Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Vitális György: Hévíz tevékenységet kísérő kőzetelváltozások a Magyar-középhegység középső részén

5 Halorellás dolomit, meszes dolomit (nóri). A budai Újlaki-hegy dolomitja a Halorella amphitoma BRONN és H. rectifrons BITTN. Brachiopodák alapján a nóri emeletbe tartozik. Feltehetően a viharhegyi dolomit is ide sorolható. Dachsteini és dachsteini jellegű mészkő, hidrotermás eredetű dolomitos mészkő, meszes dolomit és dolomit-betelepülésekkel, a mélyebb szintekben szingenetikus dolomit-padokkal (nóri). E képződményeket a térkép jobb áttekinthetősége érdekében a 4. ábra csak a Pilis és a Vác környéki mezozóos szigetrögök területén tünteti fel. A vác-nagyszáli mészkőfejtőben az általunk felismert és részletesen tanulmányozott metaszomatikus dolomitosodásról „A triász mészkő kőzetelváltozásai" című fejezetben szólunk. A dolomitban, illetve a dolomitos kifejlődésü kőzetekben a gyenge hidrotermás elváltozásokat a hídrotermásan cementált dolomit (pl. Pilisszentiván Ördögtorony, Pilisszentlélek viadukt melletti dolomitfejtők és sziklaoromzatok), a hidrotermásan bontott (pl. Esztergom Várhegy Ny-i oldala, Budaörs Kőhegy) és a porlódott dolomit (pl. Csővár Kecskés völgy, Pilisszentlélek Esztergom-dobogókői műút mellett, Pilisliget), Kis-Kopasz (Piliscsaba, Nagykovácsi) képviseli. Az erőteljes hidrotermás (metaszomatikus) kőzet-elváltozásnak tekinthető a dolomitot átjárt hévforrások okozta epigén kalcitosodás, amely teléres formában részint meszes dolomitot (pl. Pilisszentlélek viadukt melletti kőfejtő és autóparkoló, Dorog Kis Strázsa hegy, Pilisszántó, Budai-hegység János hegy libegő mellett), részint dolomitos mészkövet (Pilisszentlélek viadukt mellett, Dorog Nagy Strázsa hegy) eredményezett. E folyamat egyik jellemző megjelenési formája a karfiolra emlékeztető, pizolitok gömbhéjas szerkezete nélküli, díszlokált kristályhalmazból álló, vesés-gumós meszes dolomit (Pl. Pilisszentlélek viadukt melletti autóparkolónál). A dolomit kisebb-nagyobb mérvű kovásodását (pl. Budai-hegység Gellért hegy) ugyancsak erőteljes (metaszomatikus) hatások okozták. Az erőteljes hidrotermás hatásokat mind a porlódott dolomitokban (pl. Piliscsaba, Pilisvörösvár OEA kőfejtő, Cseresznyés hegy), mind a normál dolomitokban (pl. Pilisszentlélek viadukt melletti vető menti dolomitfejtő, Piliscsaba Erdő és Vadgazdaság kőfejtője, Nagykovácsi Nagyszénás, Felső Zsíros hegy, Budai-hegység Gellért hegy) megjelenő nagyon kis magnezit-tartalom képviseli (Vitális-Hegyiné 1974., Hegyiné-Podányi-Vitális 1984). A kőzet-elváltozások a terepen morfológiailag jól szembetűnők. A hidrotermás hatások a kőzetet részint fellazítják, részint összecementálják. Pl. a Pilisszentlélek határában kiálló sziklaoromzatok, vagy a pilisszentiváni Ördögtorony, a többi kisebb toronnyal együtt az eróziónak jobban ellenálló kőzetrészeket jeleznek, amelyek egyúttal a korábbi hévforrás feltörési helyekre is utalnak. A hidrotermás hatások következtében itt és pl. a budaörsi Kőhegyen a dolomit részben kovás, vasas, részben kalcitos kötőanyagú cementálódása történt. A kovásodást eredményező hidrotermák — a Budaihegységben leírtakkal egyezően (Schréter 1912, Schafarzik 1928, Scherf 1928) - az idősebb (neogén), az epigén kalcitosodást és a dolomit-porlódást okozók a fiatalabb (quarter) hévforrás tevékenységhez kapcsolódnak. Ahol a kovasavas hidrotermák a kőzetet átjárják, ott dolomitporlódás nem történt (Jakucs 1950, 1971). A több száz m vastag triász dolomit-összletben áttörő, magnézium ionokban gazdag hidrotermák a felszín közelében a dolomit enyhe, a nagyobb mélységben erőteljesebb metaszomatikus magnezitesedését okozhatták. A magnezitesedést általában csak nyomokban észleltük. A dolomit magnezitesedése még a quarter (negyedidőszaki) gyenge hévforrás tevékenysége előtt a tercierben (harmadidőszakban) végbement, a nagyon kis magnezit-tartalmú dolomitok porlódását pedig a negyedidőszaki hévforrás tevékenység okozta. A minőségi dolomit min. 20 % MgO-tartalmú, nagy kémiai tisztaságú és lehet porlódott is! (Hegyiné-Podányi-Vitális 1984). Így a nagyon kis magnezit-tartalmú dolomit már minőségi dolomitnak számít! A porlódott dolomit (dolomitpor) felhasználási területe elsősorban a mezőgazdaságban érvényesül. Talajjavítás, műtrágya adalékanyag (főleg savanyú talajok esetében). Gyümölcstermesztésben (savanyú homoktalajokon magnézium utánpótlódására). Intenzív növénytermesztés, üveg alatti kertészeti termesztés, dísznövénytermesztés (dolomitpor a levélzöldképzés elősegítésére). A növényvédő szereket „bio" dolomitporral keverve, hatásos lombtrágya nyerhető. Az építőiparban a magasépítés területén készhabarcs, fal és vakolóhabarcs, nemes-vakolat, kővakolat, falfesték, illetve padlóadalékként alkalmazható. A triász mészkő kőzetelváltozásai A triász időszaki mészkő kőzetelváltozásait Dorog, valamint a Duna balparti-szigetrögök térségében tanulmányoztuk (Hegyiné 1969, 1970, Vitális 1969, 1973, 1984). A gyenge hidrotermás kőzetelváltozásokat a hidrotermásan bontott mészkő (pl. a Dorog Strázsa hegyi kőfejtő, a Vác Nagyszál-i és a Keszeg-i mészkőbánya) képviseli. Az erőteljes hidrotermás (metaszomatikus) kőzet-elváltozásokat a Dorog térségiek mellett legrészletesebben a Vác Nagyszál-i mészkőbánya felszíni és mélyfúrási kőzetanyagain követhettük. (Hegyiné 1973, Hegyiné-Vitális 1970, 1971, Vitális-Hegyiné 1969, 1979). A Dunai-andezithegység neogén vulkánosságát követő hidrotermás tevékenység okozta a nóri mészkőben észlelt, fészkes, tömzsös megjelenésű, másodlagos eredetű dolomitos mészkő, meszes dolomit és dolomit betelepüléseket. A dolomitos kőzetelváltozások mérete - tág határok között - a mikroszkópostól a méteres nagyságrendig váltakozik. Mivel a dolomitos képződmények hidrotermás hatásokra utaló megjelenésűek és különböző mértékű dolomitosodást mutatnak, ezek keletkezését a nóri mészkövet ért erőteljes hidrotermás metaszomatózis eredményének tekintjük. A dolomitosodás megjelenését jól szemlélteti az 5. a és b ábrán bemutatott két szelvény, valamint a 6. ábrán közölt térkép. Az 5 a jelű szelvény nem veszi figyelembe a fúrásokban harántolt dolomitféleségek metaszomatikus eredetét, míg az 5 b jelű szelvény a dolomitos betelepülések sokkal kisebb elterjedését érzékelteti. Ezt a jelenséget a 6. ábrán közölt térképrészlet is egyértelműen szemlélteti. A metaszomatózis hatására dolomitosodott mészkőösszletet a későbbi hévforrások is átjárták. Ezeket jelzik mind a felszínen, mind a fúrásokban talált kalciterek, limonit-erek, valamint a kaolinos betelepülések.