejzírek) továbbá a legszebb, legváltozatosabb forrásüledékek (forrás-mészkő, kova, kősó kiválások). c.) E zónákban törnek fel a Föld oldott sókban gazdag legváltozatosabb makro és nyomelem elemeket tartalmazó ásványvizek, amelyek közül számos balneológiai jelentőségű. Ezt a felsorolást még számos szempont figyelembevételével lehet folytatni, de már a fentiek alapján az is kétségtelen tény, hogy a Föld vízföldtanában különlegességükkel, egyedi adottságaikkal kiemelkedő jelentőségűek a mai aktív lemeztektonikailag érintett zónákhoz kapcsolódó területek. Az általam már korábban publikált az egyes lemezek vagy lemezrészekhez kapcsolódóan tárgyalt és közölt vizsgálati anyagok bizonyítékai annak, hogy a lemeztektonikai folyamatok vízföldtani szempontból földi méretekben alapvető jelentőségűek. A lemeztektonikai zónákhoz kapcsolódó hidrodinamikai rendszerekkel összefüggő felszíni megjelenés-formáknál történő megfigyelésekkel, konkrét vizsgálatokkal, elvi meggondolásokkal lehet visszakövetkeztetni a mélyben végbemenő ásványvizek fizikó-kémiai adottságokat meghatározó folyamatokra, és lehet a rendszerekhez tartozó vízföldtani törvényszerűségeket felvázolni. Ezekből lehet megállapítani, hogy az áramlási pályák mentén, illetve a vízkörforgalomban döntően milyen meghatározó folyamatok érvényesülnek, amelyek befolyásolják a felszínre lépés körülményeit (víz vagy gőz, vagy a kettő együtt) fizikai, kémiai jellegzetességeiket a kilépésük helyén. Vízföldtanilag teljesen biztos, hogy a változó magasságra felszökő és kitörés idejű gejzírek és kova kúpjaik egyéni jellegzetességekkel egészen más víz-körforgalmú és törvényszerűségekkel rendelkező rendszereknek felszíni megnyilvánulásai meghatározott áramlási pályákkal és vízkörforgalommal, dinamikus víz és hőháztartással, mint ahol a dinamikus mészképző karsztos hévforrások fakadnak mivel ezek a lemeztektonikai viszonyokkal összefüggő felszín alatti bonyolult karsztosodási folyamatok felszíni megnyilvánulás formái és fiziko-kémiai adottságaik a víz és hőháztartási körülmények eredménye.