Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik

^CHEUEI^GY^^Jegjelentőse^^ 13 Megegyező azonban a példaként felhozott hidrodinamikai rendszerek között az, hogy mindkettő genetikailag a különböző lemezek ütközési zónáiban recens lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódik. Tanulmányozva a külföldi szakirodalmat, amely az egyes lemezek ütközési zónáival összefüggő vízkilépéseket ismertetik az egész világra kiterjedően több tízezres előfordulást kapunk. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy az egyes lemezeknek ütközési zónáin belüli vízföldtani folyamatok milyen alapvető és meghatározó szerepet játszanak az egész világon. Ezen belül a karbonátos kőzetekhez kapcsolódó mélyben lezajló karsztosodási folyamatok (oldás) csak az egyik változatát képviselik a lemeztektonikai vízföldtani folyamatoknak, de ezek is jelentős számot képviselnek. Nyilvánvaló azonban, hogy a lemeztektonikai aktív zónákban a karsztosodáson belül nem csak karbonátos mészképző ásványvizeket létrehozó karsztosodási folyamatok játszódnak le, hanem egyéb, pl. szulfátos-sósavas lúgos-kovás oldásos folyamatok is végbemennek, amelyek következtében gipsz, kősó, vasoxid kiválások is megjelennek a felszínen. Ide sorolhatók a karbonátos kőzeteknél lezajló metaszomatikus ércesedési (vas, réz, ólom, cink) folyamatok is, amelyek már a teleptan tárgykörébe tartoznak. Vagyis a lemeztektonikai zónákban a karsztos kőzetekben lezajló folyamatok több tudományág tárgyát képezik. E széles tárgykörből kiemelve jelen anyagban csak a karsztos mészképző ásványvizeket és lerakódásaikat ismertetem. 3. A legismertebb mészképző ásványvizek és kiválásaik Az egyes lemezek ütközési zónáihoz kapcsolódva kontinensenkénti bontásban ismertetem a mészképző ásványvizeket és kiválásaikat. 3.1. Amerika Az amerikai kontinensen belül a Csendes-óceáni és a földrész kontinentális lemezeinek ütközési zónáiban keletkezett előfordulásokat ismertetem. Itt az ütközés hatására az óceáni lemez subdukciója mellett jöttek létre a kontinens nyugati oldalán a tengerpart mentén a feltorlódásból-felgyűrődésből származó hegységek-hegységrészek, aktív-inaktív vulkánokkal helyi széthúzásos medencékkel. E területek mai jelentős aktivitását a lemeztektonikai folyamatoknak a térség nagyfokú szeizmitása is bizonyítja. 3.1.1. Észak-Amerika mészképző ásványvizei a) Kanada Az ország nyugati felén Brit Kolumbia, Alberta, Yukon és az Északnyugati területek tartományaihoz tartozó Kanadai parti hegység-Kanadai Sziklás hegységekben fordulnak elő jelentős számban mészképző hévforrások. E hegységek felgyűrődése és kiemelkedése szorosan összefügg az ottani az óceáni és a kontinentális lemezek ütközéséhez kapcsolódó lemeztektonikai folyamatokkal. Nem kétséges, hogy a hegységek területén fakadó jelentős számú hévforráshoz kapcsolódó megújuló víz és hő-készleteket biztosító hidrodinamikai rendszerek genetikai kapcsolatban vannak az ütközési zónában végbemenő lemeztektonikai folyamatokkal. Souther J. G.-Hastead E. C. (1969) szerzők kataszterezése szerint ebben a zónában 58 db. jelentős hévforrás, illetve forráscsoport fordul elő, amelyek közül több karsztos mészképző típusba sorolható. A helyszíni tapasztalatok alapján mészképződés szempontjából helyileg kiemelkedő jelentőségűek a következők: Rabbit Kettle hévforások hőmérséklete 20

UC és feltörésük környezetében napjainkban két helyen mészkőkúp képződés történik. A források a kb. 10-15 m magas kúpok tetején lépnek a felszínre, és azonnal megkezdődik a vízből a mészkiválás. Fairmont Hot Springs a Kolumbia folyó völgyében törnek fel, és környezetükben jelentős nagyságú mészkő előfordulást hoztak létre. A források igen dinamikus mészképzők mert jelenleg is intenzív kiválás tapasztalható. A feltörő források hőmérséklete 30-40 °C között változik és környezetükben a feltörési helyektől függően hol kúpok, hol pedig völgy menti kiválások figyelhetők meg. A vizek feltörési helyeiken magas gáztartalommal lépnek a felszínre. A paleo-hévforrások is erőteljes mészképzők voltak, mert az egykori kiválásaik több helyen 10-17 m-es vastagságban halmozódtak fel. Ainsworth Hot Springs-i vízfeltörések a Kootenay tó nyugati partja közelében fakadnak. Waring G. A. (1965) kanadai forráskataszterében is szerepelnek 60"Cos hőmérséklettel és nagy mésztufa előfordulással. A mész a lejtőn lefolyó vízből válik ki gátakat és medencéket alakítva ki. Összefoglalóan megállapítható, hogy Nyugat Kanadában a jelentős számú hévforrás alapján, hogy a lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben itt egymástól minőségileg eltérő ásványvizeket eredményező hidrodinamikai rendszerek alakultak ki. Ezek közül több a földtani felépítéssel kapcsolatban karszt-hidrodinamikai rendszerbe tartozik, és az ezekből származó ásványvizek rakták le az előzőekben ismertetett előfordulásokat. Tehát Nyugat-Kanadában a legjelentősebb forrásvízi mészkövek az Észak-amerikai lemez mozgó zónájában feltörő karsztos hévizekhez kapcsolódnak. b) Egyesült Államok Az Egyesült Államok nyugati területeinek forrásvízi mészkő előfordulásai kiemelkedő jelentőségűek a világ ilyen típusú forrásüledékeinek sorában, mert ebben az övezetben olyan mészkövek keletkeztek, amelyek egyedülállóak a Földön, és ezek is genetikailag a lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben keletkeztek. Feth J. H-Barnes I. (1979) közleményükben több mint 300 mészképző hévforrást sorolnak fel. A kontinentális lemezrészek aktív zónáiban ásványi sókban és nyomelemekben rendkívül gazdag ásványvíz források és forráscsoportok száma meghaladja a több ezret, ha a nagyobb forrásterületeken belüli vízkilépéseket is figyelembe vesszük. Waring G. A. (1965) forráskataszterében összevontan 948 forráscsoportot, illetve forrást ismertet, és az általa közölt térkép nagyszerűen szemlélteti, hogy az Egyesült Államok 11 nyugati lemeztektonikával érintett államai leggazdagabbak természetes ásványvizekben. Ebből következtetve megállapítható, hogy az USA nyugati államainak vízföldtanában a természetes hídrotermák és hévforrások szempontjából a recens lemeztektonikai folyamatok szerepe döntő és alapvető je-